A regionalizáció a hatalmi kompetenciák újraelosztásának folyamata, a funkciók államról regionális szintre való áthelyezése , új intézményi formák megjelenése és kialakulása, amelyek megfelelnek a régiók új szerepének a döntéshozatali folyamatban nemzeti és nemzetek feletti szinten.
A 21. században a globalizáció folyamatával párhuzamosan a regionalizáció folyamata megy végbe, és ez nemcsak a szövetségi formájú államokra válik jellemzővé, hanem az egységes államokra is, egész kontinensekre és a világ egyes részeire. . Vagyis I. M. Busygina szerint a globalizáció egyrészt a koncentráció és a centralizáció, másrészt a dekoncentráció és a decentralizáció kombinációja. A regionalizációs folyamat egyértelmű példája az Európai Unió .
A regionalizáció folyamatának természetes fejlődése az Európai Unióban a „régiók Európája” koncepció kialakulásához vezetett, amely tükrözi a régiók megnövekedett jelentőségét, és célja az EU-ban elfoglalt helyük meghatározása. Olyan szervezetek jöttek létre , mint az Európai Régiók Közgyűlése és a Régiók Bizottsága .
A modern európai kontextusban is megfigyelhető az a tendencia, hogy az országok regionális szinten együttműködnek a regionális szervezetekben való tagság révén. A fő cél: többoldalú interakció megvalósítása sürgető problémák megoldására, valamint tapasztalatcsere a fejlesztés minden területén: gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális stb.
Ami a régiók közvetlen részvételét az EU ügyeiben és döntéshozatalában illeti, az elmúlt évtizedekben a régiók arra törekedtek, hogy önmagukat és érdekeiket az európai téren belül népszerűsítsék, például brüsszeli irodáik megnyitásával.
Az 1990-es évek második felében az Európai Unió megkezdte az INTERREG kezdeményezés fejlesztését az interregionális együttműködés fejlesztése és a határ menti régiók európai gazdaságban való teljes részvételének ösztönzése érdekében. A program sikeresen fejlődik, jelenleg már az INTERREG IV kezdeményezés negyedik generációja működik.
A szubregionális szervezetek létrehozása a határon átnyúló együttműködés példája, amely nemcsak gazdasági hasznot hoz, hanem bizalom légkörét is megteremti, hozzájárulva a válságok leküzdésére szolgáló konstruktív megoldások kereséséhez, valamint közös projektek megvalósításához, amelyek célja a folyamatban érintett államok és régióik jólétének elérése.
Emellett a nemzetközi kapcsolatokban a tényezők szerepe fokozatosan a régiókra hárul, különösen az együttműködésről szóló nemzetközi keretszerződések megkötése révén. Létezik olyan, mint a régió nemzetközi marketingje, vagyis a régió imázsának, befektetést vonzó légkörének kialakítása, valamint a terület szolgáltatásait vásárló célcsoportok igényeire való összpontosítás. A régió nemzetközi marketingjére példa a Stockholmi Régió Szentpétervári Képviseletének tevékenysége