Pfitzner, Hans

Hans Pfitzner
német  Hans Pfitzner
alapinformációk
Születési dátum 1869. május 5.( 1869-05-05 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely
Halál dátuma 1949. május 22-( 1949-05-22 ) én [4] (80 évesen)vagy 1949. május 21- ( 1949-05-21 ) én [5] (80 évesen)
A halál helye
eltemették
Ország
Szakmák zeneszerző , karmester
Eszközök zongora
Műfajok klasszikus zene
Díjak Bécs város díszgyűrűje Goethe-díj ( 1934 ) Frankfurt am Main városának Goethe-érem [d] ( 1940 )
Autogram
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Hans Pfitzner (más néven Hans; németül  Hans Pfitzner ; 1869. május 5. [1] [2] [3] […] , Moszkva , Orosz Birodalom [4] [4] - 1949. május 22. [4] vagy 1949. május 21. [5 ] , Salzburg , Ausztria [4] ) német zeneszerző , karmester és publicista.

Életrajz

A Bolsoj Színház Zenekar hegedűművészének fia (Moszkva). 1872-ben a család Frankfurtba költözött. Első dalát 1884-ben írta. I. Knorrnál és G. Riemannnál tanult . 1892-től zenét tanított, 1908-tól a strasbourgi konzervatórium igazgatója, 1910-26-ban a strasbourgi Municipal Opera igazgatója . 1920-29-ben a Berlini Művészeti Akadémián, 1929-34-ben a müncheni Zeneakadémián tanított zeneszerzést . 1934-ben Goethe-éremmel tüntették ki. 1944-ben Bécsbe költözött, ahol meghalt. Pfitzner tanítványai között kiemelkedő karmesterek és zeneszerzők találhatók, köztük O. Klemperer , K. Orff , S. Munsch .

Pfitzner zenei kompozícióiban a késő romantika esztétikáját fejlesztette ki. Híressé vált a Palestrina című operával (1917 után, München; saját librettójára), amelyet R. Wagner hagyományai szerint írt . Más műfajokban Pfitzner híres művei közé tartozik a "Német lélekről" kantáta (1921, J. Eichendorff verseire ), az Es-dur zongoraverseny (1922), a h-moll hegedűverseny (1923). , a cisz-moll vonósnégyes (1925).

Az újságírásban meggyőződéses konzervatívként és nacionalistaként mutatta meg magát. A "The New Aesthetics of Musical Impotence" (1920) című könyvében szembehelyezkedett a nemzeti identitás nivellálásával, mint az avantgárd zenében rejlő irányzattal, szemben "egy általánosított dallamdal, amely mindenkié és senkié" [6] . A „nemzetköziség” szó Pfitznernél sértő volt („amerikai-nemzetközi vulgarizmus”) [7] . A "zenei impotencia", a művészetben általában véve a nemzetellenes, "kommunista" mozgalom virágzásának oka Pfitzner szerint a "nemzetközi zsidó szellem" (judisch-internationaler Geist) [8] . A „németellenesség” Pfitzner számára az „atonalizmus, internacionalizmus, amerikanizmus, német pacifizmus” szinonimája volt. Létünket fenyegeti, minden oldalról megrohamozza kultúránkat, és ezzel együtt az európai [kultúra egészét]” [9] .

A karmesteri felvételek közül Ludwig van Beethoven szimfóniái kiemelkednek .

Zenei kompozíciók

Irodalmi írások

Könyvek

Cikkek

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Hans Pfitzner // Encyclopædia Britannica 
  2. ↑ 1 2 Hans Erich Pfitzner // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  3. ↑ 1 2 Hans Pfitzner // Salzburgwiki  (német)
  4. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Archivio Storico Ricordi – 1808.
  5. ↑ 1 2 Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #118593625 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  6. ↑ ... Gemeinsamket der Melodie - sie gehört niemandem und jedwedem an. Die neue Ästhehik der musikalischen Impotenz, S.130.
  7. ↑ ...amerikanisch-internationale Pöbelhaftigkeit // ib., S.130.
  8. ↑ ib., S.109, 123-124 et passim.
  9. ↑ Das Antideutsche, in welcher Form es auch auftritt, als Atonalität, Internationalität, Amerikanismus, deutscher Pazifismus, berennt unsere Existenz, unsere Kultur von allen Seiten und mit ihr die europäische. In: Pfitzner H. Gesammelte Schriften. Bd.2. Augsburg, 1926, S.119.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz