Romanovo (Ryazantsevo vidéki település)

Falu
Romanovo
56°38′40″ s. SH. 39°13′30″ hüvelyk e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Jaroszlavl régió
Önkormányzati terület Pereszlavszkij
Vidéki település Ryazancevo
Történelem és földrajz
Első említés 1356
Időzóna UTC+3:00
Népesség
Népesség ↘ 48 [1]  ember ( 2010 )
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 48535
Irányítószám 152041
OKATO kód 78232876010
OKTMO kód 78632468421

Romanovo  egy falu a Jaroszlavl régió pereszlavli járásában , a Rjazantsevszkoje vidéki település része .

Földrajz

A Roksha folyónál található .

Történelem

1853-ban a község környékén 12 szláv kori halom került elő, ami a falu X-XI.

Az iratokban Romanovo falut már nagyon korán említik. Az 1356 körül írt II. Iván moszkvai szellemi nagyhercegben ez áll: "Romanovszkoje falu Dmitrij hercegnek". Palotai fejedelmi faluként a moszkvai fejedelmek adták birtokba különböző személyeknek. 1434-ig Zagarov szolgálatosé volt, ebben az évben Gridko Andreev Szvinin tulajdonába került, Ivan Jurjevics Patrikejev herceg 1498-as végrendeletében pedig azt olvashatjuk, hogy az övé, és fiára, Ivánra hagyta [2] .

1581-ben Rettegett Iván cár a Danilov-kolostornak adományozta ezt a falut , amelynek birtokában maradt az 1764-es szekularizációig.

1609-ben és 1611-ben Romanovo szenvedett a litván inváziótól , a Pan Sapieha csapatai kifaragták és felégették .

1610-ben ott volt a Szent Kereszt Felmagasztalása templom. A litván invázió után a templomot 1630-ban restaurálták. Ez a fatemplom 1812-ig létezett; történt-e e két évszázad alatt a templom átalakítása, erről nem maradt fenn információ.

1812-ben a plébánosok költségén fatemplom helyett kőtemplom épült azonos harangtornyal. Két trón van benne: a hidegben Krisztus keresztjének felmagasztalása, a meleg folyosón az Istenszülő kazanyi ikonja tiszteletére [3] .

1888 óta működik a faluban zemsztvo népiskola.

Népesség

Népesség
1859 [4]1897 [5]1905 [6]1926 [7]2007 [8]2010 [1]
418↗ 511↗ 628↗ 672↘ 66↘ 48

Infrastruktúra

Két üzlet. Templom. Az agroturizmus a falutól ötszáz méterre található tanyán működik.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Összoroszországi népszámlálás 2010. A jaroszlavli vidék településeinek lakossága . Letöltve: 2016. április 28. Az eredetiből archiválva : 2016. április 28..
  2. ↑ Smirnov, M. I. Pereslavl feudális birtokai és nem rezidens kolostorok Pereslavl-Zalessky kerületben XIV-XVIII. század. // A Pereslavl-Zalessky Múzeum kiadványa. - Pereslavl-Zalessky, 1929. - T. 12. - S. 87.
  3. ↑ Dobronravov V. G. A Vlagyimir Egyházmegye templomainak és plébániáinak történeti és statisztikai leírása . - Vladimir: V. Parkov típus-litográfiája, 1895. - V. 2. - S. 166-168.
  4. ↑ Az Orosz Birodalom lakott helyeinek listája. VI. Vlagyimir tartomány. Az 1859-es értesülések szerint / Feldolgozva az Art. szerk. M. Raevsky . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Szentpétervár. , 1863. - 283 p.
  5. ↑ Az Orosz Birodalom 500 vagy annál több lakosú lakott területei, feltüntetve a bennük lévő teljes lakosságot és az uralkodó vallások lakosainak számát az 1897-es első általános népszámlálás szerint . - "Közhasznú" nyomda. - Szentpétervár, 1905.
  6. ↑ Vlagyimir tartomány lakott helyeinek listája . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Vlagyimir, 1907.
  7. ↑ A Vlagyimir tartomány népszámlálásának előzetes eredményei. 2. szám // 1926. évi szövetségi népszámlálás / Vlagyimir Tartományi Statisztikai Osztály. - Vlagyimir, 1927.
  8. ↑ Tájékoztatás a Jaroszlavl régióhoz tartozó települések, települések és települések népességéről 2007. január 1-jén . A jaroszlavli régió vidéki települései 2007. január 1-jén // Statisztikai gyűjtés. Hozzáférés dátuma: 2013. február 14. Az eredetiből archiválva : 2015. március 14.