Az 1900-as Pszkov találkozó az orosz szociáldemokrácia különböző irányzatainak vezetőinek találkozója az időszakos sajtóorgánumok létrehozásáról, Vlagyimir Iljics Lenin szervezésében . Részt vett: V. I. Uljanov-Lenin, F. I. Scsekoldin , S. I. Radcsenko , P. B. Sztruve , M. I. Tugan-Baranovszkij , L. Martov , A. N. Potresov , A. M. Stopani . Lenin két feladatot teljesített: jóváhagyta az első hivatalos dokumentumot, amely felvázolja a párt leendő folyóiratainak – az Iskra újságnak és a Zarya folyóiratnak – programját, valamint anyagi és irodalmi támogatást szerezni ezekhez a szervekhez a „legális marxistáktól”.
A pszkov találkozót 1900. március 29. és április 3. között tartották I. N. Bocskarev helyi lakos házában . A találkozón V. I. Lenin „Az Iskra és a Zarya szerkesztőinek nyilatkozattervezetét” mutatta be a jelenlévőknek, megjegyezve egyúttal, hogy az elmúlt éveket a szociáldemokrácia eszméinek gyors terjedése jellemezte értelmiségünk körében, és teljesen független, az ipari proletariátus spontán mozgalma, amely egyesülni kezd és harcolni kezd elnyomói ellen. Lenin hangsúlyozta, hogy az idő kitartóan megköveteli az átmenetet egy magasabb, egységesebb és szervezettebb mozgásformára.
„Olvasás közben a vendégeink arcát figyeltem” – mondta visszaemlékezésében Martov. „Kíváncsi voltam, hogyan reagálnak azokra a kifejezésekre, amelyekben a „közlemény” a „marxizmus bírálata” által a forradalmi mozgalomnak okozott károkról beszélt. M. I. Tugan-Baranovsky arcán vagy bánat, vagy tanácstalanság lehetett látni, időnként egyértelműen visszafogta magát, hogy ne szakítsa meg az olvasást. Ellenkezőleg, Struve olimpizi higgadtsággal viselkedett... A felolvasás végén az arca inkább elégedettséget, sőt udvarias jóváhagyást tükrözött a hallottak iránt. Mit gondolnak minderről, uraim? – kérdezte Uljanov. Struve valami általánost és határozatlant mondott abban az értelemben, hogy bár bizonyos kérdésekben természetesen a saját véleményénél marad, összességében nincs kifogása a dokumentummal. Úgy beszélt, mint aki kelletlenül, kifújta magából a szavakat. Nyilvánvaló volt, hogy nem fejtette ki az egész gondolatát. Struve és Tugan-Baranovsky hosszas vita után kinyilvánították, hogy támogatják a leendő sajtóorgánumokat. A „legális marxistákkal”, akiknek képviselői Struve és Tugan-Baranovszkij voltak, a nézeteltéréseket a munkás- és forradalmi mozgalommal kapcsolatos nézetkülönbségek okozták. A „legális marxisták” úgy vélték, hogy az oroszországi forradalmi mozgalom vezetőjének nem a proletariátusnak, hanem a liberális burzsoáziának kell lennie.
Maga Struve sok évvel a Pszkov Konferencia után kénytelen volt elismerni:
"... ebben a csoportban én egy bizonyos revizionizmust képviseltem, Tugan-Baranovsky általában akkor szolidáris volt velem...". A pszkov találkozón részt vevő Sztruve és Tugan-Baranovszkij a kitűzött célokat követte. Remélték, hogy a leendő marxista kiadványokat a liberális burzsoázia érdekeihez igazítják. Vonzotta az a lehetőség, hogy a munkásosztály nevében kifejezhessék a liberalizmus eszméit egy forradalmi folyóiratban vagy újságban. Nem idegenkedtek attól, hogy szerkesztőtársként jelentkezzenek. De V. I. Lenin gyorsan felismerte szándékukat. A "legális marxisták" viszont Lenin megalkuvást nem tűrő álláspontjából azonnal rájöttek, hogy a leendő újságot nem tudják elképzeléseik szócsövévé tenni. Ekkor azonban nem mertek nyíltan szakítani Leninnel és társaival. Nagyjából megegyezés született a két fél között az Iskra újság és a Zarya folyóirat kiadásáról. A konferencia résztvevői elfogadták és jóváhagyták Lenin „Az Iskra és a Zarya szerkesztői nyilatkozattervezetét”. A "legális marxisták" ellenállása ellenére V. I. Leninnek sikerült megvédenie a leendő újság marxista irányvonalát. Az Iskra szerkesztőinek 1900 őszén megjelent közleményében világosan és világosan leszögezték, hogy „ez az irányzat a marxizmus szóban fejezhető ki, s aligha kell hozzátennünk, hogy kiállunk a magyar eszmék következetes fejlesztése mellett. Marx és Engels, és határozottan elutasítja azokat a félkegyelmű, homályos és opportunista módosításokat, amelyek Ed könnyű kezével mára divattá váltak. Bernstein, P. Struve és még sokan mások.” Ennek eredményeként sikerült megvédeni Iskra marxista irányát [1] .