Szláv Kongresszus Prágában és Wroclawban 1868-ban

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2014. november 26-án áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .

Szláv Kongresszus Prágában és Wroclawban 1868-ban  - egy kongresszus, amelyet Prágában és Wroclawban tartottak 1868 májusában. Néha a második prágai szláv kongresszusnak is nevezik.

Találkozott különböző szláv személyiségekkel, akik egyetértettek abban, hogy ezentúl rendszeresen tartanak szláv kongresszusokat. Fontos megjegyezni, hogy ezt megelőzően Moszkvában döntés született arról, hogy évente megrendezik a Szláv Kongresszusokat. A következő kongresszus hozzávetőleges időpontját az 1870-es években adták meg, helyszínéül Belgrádot választották. A belgrádi szláv kongresszusra az 1870-es években a Balkánon több háború és felkelés miatt nem került sor.

A kongresszuson mintegy 150 küldött vett részt – oroszok, lengyelek, szlovákok, luzatiak és délszlávok. Emellett ez lett az utolsó az első három kongresszus közül (1848, 1867 és 1868), ahol az oroszok voltak a vezető párt – a következő két kongresszust ( 1908 és 1910 ) a neoslávisták tartották , akik kizárólag az egység és a szlávok együttműködése, de nem egyetlen állammá egyesítése érdekében. Az 1868-as kongresszus bizonyos értelemben az 1867-es kongresszus folytatása volt, vagy ahogy arról is mondták, az oroszok visszatérő látogatása Ausztriába.

A kongresszus képviselői május 16-17-én részt vettek a prágai Cseh Nemzeti Színház lefektetési ünnepségén, május 18-án pedig a Stramovka Park sehol nem fedett éttermében tartottak titkos találkozót, amely okot adott egy ennek a kongresszusnak a nevei közül - "Titkos szláv kongresszus Prágában" . Szintén május 19-én döntés született az osztrák szlávok pénzügyi támogatásáról, és ismételt kísérletek történtek a pánszláv mozgalom központosítására.

Lásd még

Linkek