Az egyenes kereszt a heraldikában használt kifejezés , amely egy olyan címer vagy zászló képét jelöli, amelynek keresztlécei párhuzamosak és merőlegesek a címer vagy zászló széleire. Néha görögnek is nevezik.
A legősibb időkből származó univerzális szimbólum. Ez túlnyomórészt kozmikus szimbólum. A kereszt a világ közepe, és ezért a kommunikációs pont az Ég és a Föld, valamint a kozmikus tengely között, amelynek szimbolikája a kozmikus fa, hegyek, oszlopok, lépcsők stb. A kereszt megszemélyesíti az Élet Fáját, a Gondviselés fája, valamint az egyetemes archetipikus személy, aki vízszintesen és vertikálisan is végtelen és harmonikus terjeszkedésre képes.
A függőleges vonal mennyei, spirituális és intellektuális, pozitív, aktív, férfias; a vízszintes vonal földi, racionális, passzív, negatív és nőies. A kereszt, mint egész alkotja az eredeti androgint . Ez a természetben rejlő dualizmus és az ellentétek egysége. Az élet teljességéhez szükséges horizontális-vertikális vonatkozásban személyesíti meg az emberi lélek lelki egységét és integrációját. [egy]
Az egyenes kereszt (más néven görög kereszt) a legegyszerűbb formájú kereszt. Egyforma hosszúságú végekkel. Ezt a jelet - más néven crux quadrata - a történelem előtti idők óta használták sokféle jelentésben - a napisten, az eső istenének szimbólumaként, a világot alkotó elemek: levegő, föld, tűz és víz jelképeként. A korai kereszténységben a görög kereszt Krisztust jelképezte . Görögország nemzeti lobogóján ez a kék alapon fehér kereszt 1820-ban jelent meg először, a muszlim törökök uralma elleni harcot jelképezve.
Először jelent meg piros alapon fehér "görög kereszt" Schwyz háborús zászlóján , amely egyike annak a három kantonnak, amely 1291-ben egyesült a Szent Római Birodalom ellen. Bár 1339 óta szerepel a svájci zászlón, ezt a "Szent Kereszt jelét" (más néven "genfi keresztet") hivatalosan csak 1848-ban fogadták el nemzeti zászlóként. [2]
| Heraldikai figurák | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||