Tai Situ

Tai Situ
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Tai Situ  az egyik legmagasabb láma és a tibeti buddhizmus Karma Kagyu vonalának egyik birtokosa . A hagyomány szerint Maitreya bodhiszattva emanációja , akinek a korszak következő Buddhájává kell válnia .

A Tai Situ vonal alapítója Tibet egyik legnagyobb középkori politikai vezetője, Chokyi Gyaltsen volt, akinek múltbeli reinkarnációja volt a tantrikus gyakorló, a kagyu követője, Toghon Temür császár . A Tai Situ címet 1407-ben adományozta neki a Ming-dinasztiabeli Yong Le császár . A teljes neve Kenting Naya Tang Nyontse Geshetse Tai Situpa, vagy röviden Kuangting Tai Situ. Az első Tai Situ az 5. Karmapa közeli tanítványa volt , aki kinevezte Karma Gena, a Karmapa akkori fő kolostorának apátjának. [egy]

A jelenlegi (2011-es) újjászületés a 12. Tai Situpa, Pema Tönyo Nyingzhe gazdálkodó családban született 1954 -ben Achog faluban, amely a kelet- tibeti Palyul megyében található . A 16. Gyalwang Karmapa 18 hónapos korában felismerte és trónra emelte, majd 5 évesen Tsurpába vitte .

5 évesen elhagyta Tibetet , először Bhutánba , majd a szikkimi Rumtek kolostorba ment , ahol a 16. Karmapától kapott vallási oktatást.

22 éves korában Situ Rinpocse megalapította új kolostorát, a Palpung Sherab Ling -et az észak- indiai Himachal Pradesh -ben , amely a száműzetésben lévő fő rezidenciája lett.

A 12. Tai Situpa elismerte Urgyen Trinley Dordzsét a 17. Karmapának. Choseng Trungpát is elismerte Chogyam Trungpa Rinpoche reinkarnációjaként, valamint Kalu Rinpocse új reinkarnációját  , Kalu Rinpocse Yangsi -t .

Tai Situ vonal
  1. Chokyi Gyaltsen ( 1377-1448 ) _
  2. Tashi Namgyal ( 1450-1497 ) _
  3. Tashi Paljor ( 1498-1541 ) _
  4. Chokyi Gocha ( 1542-1585 ) _
  5. Chokyi Gyaltsen Palzang ( 1586-1657 )
  6. Mipham Chogyal Rabten ( 1658-1682 )
  7. Nave Nyima ( 1683-1698 ) _
  8. Chokyi Junge ( 1700-1774 ) _
  9. Pema Nyingche Wangpo ( 1774-1853 )
  10. Pema Kunzang Chogyal ( 1854-1885 )
  11. Pema Wanchuk Gyalpo ( 1886-1952 )
  12. Pema Chonyo Nyinje ( 1954- )

Lásd még

Jegyzetek

  1. A Tai Situp vonal története archiválva : 2010. június 6. a Wayback Machine -nél