A Szibériai Parlamenti Csoport (1907-1917) az Orosz Birodalom Állami Duma képviselőiből álló politikai csoport, amelyet Szibéria és Közép-Ázsia régióinak érdekeinek védelmében hoztak létre .
1907. március 20-án az IP Laptev kezdeményezésére az Állami Dumában megtartották a szibériai képviselők egy csoportjának alakuló gyűlését.
V. V. Kolokolnikov a csoport megalakításáról a következőket mondta: „Szentpéterváron egy különleges... szibériai párt szervezeti irodáját alakítják, aminek Szibériában is lennének a következményei, ahol végül is kellene egy bizottság. az összszibériai pártból . ”
Szibéria és a sztyeppei régiók összes elérhető képviselője elvi beleegyezését adta a csoporthoz való csatlakozáshoz. Kezdetben a csoport 13 főből állt. Köztük voltak a képviselők:
I. P. Laptevet bízták meg a csoport alapszabályának és a főbb rendelkezések kidolgozásával.
A csoport következő ülését 1907. március 24-re tűzték ki.
A csoport első dumai ülésén a következő kiemelt kérdéseket vetette fel: a zemsztvók bevezetése Szibériában, a betelepítési ügyek szervezése, a szibériai földgazdálkodás, szabadkikötők stb . [1] .
A III. Állami Duma szibériai csoportjába V. I. Dzjubinszkij , A. G. Myagky , K. A. A.,VolkovN. K.,MolodcovI. , V. A. Karaulov , V. K. Shtilke , N. A. Mankov , F. N. Chilkin tartozott .
1907. november 5-én, a Duma második ülésén V. I. Dzyubinsky megvédte a szibériai csoportot a Dumában:
Az előző felszólalók nagy többsége egyetértett azzal, hogy minden frakciónak és nemzetiségnek legyen képviselője az elnökségben. Néhány felszólaló még felsorolta azokat a frakciókat, nemzetiségeket vagy csoportokat, amelyeknek képviselői kellenek, de az előző felszólalók felszólalásaiban senkit sem hallottam megemlíteni, hogy a távoli, távoli Szibériának, ennek a hatalmas régiónak is legyen képviselője az államelnökségben. Duma. A második Állami Dumában külön szibériai csoport alakult, amely a távoli Szibéria érdekeit képviselte. A szibériai képviselőknek nem volt lehetőségük arra, hogy a 3. összehívás valódi dumájába annak megnyitásáig eljöjjenek, köszönhetően az adminisztráció utasításának, hogy a választásokat az egyik utolsó sorba, azaz október 25-re tűzzék ki; egyes tartományokban még nem tűzték ki az Állami Duma képviselőinek választását. A távoli Szibériából megválasztott képviselők még nem érkeztek meg. Megérkeztem, úgy tűnik, egyes számban. Kötelességem, erkölcsi kötelességem, hogy emlékeztessem Önöket egy távoli régió létezésére, és arra, hogy ennek a régiónak joga van képviseleti pozíciót betölteni a titkárságon. Ezért a következőket javaslom: vagy az elnökségi segédtitkárok számának előzetes megítélése nélkül, hagyjunk egy helyet a szibériai csoportnak, vagy ha véglegesen megoldódik a pontos és tisztességes számú segédtitkár kinevezése. , majd a frakciók és csoportok meghatározásakor vegye figyelembe a távoli elhagyott Szibéria érdekeit, és hagyjon meg egy helyettes titkári pozíciót a szibériai csoport számára. Az adminisztráció által elfelejtett Szibéria, ne feledkezzenek meg a nép képviselői [2] .
A IV. Állami Duma szibériai csoportjába A. S. Szuhanov , V. N. Pepeljajev , V. I. Dzjubinszkij, N. K. Volkov, N. V. Nekrasov, S. V. Vosztrotyin , M. S. Rysev , A. M. Versinin , A. I. N. Ruszanov, I. , Durov , I. , I. és S. A. Taskin
A képviselők külön nyomot hagytak a csoportban: V. I. Dzjubinszkij (a csoport vezetője 1917-ig), V. V. Kolokolnikov (a csoport létrehozásának kezdeményezője és titkára-pénztárosa).
1907-ben elfogadták a progresszív képviselők szibériai csoportjának ideiglenes chartájának tervezetét:
1. § Megalakul a szibériai haladó képviselők dumacsoportja azzal a céllal, hogy a szibériai és a sztyeppei régiók képviselőit egyesítse: 1. a szibériai kérdések fejlesztése, 2. a szibériai és sztyeppei régiókkal kapcsolatos törvényjavaslatok előkészítése és megfontolása, 3. kapcsolatteremtésre a lakossággal (könyvek, újságok stb. kiadása).
2. § A csoport végrehajtó szerve egy bizottság, amely elnökből, két tagból és egy titkárból áll. A bizottságot a csoport taggyűlése választja egy évre.
3. § Az egyes törvényjavaslatok és kérdések kidolgozására külön bizottságok alakulnak (agrár-, önkormányzati-, kozák- és külügyi, pénzügyi stb.).
4. § A bizottságban a kérdéseket egyszerű szótöbbséggel döntik el. A többség döntése a kisebbség számára nem kötelező.
5. § A csoportüléseken és bizottságokban részt vesznek: 1. volt szibériai képviselők, 2. egyéb személyek, akik hasznosak lehetnek a szibériai kérdések megvitatásában.
6. § A tagdíj mértékét a csoport közgyűlése határozza meg.
A csoport szerve az 1905-ben keletkezett „Szibériai kérdések” című időszaki gyűjtemény-magazin volt, amely a foglalkozások során 1907. április 1-től nem havonta, hanem naponta jelent meg. A szibériai képviselők egy része az alkalmazottai között volt.
A kiadvány Szentpéterváron V. P. Sukachev (Altshuler) nyomdájában jelent meg.
Szibériai parlamenti csoport
a II. Állami Dumában
Szibériai parlamenti csoport
a III. Állami Dumában
Szibériai parlamenti csoport
a IV. Állami Dumában