Rainer Zitelmann | |
---|---|
Születési dátum | 1957. június 14. (65 évesen) |
Születési hely | Frankfurt am Main |
Ország | |
Weboldal | rainer-zitelmann.de ( német) |
Rainer Zitelmann ( Frankfurt am Main, 1957. június 14. – ) német történész, író és vállalkozó.
Rainer Zitelmann 1957-ben született Arnulf Zitelmann író és teológus gyermekeként Frankfurt am Mainban. Iskolai évei alatt Mao Ce-tung tanításainak híve volt. [1] 1978-tól 1986-ig történelmet és politológiát tanult a Darmstadti Műszaki Egyetemen, majd természet- és történettudományokból doktorált, „kitűnő” minősítést kapott dr. Ez a disszertáció „Hitler: A csábítás politikája” címmel könyvként jelent meg. 1987 és 1992 között Zitelmann a Berlini Szabadegyetem Központi Társadalomkutatási Intézetében dolgozott tudományos asszisztensként.
Rainer Zitelmann 1992-től 1993-ig az Ulstein és Propylaea kiadók (akkor a harmadik legfontosabb kiadói szövetség) főszerkesztője és egyben igazgatósági tagja volt. Hamarosan az egyik vezető német napilaphoz, a Die Welthez költözött, ahol különböző részlegeket, végül pedig az ingatlanügyi osztályt irányította.
2000-ben Zitelmann megalapította a Dr.ZitelmanPB.GmbH-t, amely később Németország vezető vállalata lett az ingatlanügynökségek kommunikációs tanácsadása terén. 2016-ban eladta ezt a céget saját menedzsmentje (MBO) részvényvásárlásával.
Zitelmann maga is sikeresen fektetett be az ingatlanpiacon, különösen Berlinben. 1999-től 2009-ig nagyon olcsón vásárolt lakóingatlanokat, majd 2015-ben a nagy részét eladta, és ezeknek a befektetéseknek köszönhetően nagy vagyon tulajdonosa lett. [egy]
Rainer Zitelmann 2016-ban fejezte be második doktori disszertációját, ezúttal szociológiából (társadalomtudományi kitüntetéssel). „A németországi pénzügyi elit személyisége és viselkedése” című disszertációt Wolfgang Lauterbach professzor, a gazdagság témakörében vezető német kutató védte meg a Potsdami Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán. Ez a kutatási cikk angolul is megjelent "The Wealth Elite" címmel.
Rainer Zitelmann első dolgozatában [1] kiterjedt dokumentumanyag átfogó tanulmányozása alapján Hitler világnézetét, elsősorban társadalmi, gazdasági és belpolitikai elképzeléseit elemezte.
Zitelmann szerint Hitlert a korábban elmondottakkal ellentétben intenzíven foglalkoztatták a társadalmi és gazdasági-politikai problémák. Zitelmann bebizonyította, hogy Hitler világképében nagyobb szerepet játszottak az antikapitalista és szociálforradalmi motívumok, mint azt korábban gondolták, és maga Hitler is forradalmárnak tartotta magát.
A könyv számos nemzetközi tematikus folyóiratban kapott kritikát. [2] Így írt Clemens von Klemperer a Journal of Modern History című folyóiratban: „Zitelmann úgy döntött, hogy tartózkodik a verbális ítéletektől, de gondos és felelősségteljes kutatásai egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak. Könyve mérföldkő Adolf Hitler megértésében." [3] Ezt követően Zitelmann számos más könyvet adott ki a 20. századi német történelemről.
2017-ben jelent meg Zitelmann „The Wealth Elite” című tanulmánya – a pénzügyi elitet képviselő emberekről, több tíz- és százmillió eurós vagyonnal. A könyv mélyinterjúkat tartalmaz olyan vállalkozókkal, akik a megszokott háttérből származnak, de ennek ellenére nagy sikereket értek el az üzleti életben. Ez egy kvantitatív társadalomtudományi vizsgálat: a szupergazdag emberek egy csoportját figyelembe véve a szerző arra a következtetésre jut, hogy számukra nincs külön modell vagy egyetlen kép. A megkérdezettek többsége saját készítésű multimilliomos volt. A tanulmány azt mutatja, hogy a nagyon tehetős emberek jelentős része már iskolai és diákévei alatt is folytatott vállalkozói tevékenységet. Jóléti szintjük elérésében ugyanakkor az iskolázottság nem játszott jelentős szerepet.
Így a felső regiszterben szereplő válaszadók csoportjában (a 300 000 000 és 3 000 000 000 euró közötti vagyon 25 százaléka) még többen voltak felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők, mint az alsó regiszterben. A gazdag emberek gyakran az elemzéstől és a logikától függetlenül hoznak döntéseket, és pusztán intuitív módon cselekszenek. A véletlenszerű cselekvés képessége, az úgynevezett „informális tudás” – intuitív szinten érezni és tudni valamit, gyakran nem tud verbálisan megmagyarázni, vagyis azt, amit az életfolyamatban és gyakran az életben megszerzett. informális tanulási folyamat - sokkal jelentősebbnek bizonyult, mint a felsőoktatás és a diplomák.
Minden válaszadónak személyiségtesztet kellett írnia a „Big – Five” módszertan szerint öt faktoron, tükrözve a személyiséglélektan modelljét. A felmérés kimutatta, hogy a nagyon gazdag emberek lelkiismeretesek, és fordítva, gyakorlatilag nincs neuroticizmus. Az új tapasztalatokra való nyitottság is hangsúlyos. Más szerzők korábbi tanulmányaiban egyértelműen alábecsülték a vételi és eladási képesség, a multimilliomosok és milliárdosok pénzügyi sikereihez vezető kereskedési véna fontosságát. Ezek az emberek maguk is nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a tulajdonságoknak. A legtöbb gazdag ember súlyos kudarcokon és válságokon ment túl a gazdagság felé vezető úton. Interjúikat egy közös téma köti össze - a vereségek és a nehéz élethelyzetek leküzdése. A tanulmány fontos eredménye: a munkájukkal sikereket elért szupergazdagok közül sokan abszolút non-konformisták, akik az áramlattal szemben úsznak, és ezzel vagyont keresnek és tartanak fenn.
Ez a tanulmány világszerte sikert aratott, és német, angol, kínai és koreai nyelven is megjelent. A Financial Times ezt írta: „Reiner Zitelmann szupergazdagok pszichológiájával kapcsolatos kutatása ambiciózus vállalkozás. Kevesen készülhetnének erre jobban, mint ő történész, szociológus, újságíró, üzletember és befektető. Ez az egyedülálló tanulmány nagyon fontos mindazok számára, akik szeretnék megérteni a gazdag vállalkozók természetét és motivációját. Ezek az emberek javítják a gazdaságot, támogatják az innovációt, munkahelyeket teremtenek és jótékonysági projekteket finanszíroznak. Akkor miért nem próbálkozott még senki ilyen vizsgálattal? Nehéz elérni ezeket az embereket, és olyan kérdőíveket készíteni, amelyek jelentős választ generálnak.” [négy]
2020-ban jelent meg Zitelmann „A közvéleményben gazdagok” című könyve. A szerző kifogásolja, hogy az előítéletekkel foglalkozó tudományos vizsgálatok eddig alig érintették a pénzügyi elitet. Könyve az Egyesült Királyságban, Németországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban működő Allensbach és Ipsos Mori közvélemény-kutatásának adatain alapul. Ennek eredményeként három csoportot azonosítottak: „társadalmi irigyek”, „nem irigyek” és „ambivalensek”, azaz. akik belső konfliktusban vannak, azok az irigységgel és a függetlenséggel egyszerre rendelkeznek. Az irigy csoportba a németországi válaszadók 33 százaléka, Franciaországban 34 százaléka, az Egyesült Államokban 20 százaléka és az Egyesült Királyságban 18 százaléka tartozik.
A szociálisan irigyek együtthatója egy adott országban az irigyek és az irigységet nem érezők aránya. Ha ez az együttható eggyel egyenlő, akkor ez azt jelenti, hogy az irigyek száma az ettől az érzéstől megfosztottak számához viszonyítva azonos. Ha a mutató nagyobb, mint egy, akkor a társadalmi irigységgel rendelkező emberek száma érvényesül. Megállapítást nyert, hogy a legmagasabb együttható - 1,26 - Franciaországban figyelhető meg. Ezt követi Németország - 0,97 és az Egyesült Államok - 0,42. Az Egyesült Királyságban az együttható 0,37, ami jóval kevesebb, mint más országokban. E kategóriák szelektivitása elsősorban abban mutatkozik meg, hogy az irigyek és a nem irigyek csoportjai a kijelentések egész sorával kapcsolatos pozicionálásban nagyon különböznek egymástól. Például az irigy emberektől gyakran hallani a gazdag emberek jellemvonásainak olyan meghatározását, mint az önzés, könyörtelenség, materializmus, arrogancia, kapzsiság, érzések hidegsége és felületesség. A leggyakrabban irigynek nevezett 25 személyiségvonás közül csak 2 volt pozitív. 23 viszont negatív. Míg a gazdag emberek leggyakoribb személyiségjegyei vagy tulajdonságai a nem irigység csoportja szerint a szorgalom, az intelligencia, a bátorság, az anyagiasság, a találékonyság és a messzelátó gondolkodás.
A tanulmány megjelenése után Zitelmann számos más országban is szervezett hasonló felméréseket, és a 2021-es eredményeket a „Gazdasági ügyek” egyik rovatában tette közzé: „A gazdagsághoz való hozzáállás hét országban: a társadalmi irigység együtthatója és a gazdag érzelmek Index". [5]
Rainer Zitelmann számos európai és amerikai médiában jelenik meg, köztük a Die Welt, a FAZ, a Focus (Németország), a Neue Zürcher Zeitung, a Weltwoche (Svájc), a Daily Telegraph, a City AM (Nagy-Britannia), a "Forbes", a "Washington Examiner" , "Nemzeti érdek", "Townhall" (USA), "Linkiesta" (Olaszország). E kiadványok fő témái a kapitalizmus ideológiájának védelme, a gazdagság és a gazdag emberek pszichológiája.
Weboldal Rainer Zitelmann részletes életrajzával: https://www.rainer-zitelmann.com/
Rainer Zitelmann 25 megjelent könyv szerzője.
A közösségi hálózatokon | ||||
---|---|---|---|---|
Fotó, videó és hang | ||||
|