Fütyülők (kétéltűek)

fütyülők
Öt ujjú fütyülő
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakOsztály:KétéltűekAlosztály:Kagyló nélküliInfraosztály:BatrachiaSzuperrend:UgrásOsztag:AnuransAlosztály:neobatrachiaCsalád:fütyülők
Nemzetközi tudományos név
Leptodactylidae Werner , 1896
Szinonimák
Adenomeridae  Hoffmann, 1878 Cystignathidae  Tschudi, 1838 Plectromantidae Mivart  , 1869
terület
Szisztematika a Wikifajtáknál Képek a Wikimedia Commons oldalon EZ   173553 NCBI   8372 EOL   1559 FW   37457

Svistunovye [1] , vagy whistlers [2] , vagy fogas varangyok [3] ( lat.  Leptodactylidae ) az Újvilágban élő, farkatlan kétéltűek családja . Ők a varangyok legközelebbi rokonai .

Leírás

A nemzetség képviselőinek teljes hossza 3-20 cm. A whistlerek annyira változatosak, hogy megjelenésükben lehetetlen megkülönböztetni az egész család közös jellemzőit. A fő egyesítő jellemzők az általuk kibocsátott, síphoz hasonló hangok, valamint az ujjak közötti jelentősen csökkentett hártya .

Életmód

Fán, cserjéken , fűben élnek , egyes fajok félig vízi életmódot folytatnak. Főleg gerinctelenekkel , köztük ízeltlábúakkal és puhatestűekkel táplálkoznak .

Reprodukció

Az ívás előtt a békák a kloákiváladékból habos fészkeket alkotnak , amelyek megvédik az embriókat a kiszáradástól. A nőstények általában a víztestek közelében vagy a felszínükön fészkelnek. Számos faj esetében leírták a megtermékenyítetlen peték jelenlétét a karmokban, amelyek az ebihalak táplálására szolgálnak . A Paratelmatobius nemzetség fajai esetében leírják a tojások lerakását a kis pangó tározók fenekére, valamint a kis patakok közelében lévő kövek felszínéhez való rögzítését.

Elosztás

A tartomány Észak- , Közép- és Dél-Amerikára , valamint a Karib -tenger szigeteire terjed ki .

Osztályozás

2018 októberében a család 3 alcsaládot, 13 nemzetséget és 206 fajt tartalmaz [4] [3] :

Leiuperinae Bonaparte, 1850

• Edalorhina Jiménez de la Espada, 1870 - Fantasztikus fütyülők ( 3 faj )

• Engystomops Jiménez de la Espada, 1872 ( 9 faj )

• Engystomops coloradorum (Cannatella & Duellman, 1984)
• Engystomops freibergi (Donoso-Barros, 1969)
• Engystomops guayaco (Ron, Coloma és Cannatella, 2005)
• Engystomops montubio (Ron, Cannatella és Coloma, 2004)
• Engystomops petersi Jiménez de la Espada, 1872
• Engystomops pustulatus (Shreve, 1941)
• Engystomops pustulosus (Cope, 1864)
• Engystomops puyango Ron és munkatársai, 2010
• Engystomops randi (Ron, Cannatella és Coloma, 2004)

• Physalaemus Fitzinger, 1826 ( 48 faj )

• Physalaemus aguirrei Bokermann, 1966
• Physalaemus albifrons (Spix, 1824)
• Physalaemus albonotatus (Steindachner, 1864)
• Physalaemus angrensis Weber, Gonzaga és Carvalho-e-Silva, 2005
• Physalaemus atim Brasileiro és Haddad, 2015
• Physalaemus atlanticus Haddad és Sazima, 2004
• Physalaemus barrioi Bokermann, 1967
• Physalaemus biligonigerus (Cope, 1861) - Barna foltos mocsári béka
• Physalaemus bokermanni Cardoso és Haddad, 1985
• Physalaemus caete Pombal és Madureira, 1997
• Physalaemus camacan Pimenta, Cruz és Silvano, 2005
• Physalaemus carrizorum Cardozo és Pereyra, 2018
• Physalaemus centralis Bokermann, 1962
• Physalaemus cicada Bokermann, 1966
• Physalaemus crombiei Heyer és Wolf, 1989
• Physalaemus cuqui Lobo, 1993
• Physalaemus cuvieri Fitzinger, 1826
• Physalaemus deimaticus Sazima és Caramaschi, 1988
• Physalaemus ephippifer (Steindachner, 1864)
• Physalaemus erikae Cruz és Pimenta, 2004
• Physalaemus erythros Caramaschi, Feio és Guimaraes, 2003
• Physalaemus evangelistai Bokermann, 1967
• Physalaemus feioi Cassini, Cruz és Caramaschi, 2010
• Physalaemus fernandezae (Müller, 1926)
• Physalaemus fischeri (Boulenger, 1890)
• Physalaemus gracilis (Boulenger, 1883)
• Physalaemus henselii (Péter, 1872)
• Physalaemus insperatus Cruz, Cassini és Caramaschi, 2008
• Physalaemus irroratus Cruz, Nascimento és Feio, 2007
• Physalaemus jordanensis Bokermann, 1967
• Physalaemus kroyeri (Reinhardt és Lütken, 1862)
• Physalaemus lateristriga (Steindachner, 1864)
• Physalaemus lisei Braun és Braun, 1977
• Physalaemus maculiventris (Lutz, 1925)
• Physalaemus marmoratus (Reinhardt és Lütken, 1862)
• Physalaemus maximus Feio, Pombal és Caramaschi, 1999
• Physalaemus moreirae (Miranda-Ribeiro, 1937)
• Physalaemus nanus (Boulenger, 1888)
• Physalaemus nattereri (Steindachner, 1863)
• Physalaemus obtectus Bokermann, 1966
• Physalaemus olfersii (Lichtenstein és Martens, 1856)
• Physalaemus orophilus Cassini, Cruz és Caramaschi, 2010
• Physalaemus riograndensis Milstead, 1960
• Physalaemus rupestris Caramaschi, Carcerelli és Feio, 1991
• Physalaemus santafecinus Barrio, 1965
• Physalaemus signifer (Girard, 1853)
• Physalaemus soaresi Isecksohn , 1965
• Physalaemus spiniger (Miranda-Ribeiro, 1926)

• Pleurodema Tschudi, 1838 - Hamis szemek ( 15 faj )

• Pseudopaludicola Miranda-Ribeiro, 1926 ( 23 faj )

• Pseudopaludicola ameghini (Cope, 1887)
• Pseudopaludicola atragula Pansonato és mtsai, 2014
• Pseudopaludicola boliviana Parker, 1927.
• Pseudopaludicola canga Giaretta & Kokubum, 2003.
• Pseudopaludicola ceratophryes Rivero & Serna, 1984
• Pseudopaludicola facureae Andrade & Carvalho, 2013
• Pseudopaludicola falcipes (Hensel, 1867)
• Pseudopaludicola florencei Andrade et al. , 2018
• Pseudopaludicola giarettai Carvalho, 2012.
• Pseudopaludicola hyleaustralis Pansonato at al., 2012
• Pseudopaludicola ibisoroca Pansonato at al., 2016
• Pseudopaludicola jaredi Andrade at al., 2016
• Pseudopaludicola llanera Lynch, 1989.
• Pseudopaludicola mineira Lobo, 1994.
• Pseudopaludicola motorzinho Pansonato at al., 2016
• Pseudopaludicola murundu Toledo és mtsai, 2010
• Pseudopaludicola mystacalis (Cope, 1887)
• Pseudopaludicola parnaiba Roberto, Cardozo és Ávila, 2013
• Pseudopaludicola pocoto Magalhaes at al., 2014
• Pseudopaludicola pusilla (Ruthven, 1916)
• Pseudopaludicola restinga Cardozo et al. , 2018
• Pseudopaludicola saltica (Cope, 1887)
• Pseudopaludicola ternetzi Miranda-Ribeiro, 1937

Leptodactylinae Werner, 1896

• Adenomera Steindachner, 1867 - Pit whistlers ( 18 faj )

• Adenomera ajurauna (Berneck, Costa és Garcia, 2008)
• Adenomera andreae (Müller, 1923) - Laposujjú fütyülő
• Adenomera araucaria Kwet és Angulo, 2002
• Adenomera bokermanni ( Heyer , 1973)
• Adenomera coca (Angulo és Reichle, 2008)
• Adenomera cotuba Carvalho és Giaretta, 2013
• Adenomera diptyx (Boettger, 1885)
• Adenomera angol Kwet, Steiner és Zillikens, 2009
• Adenomera heyeri Boistel, Massary és Angulo, 2006
• Adenomera hylaedactyla (Cope, 1868) – Csíkos fütyülő
• Adenomera juikitam Carvalho és Giaretta, 2013
• Adenomera lutzi Heyer , 1975
• Adenomera marmorata Steindachner , 1867
• Adenomera martinezi (Bokermann, 1956) – négysoros síp
• Adenomera nana (Müller, 1922)
• Adenomera saci Carvalho és Giaretta, 2013
• Adenomera simonstuarti (Angulo és Icochea, 2010)
• Adenomera thomei (Almeida és Angulo, 2006)

• Hydrolaetare Gallardo, 1963 ( 3 faj )

• Hydrolaetare caparu Jansen, Gonzales-Álvarez és Köhler, 2007
• Hydrolaetare dantasi (Bokermann, 1959)
• Hydrolaetare schmidti (Cochran és Goin, 1959)

• Leptodactylus Fitzinger, 1826 - Whistlers ( 74 faj )

• Lithodytes Fitzinger, 1843 ( 1 faj )

• Lithodytes lineatus (Schneider, 1799)

Paratelmatobiinae Ohler és Dubois, 2012

• Crossodactylodes Cochran, 1938 ( 5 faj )

• Crossodactylodes bokermanni Peixoto, 1983
• Crossodactylodes itambe Barata at al., 2013
• Crossodactylodes izecksohni Peixoto, 1983
• Crossodactylodes pintoi Cochran, 1938
• Crossodactylodes septentrionalis Teixeira és mtsai, 2013

• Paratelmatobius Lutz és Carvalho, 1958 ( 6 faj )

• Paratelmatobius cardosoi Pombal & Haddad, 1999
• Paratelmatobius gaigeae (Cochran, 1938)
• Paratelmatobius lutzii Lutz & Carvalho, 1958
• Paratelmatobius mantiqueira Pombal & Haddad, 1999
• Paratelmatobius poecilogaster Giaretta & Castanho, 1990
• Paratelmatobius yepiranga Garcia, Berneck és Costa, 2009

• Rupirana Heyer, 1999 ( 1 faj )

• Rupirana cardosoi Heyer, 1999

• Scythrophrys Lynch, 1971 ( 1 faj )

• Scythrophrys sawayae (Cochran, 1953)

Jegyzetek

1. ↑ A zoológiai gyűjtemények gerinceseinek szisztematikus listája 2012. 01. 01-én // Andreeva T. F., Vershinina T. A., Goretskaya M. Ya., Karpov N. V., Kuzmina L. V., Ostapenko V. A., Sheveleva VP Információs gyűjtemény of the Zoological Regional Association of the Zoosian Regionalquarium and A. 31. szám II. kötet. Közbeszólt. Gyűjtemény. tudományos és tudományos módszer. tr. / Szerk. V. V. Spitsina. - M .: Moszkvai Állatkert, 2012. - S. 225. - 570 p. ISBN 978-5-904012-37-3 PDF Archiválva : 2013. május 24.
2. ↑ Darevsky I.S. , Orlov N.L. Ritka és veszélyeztetett állatok. Kétéltűek és hüllők: Ref. pótlék / Szerk. V. E. Sokolova . - M .  : Felsőiskola , 1988. - S. 94. - 463 p., [16] l. beteg. — 100.000 példány.  — ISBN 5-06-001429-0 .
3. ↑ 1 2 Ananyeva N. B. , Borkin L. Ya., Darevsky I. S. , Orlov N. L. Ötnyelvű állatnevek szótára. Kétéltűek és hüllők. Latin, orosz, angol, német, francia. / főszerkesztőség alatt akad. V. E. Sokolova . - M . : Rus. lang. , 1988. - S. 130. - 10 500 példány.  — ISBN 5-200-00232-X .
4. ↑ Frost DR Leptodactylidae archiválva : 2018. november 10. a Wayback Machine -nál . A világ kétéltű fajai, online referencia. Amerikai Természettudományi Múzeum, New York,   USA

Irodalom

• Werner , 1896 Verhandlungen des Zoologisch-Botanischen Vereins in Wien, vol. 46. ​​o. 344-365.
• Zweifel, Richard G. (1998). Cogger, HG és Zweifel, R.G. szerk. Hüllők és kétéltűek enciklopédiája . San Diego: Academic Press. pp. 89-90. ISBN 0-12-178560-2 .
• Günther E. Freytag, Bernhard Grzimek, Oskar Kuhn és Erich Thenius (Hrsg.): Lurche . In: Grzimeks Tierleben, Bd. 5: Fische 2, Lurche. Lizenzausgabe im dtv, München 1980, ISBN 3-423-03204-9
• Vitt LJ, Caldwell JP Herpetológia: A kétéltűek és hüllők bevezető biológiája . harmadik kiadás. Burlington, Massachusetts, USA: Academic Press, 2009. xiv+697 p. 455
• Frost, DR, Grant, T., Faivovich, J., Bain, RH, Haas, A., Haddad, CFB, de Sá, RO, Channing, A., Wilkinson, M., Donnellan, SC, Raxworthy, CJ, Campbell, JA, Blotto, BL, Moler, PE, Drewes, RC, Nussbaum, RA, Lynch, JD, Green, DM, Wheeler, WC (2006). Az élet kétéltű fája. Bulletin of the American Museum of Natural History 297 : 1–370 Absztrakt , szöveg  (angol)