Sebastien de Luxembourg-Martigues

Sebastien de Luxembourg ( fr.  Sébastien de Luxembourg ; megh. 1569. november 19., Saint-Jean-d'Angely közelében ) - de Martigues vikomt , Comte de Penthièvre , Bretagne kormányzója , francia katonai vezető, az olasz és a vallásháború résztvevője , a "Fearless Knight ( le Chevalier sans peur )" beceneve.

Életrajz

François II de Luxembourg , Vicomte de Martigues és Charlotte de Brosse fia , Philippe de Commines unokája .

1552-1553-ban részt vett Metz , majd Terouan védelmében , ahol sikerült kiszabadulnia a fogságból, 40 ezer ecu fizetési kötelezettséget vállalva, valamint Eden védelmében . Apja és bátyja 1553-ban bekövetkezett halála után örökölte a családi birtokokat és a de Martigues vikomt címet. 1558-ban, hogy a váltságdíjhoz szükséges összeget beszedje, kénytelen volt eladni a föld egy részét, beleértve a családja által birtokolt birtokok maradványait is Bern ( Veve ) kantonból.

1558-ban Guise hercegének parancsnoksága alatt részt vett Calais és Guin ostromában. 1560-ban az ezredik különítmény élén részt vett Jacques de Labrousse skót expedíciójában, akit Mary de Guise régens segítségére küldtek . A franciákat Mary Stuart brit és skót ellenfelei blokkolták az Edinburghtól nem messze fekvő Leith városában , ahol segítségre nem várva és az ellenállás lehetőségeit kimerítve megadták magukat.

1562-ben Rouen ostrománál kitüntette magát , és a gyalogság vezérezredesévé nevezték ki. Ugyanebben az évben eldöntötte a dreux-i csata kimenetelét : megtámadta Coligny admirálist a veteránokból összeállított gyalogos hadtestével, és súlyos veszteségekkel kényszerítette a visszavonulást.

1562-től nagybátyjának, Jean IV de Brosse -nak, Bretagne kormányzójának főhelyettese volt, 1564-ben tőle örökölte Penthièvre és Etampes megyét, 1565-ben pedig utódja lett a kormányzói poszton. Buzgó katolikus lévén elindította a hugenották üldözését, egyúttal személyi pontokat is rendezett. Protestáns írók azzal vádolták, hogy lányokat erőszakolt meg, és saját kezével ölt meg egy református foglyot. 1565-ben több nemessel összeesküvést szőtt Anne de Montmorency és Coligny rendőrkapitány ellen, de az összeesküvők terveit felfedezték, és a nantes-i protestánsok panaszaira válaszul IX. Károly 1565. június 26-án kiadott egy rendeletet jogaikat.

1567-ben a hugenották zavargásokat rendeztek Nantes-ban, Sebastien a rend helyreállításával foglalkozott, majd 1568 januárjában Anjou herceggel együtt hadjáratra indult Condé hercege ellen , amely május 2-án a békekötéssel ért véget. Longjumeauban . _ Amikor kiderült, hogy a reformátusok megszegték a megállapodást, Sebastien azt az utasítást kapta, hogy lépjen kapcsolatba a Loire-parton Louis de Montpensier herceggel , aki szembeszállt Coligny és Condé La Rochelle -ben állomásozó csapataival . A Loire-menti Saint-Mathurinnál utolérte a protestáns Francois de Coligny -t, és 1568. szeptember 15-én kiélezett csatában vereséget szenvedett, majd csatlakozott Montpensier-hez [1] .

Az 1569-es hadjáratban a massignaci és a jarnaci csatákban harcolt . A pamproui sikertelen csatában a gyalogsági élcsapatot vezényelte, és sikerült visszavonulnia, elkerülve a súlyos veszteségeket. Jutalmul a király szeptemberben Penthièvre megyét hercegségi rangra emelte a peerage-ban. 1569. november 3-án Sebastien de Luxembourg a gyalogságot vezényelte a döntő moncontour-i csatában , és két támadással áttörte a kálvinista élcsapat harci alakulatát, győzelmet aratva [2] .

November 19-én Saint-Jean-d'Angely ostrománál a gyalogság parancsnoka egy arquebus lövésétől halálosan megsebesült a fején [2] . A guingampi Cordeliers templomban temették el .

Család

Felesége: (1556): Marie de Beaucaire († 1613), Jean de Beaucaire, Poitou-i Seneschal és Guyona de Breuil lánya.

Gyermekek:

• Jeanne de Luxembourg-Martigues
• Marie de Luxembourg-Martigues (1562-1623), de Penthièvre hercegnő. Férj (1579): Philip Emmanuel of Lorraine , Merceur herceg (1558-1602)

Jegyzetek

1. ↑ Le Moyne de La Borderie, pp. 63-64
2. ↑ 1 2 Le Moyne de La Borderie, p. 64

Irodalom

• Dessemontet O. Les Luxembourg-Martigues, seigneurs au Pays de Vaud 1487-1558 // Revue suisse d'histoire. Vol. 4 (1954), pp. 88-123
• Le Moyne de La Borderie A. Histoire de Bretagne. Rennes TV, 1913
• Levot P. Martigues (Sébastien de Luxembourg, vicomte de) // Biographie universelle, ancienne et moderne. T.XXVII. —P.—Lipcse, 18.., pp. 108-110
• Le Grand Dictionnaire Historique vagy Le mélange curieux de l'histoire sacrée et profane. Vol. VI. – Geneve, Slatkine reprints, 1995