A reklám pszichológiája

A reklámpszichológia a pszichológia egyik  ága , amely a fogyasztói igények és elvárások felmérésével , pszichológiai eszközök, technikák, emberek befolyásolási módszereinek kidolgozásával foglalkozik, annak érdekében, hogy keresletet keltsenek egy piacképes termék vagy szolgáltatás iránt [1] .

A reklám a többi információforrástól eltérően nyilvános jellegű, ezért a gyakorlatban a reklámpszichológiának az egyéni jellemzők és igények vizsgálatával kell megoldania a tömeges jellegű problémát. A reklámpszichológia célja a hirdető és a reklám fogyasztója közötti hatékony párbeszéd stabilizálása , amelyen belül egy termék vagy szolgáltatás értékesítése valósul meg [2] .

A reklámpszichológia története

A reklámpszichológia története kiterjedt, a pszichológiai tudomány számos híres alakja járult hozzá: W. Stern , W. Blumenfeld , J. B. Watson , G. Munsterberg és mások. A reklám ősidők óta létezik, mind írásban. (a régészek rengeteg karcos reklámfeliratot fedeztek fel az épületek falán, viasztáblákon és papiruszokon), és szóban (az emberek saját maguk által termesztett vagy készített áruk (vaj, kecske, lovak), ételek és szolgáltatások (ásás) megvásárlására hívták a vásárlókat. kertet húzni, ízletes ételeket kínáló helyre ellátogatni, krumplit ásni)) [3] . Később az ember befolyásolásának új, hatékonyabb módjai jelentek meg: megjelent a nyomtatás , majd a rádió , a televízió és az internet .

A reklám pszichológiai hatása a fogyasztó elméjére

A reklám az időtől, a technológiától, a fogyasztói igényektől és a globális trendektől függően változik, átalakul, fejlődik, tömeges elterjedésű, ezért erősen befolyásolja az emberek preferenciáit, hiedelmeit, a körülöttük lévő világról alkotott felfogását tudatalatti szinten (az ember gyakran, a tanács után szerettei közül vásárol valamit, amit ajánlott neki). Ugyanakkor az emberek gyakran nem veszik észre, vagy nem hajlandók felismerni a reklámozás tudatalatti hatását preferenciáikra és meggyőződéseikre.

Tehát a reklám:

A reklám pszichológiai hatásának fő típusai

A tájékoztatás módja

Ez a módszer semleges jellegű: nem hordoz semmilyen érzelmi színezetet, nem vonzza a fogyasztó személyiségét, nem befolyásolja érdeklődési körét és attitűdjét. A tájékoztatási módszer pszichológiai feladata a fogyasztó által szolgáltatott információk memorizálása. Ez a befolyásolási módszer magában foglalja az újságokban, magazinokban és webhelyeken megjelenő hirdetéseket (oszlopokat). Minimális hatással van az emberi pszichére.

A meggyőzés módja

Ennek a módszernek a lényege, hogy a reklámozás meggyőzi a potenciális vásárlókat a termék egyediségéről és szükségességéről, ami végül a megvásárlásához vezet. Ezt úgy érik el, hogy megalapozott bizonyítékok segítségével meggyőzik a vásárlót a termék szükségességéről. Egy termék reklámozásánál azokon a tulajdonságokon van a hangsúly, amelyek a legjobb oldalról mutatják azt. A módszer csak akkor működik, ha az embert érdekli a termék vagy annak minősége – akkor könnyebb meggyőzni, hogy ezt a terméket vásárolja meg.

Számos gyakori meggyőzési módszer létezik:

  1. Az emberek érdekeinek és szükségleteinek felhasználása. Ezt a technikát tartják a meggyőzés legegyszerűbb módszerének. Megtörténik az emberek érdekeinek, vágyainak, problémáinak megfigyelése, értékelése, amely később a javaslat alapját képezi. A potenciális vásárlók fő igényeinek azonosítása után szlogenekbe kerülnek, ami felkelti az emberek figyelmét.
  2. Új termék vagy szolgáltatás elfogadása. A reklámnak új információt kell tartalmaznia a nyújtott termékről vagy szolgáltatásról.
  3. Problémás helyzet elfogadása. A reklámozás során létrejön egy probléma, és felmerül a kérdés megoldása, amelyre válaszul a reklámozott termék jön segítségül, megszüntetve a problémát.
  4. A bűnrészesség elfogadása. Ezt a technikát gyakrabban használják a televíziós reklámokban: az esemény helyszínének bemutatása ( riport ) - így az emberekben a cinkosság, jelenlét, érintettség benyomása támad.

A javaslat módja

Ennél a módszernél a reklám közvetlenül érinti a potenciális vásárlót, míg a hatás lehet szándékos vagy nem szándékos, előfordulhat a személy által észrevétlenül vagy beleegyezésével. Mindenkinek megvan a maga szuggesztibilitási szintje, így ez a módszer nem minden embernél lesz hatékony, hanem csak egy résznél.

Javaslati technikák:

  1. Kulcsszavak. A reklámozás olyan szavakat használ, amelyeknek egyértelmű jelentése van, nem pedig absztrakt fogalmakat, amelyeket többféleképpen lehet értelmezni.
  2. Erős jelzők és jelzők használata. A reklámokban az áruk leírásakor színes jelzőket és jelzőket használnak, hogy szép, fényes, emlékezetes képet alkossanak a vásárló fejében.
  3. A negatív részecskék elkerülése. Az emberi pszichében a reklámban használt „nem” részecske kétségeket ébreszthet a termék hatékonyságával kapcsolatban, ezért a reklámban a negatív mondatok pozitívakká alakulnak.
  4. Beszéddinamikája. A szuggesztió egyik leghatékonyabb eszközének tartják. A beszéd hangszíne, a hang magassága, a lágyság, az intonációk változatossága, a hang lágysága – mindez segít a szuggesztió erejének növelésében.

Induktív módszer

Ennek a módszernek az a célja, hogy az embert termék vagy szolgáltatás megvásárlására ösztönözze. Ez az utolsó szakasz a meggyőzés vagy javaslat után, hogy a potenciális vevő végül vásároljon.

Hirdetési teljesítményszintek

A reklámozás pszichológiai hatékonyságának öt szintje van, ezek segítenek felmérni, hogy a fogyasztók hogyan érzékelik a reklámot.

Jegyzetek

  1. ↑ Reklámpszichológia . psychology.com.ua. Letöltve: 2019. január 5. Az eredetiből archiválva : 2019. január 6..
  2. ↑ A reklám pszichológiája. Mi az a reklámpszichológia? A "reklámpszichológia" fogalom fogalma és meghatározása - Szójegyzék | Psychologies Online Journal . www.psychologies.ru Letöltve: 2019. január 5. Az eredetiből archiválva : 2019. január 5..
  3. ↑ A reklámfejlesztés rövid története | SSU - Szaratovi Állami Egyetem . www.sgu.ru Letöltve: 2019. január 5. Az eredetiből archiválva : 2019. január 5..

Irodalom