Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757. határozata

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. július 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .

757. határozat
A volt Jugoszlávia térképe
Szerv	Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa
dátum	1992. május 30
A kód	S/RES/757
Szavazás	Erre: 13 Tartózkodott: 2
Eredmény	kapott
Dokumentum

1992. május 30-án fogadták el az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757. számú határozatát , amely egyetemes szankciókat vezet be Jugoszlávia ellen. A 713 (1991), 721 (1991), 724 (1991), 727 (1992), 740 (1992), 743 (1992), 749 (1992) és 752 (1992) határozatát megerősítve a Tanács elítélte a jugoszláv hatóságokat a kudarcért. hogy megfeleljen a 752-es határozatnak.

Amikor a Biztonsági Tanács megkövetelte a horvát hadseregtől a 752. határozat 4. cikkének betartását, a Biztonsági Tanács kijelentette, hogy az UDO valamennyi tagállamának be kell tartania a következő szabályokat a 752. határozat végrehajtásáig. Ezenkívül minden tagállamnak meg kell felelnie a következő követelményeknek [1] [2] :

a) megakadályozzák valamennyi termék és áru Jugoszláviából történő behozatalát, vagy állampolgáraik bármely, az ilyen kivitel előmozdítását célzó tevékenységét; b) megakadályozza valamennyi termék és áru Jugoszláviának való értékesítését, a humanitárius segélyek kivételével ; c) ne biztosítson Jugoszláviának kereskedelmi, ipari vagy közpénzeket vagy pénzügyi forrásokat; d) humanitárius okok kivételével megtagadják egy légi jármű felszállását, leszállását vagy területük feletti átrepülését, ha azt Jugoszláviából szándékoznak leszállni vagy onnan indulnak; e) megtiltják Jugoszláviában vagy Jugoszláviában üzemeltetett légi járművek karbantartását vagy tervezését; f) csökkentse a diplomáciai és konzuli alkalmazottak számát Jugoszláviában; g) korlátozza a sporteseményekben való részvételt az országban; h) felfüggeszti a tudományos, műszaki és kulturális cseréket és látogatásokat.

A Tanács továbbá úgy határozott, hogy nem vonatkoznak szankciók az Egyesült Nemzetek Védelmi Erőire , a Jugoszláviáról szóló Konferenciára vagy az Európai Közösség megfigyelő missziójára. Felszólította továbbá egy biztonsági övezet létrehozását Szarajevóban és repülőterén , valamint felszólította a Biztonsági Tanács 724. számú határozatával létrehozott bizottságát, hogy kövesse nyomon a Jugoszláviával szembeni fegyverembargót és a Tanács egészét a helyzet ellenőrzése érdekében.

A 757. számú határozatot 13 szavazattal, Kína és Zimbabwe két tartózkodása mellett fogadták el , és senki sem szavazott ellene.

A szankciók okai

Hivatalosan az ENSZ Biztonsági Tanácsa nevezte meg a JSZK elleni szankciók indokait, mivel Jugoszlávia nem teljesíti az 1992. május 15- i 752. határozat [3] követelményeit . Ez az állásfoglalás a következő követelményeket támasztja a bosznia-hercegovinai konfliktus résztvevőivel szemben [4] :

• Az ellenségeskedés beszüntetése Bosznia-Hercegovinában
• A Jugoszláv Néphadsereg és a Horvát Fegyveres Erők beavatkozásának megszüntetése a bosznia-hercegovinai helyzetbe
• A Bosznia-Hercegovina területén található összes félkatonai alakulat feloszlatása
• Vége az áttelepítésnek és az etnikai tisztogatásnak
• Segítségnyújtás a konfliktusban álló feleknek az áldozatoknak nyújtott humanitárius segítségnyújtásban stb.

1992. május 15. és május 21. között Boutros Boutros-Ghali ENSZ- főtitkár és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 752. számú határozatukban azt követelték a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságtól, hogy hagyjon fel a bosznia-hercegovinai eseményekbe való beavatkozással , ami véleményük szerint , a JSZK hajtotta végre, és a jugoszláv néphadsereg egységeinek kivonását . Május 26-án kelt válaszlevelében Jugoszlávia elnöksége és kormánya arról számolt be, hogy május 19. óta nem tartózkodtak jugoszláv csapatok Bosznia területén, a jugoszláv-bosnyák határt 30 napig lezárták a katonai alakulatok elől, és Jugoszlávia készen áll az ENSZ-szel való teljes körű együttműködésre. 1992. május 30- án a Biztonsági Tanács megszavazta a Jugoszláviával szembeni szankciók bevezetését, elfogadva a 757. számú határozatot. Válaszul a JSZK Elnöksége táviratot küldött az ENSZ főtitkárának azzal a kéréssel, hogy hívjon össze egy Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi konferenciát. amelynél az ország számos engedményt tenne, beleértve a békefenntartó erők elosztását Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina határán. A helyzeten azonban sem ez a felhívás, sem az azt követők nem változtattak [5] .

A szankciók hatása

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757-es számú határozata megtiltotta az ENSZ-tagországoknak a Jugoszláviával folytatott kereskedelmi műveleteket, a jugoszláv hajók és repülőgépek használatát, az üzleti kapcsolatokat, valamint a JSZK-ból származó magánszemélyekkel és jogi személyekkel folytatott pénzügyi tranzakciókat. Külföldön befagyasztották a jugoszláv devizaforrásokat, korlátozták a jugoszláv repülőgépek repülését és leszállását, csökkentették a jugoszláv diplomáciai irodák számát, megtiltották a jugoszláv képviselők külföldi sporteseményekben való részvételét, valamint leállították a tudományos, műszaki és kulturális együttműködést. [6] . Az egyetlen kivétel az élelmiszerek, gyógyszerek stb. Jugoszláviába történő behozatala volt. [7] [8]

A szankciók hatása a 757. határozat elfogadását követő napon kezdődött. Számos ország bejelentette végrehajtásuk megkezdését, és követelte a jugoszláv nagykövetségek és konzulátusok bezárását a fővárosukban. A FIFA megtiltotta a jugoszláviai sportolóknak a nemzetközi versenyeken való részvételt. Június 2-án az Egyesült Államok megszakította a légi kommunikációt Jugoszláviával, és befagyasztotta a JSZK bankszámláit a bankjaikban, leállította a tudományos, műszaki és kulturális együttműködést, az EU pedig közös fellépést jelentett be a Jugoszláviával szembeni kereskedelmi embargó kapcsán. Június 7-én lezárták a jugoszláv-román határt az áruszállítás előtt. Számos ország vízumrendszert vezetett be Jugoszlávia állampolgárai számára [5] .

Szankciók a sportban

A jugoszláv labdarúgó-válogatott bejutott az év júniusában Svédországban megrendezett labdarúgó Európa-bajnokság döntőjébe , de az ENSZ-szankciók miatt kizárták, de a válogatás során második helyet szerző dán válogatott később Jugoszláviát váltotta . , végül megnyerte a bajnokságot.

A döntést nem sokkal az 1992-es nyári olimpia kezdete előtt hozták meg , és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kompromisszumot kötött az ENSZ-szel, amelynek értelmében a Jugoszláv Olimpiai Bizottságot nem hívták meg a játékokra, de a jugoszláv sportolók független olimpiai címkével indulhattak. Versenyzők , ami az 1992-es nyári paralimpiai játékokon is megismétlődött [9] .

Lásd még

• Jugoszlávia felbomlása
• Háború Bosznia-Hercegovinában
• Háború Horvátországban
• tíz napos háború
• jugoszláv háborúk
• Nemzetközi szankciók Jugoszlávia ellen

Jegyzetek

1. ↑ Gowlland-Debbas, Vera. Az Egyesült Nemzetek szankcióinak nemzeti végrehajtása: összehasonlító tanulmány / Vera Gowlland-Debbas, Tehindrazanarivelo, Djacoba Liva. - Martinus Nijhoff Publishers, 2004. - P. 358. - ISBN 978-90-04-14090-5 .
2. ↑ Weiss, Thomas George. Politikai haszon és polgári fájdalom: a gazdasági szankciók humanitárius hatásai . – Rowman és Littlefield, 1997. –  158–159 . - ISBN 978-0-8476-8703-9 .
3. ↑ A koppenhágai kerekasztal jelentése az Egyesült Nemzetek Szervezetének a volt  Jugoszlávia ügyében hozott szankcióiról . Letöltve: 2015. június 11. Az eredetiből archiválva : 2015. június 19.
4. ↑ A főtitkár előrehaladási jelentése a Biztonsági Tanács 749 (1992) határozata (S/23900) szerint [volt Jugoszlávia ] . Letöltve: 2015. június 11. Az eredetiből archiválva : 2015. június 25. (Orosz)
5. ↑ 1 2 Jugoszlávia a XX. században, 2011 , p. 840.
6. ↑ 757. határozat. A helyzet a volt Jugoszláviában . Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa. Letöltve: 2014. szeptember 7. Az eredetiből archiválva : 2012. december 31.. (Orosz)
7. ↑ Jugoszlávia a XX. században, 2011 , p. 841.
8. ↑ Szerbia önmagáról, 2005 , p. 353.
9. ↑ Kidane, Fekrou (1998. február–március). "Az olimpiai fegyverszünet" (PDF) . Olimpiai Szemle . XXVI (19): 5-7. Archivált (PDF) az eredetiből ekkor: 2018-04-22 . Letöltve: 2021-05-09 . Elavult használt paraméter |deadlink=( súgó )

Irodalom

• Guskova E. Yu. A jugoszláv válság története (1990-2000). - M . : Orosz jog / Orosz Nemzeti Alap, 2001. - 720 p. — ISBN 5-9419-1003-7 .
• Nikiforov K. V. Szerbia a Balkánon. XX század. - M. : Indrik, 2012. - 176 p. - ISBN 978-5-91674-209-1 .
• Szerbia önmagáról / M. Jovanovich. - M. : Európa, 2005. - 520 p. — ISBN 5-9739-0032-0 .
• Jugoszlávia a 20. században: esszék a politikatörténetről / K. V. Nikiforov (főszerkesztő), A. I. Filimonova, A. L. Shemyakin és mások - M . : Indrik, 2011. - 888 p. — ISBN 978-5-91674121-6 .

Linkek

• Kapcsolódó szövegek Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757. számú határozata a Wikiforráson
• A határozat szövege az undocs.org oldalon

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1992-ben elfogadott határozatai
← 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 764 765 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 →