Szoftver prototípus készítés

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. február 5-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 13 szerkesztést igényelnek .

A szoftverprototípus készítés (az angol prototyping szóból) a szoftverfejlesztés (szoftver) egy szakasza , a program prototípus  - egy program elrendezése (vázlat, próbaverzió) - létrehozásának folyamata, általában a koncepciók alkalmasságának ellenőrzése, az építészeti ill. / vagy az alkalmazásra javasolt technológiai megoldásokat, illetve a fejlesztési folyamat korai szakaszában bemutatni a programot a megrendelőnek.

A prototípus azt is lehetővé teszi, hogy visszajelzést kapjon a leendő felhasználóktól, ráadásul pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá: a projekt elején még van lehetőség szinte veszteség nélkül kijavítani a tervezési hibákat.

Áttekintés

A prototípuskészítési folyamat általában a következő lépésekből áll:

  1. A kezdeti követelmények meghatározása
  2. A prototípus első verziójának fejlesztése, amely csak a rendszer felhasználói felületét tartalmazza
  3. A prototípus megrendelői és végfelhasználói vizsgálata, visszajelzés beszerzése a szükséges változtatásokról, kiegészítésekről
  4. A prototípus átdolgozása, fejlesztése: a beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével mind a specifikációt, mind a prototípust megváltoztatják, ezt követően a 3. és 4. lépés megismételhető.

A prototípusok típusai

A prototípuskészítésnek számos különféle lehetősége van. Azonban valamennyi módszer bizonyos mértékig két alaptípuson alapul.

Gyors prototípuskészítés

A gyors prototípuskészítésnél ( angolul  rapid prototyping vagy throwaway prototyping ) feltételezzük, hogy egy elrendezés készül, amely egy bizonyos szakaszban megmarad („kidobják”), és nem válik a kész rendszer részévé.

Ennek a megközelítésnek a fő előnye a gyorsaság: az ügyfél igényeinek megfelelően szinte azonnal megkapja az interfész prototípusát, és azonnal tisztázza a követelményeket, mielőtt megírná a rendszer működési kódját. A követelmények módosításának költsége ebben a szakaszban nagyon alacsony, mivel nincs átírható kód.

Nagyon fontos, hogy az ilyen prototípuskészítés mielőbb elkészüljön, mivel ebben az esetben időt és erőforrásokat pazarolnak olyan kódra, amelyet nem használnak tovább.

A gyors prototípuskészítés nem feltétlenül ugyanazon a platformon és ugyanazon a technológián történik, mint a fejlesztés alatt álló rendszer. A grafikus felhasználói felület (GUI) prototípusai használhatók szabványos HTML - oldalakként , vagy a prototípus elkészíthető egy kifejezetten elrendezések létrehozására tervezett programban (például: Axure RP , Microsoft Expression Blend stb.).

Evolúciós prototípuskészítés

Az evolúciós prototípuskészítés célja olyan rendszerelrendezések következetes létrehozása, amelyek egyre közelebb állnak a valódi termékhez . 

Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy minden lépésben van egy működő rendszerünk, bár nem minden szükséges funkcionalitással, de minden iterációval javul. Ugyanakkor nem pazarolnak erőforrásokat a „kidobandó” kódra.

A prototípuskészítés evolúciós megközelítése választható abból a feltételezésből kiindulva, hogy a fejlesztés megkezdésekor az összes szükséges követelmény nem ismert, és a program elkészítésekor határozzák meg őket; akkor minden szakaszban csak az ismert és világos követelményeket valósítjuk meg. Ugyanakkor a fejlesztők néha csak azokon a rendszermodulokon dolgoznak, amelyek követelményeit már meghatározták.

Egyes esetekben, amikor egy bizonyos üres résre szánt termékről van szó, a felhasználók még azelőtt elkezdik használni a rendszert, hogy az teljesen elkészült volna, várva a kész rendszert, mert "jobb egy befejezetlen rendszer, mint a teljes hiánya".

Előnyök és kockázatok

A prototípuskészítés fő előnye a fejlesztési idő és költség csökkenése, mivel a prototípus kiértékelése lehetővé teszi a követelmények hiányosságainak vagy inkonzisztenciáinak korábbi szakaszában történő észlelését. Minél később módosítják a specifikációt, annál drágábbak, így a fejlesztés korai szakaszában történő tisztázása, hogy „mit akarnak valójában a felhasználók/ügyfelek”, csökkenti a teljes költséget.

A megrendelő bevonása a fejlesztési folyamatba pszichológiailag is fontos szerepet játszik. A prototípussal való munka lehetővé teszi a jövőbeli felhasználók számára, hogy lássák, hogyan fog kinézni a jövőbeli program, és befolyásolják a viselkedését, ami csökkenti a program ötletében a fejlesztők és a felhasználók közötti eltéréseket. Csökken annak hatása is, hogy az új rendszert a bevezetés során szinte elkerülhetetlenül elutasítják, különösen, ha a korábban használt rendszer helyett bevezetik.

A prototípusok használata azonban számos további kockázatot rejt magában.

Alkalmazhatóság

Arra a kérdésre, hogy a prototípusok ilyen vagy olyan formában történő alkalmazása mennyiben indokolt egy adott projekthez, nem ad egyértelmű választ. A prototípuskészítés jó eredményeket ad olyan rendszerek tervezésénél, amelyekben a munkaerőköltség jelentős része ember-számítógép interfészek megvalósításához kötődik, és a rendszer vevői követelményeknek való megfelelésének megítélése nagyrészt szubjektív. Az ilyen rendszerekben nagyon nehéz a részletes specifikáció elkészítése, mivel a megrendelő nem tud minden árnyalatot figyelembe venni, a programozók pedig saját belátásuk szerint szervezik meg a nem meghatározott részeket; ebből adódóan a kész rendszer bemutatására a tipikus reakció: „Igen, formailag minden megfelel a feladatmeghatározásnak, de nekünk egyáltalán nem volt rá szükségünk!”. A prototípus elkészítése és kiértékelése ilyen esetekben lehetővé teszi, hogy a fejlesztés korai szakaszában elkülönítsük a megrendelő számára fontos, a specifikációba nem tartozó részleteket a lényegtelenektől, amelyek megvalósítása önkényes lehet. .

Az olyan rendszerek fejlesztése során, amelyek elsődleges feladata a számítás, mint például a parancssori programok és segédprogramok, a prototípuskészítés kevés valódi előnyt kínál.

Lásd még

Linkek