Az 1633-1634-es lengyel-török háború Ukrajna területén a Nemzetközösség és az Oszmán Birodalom között zajló hadművelet , amely az orosz királysággal vívott szmolenszki nemzetközösségi háború idején zajlott, és ezért ennek második frontjának tekinthető. háború.
Az Oszmán Birodalom úgy döntött, hogy kihasználja a Nemzetközösség nehéz helyzetét, amelyet az orosz királyság támadott. 1633 nyarán , állítólag a török szultán engedélye nélkül, a szilisztriai Abaza pasa egy kétezredik tatár különítményt szállított át a Dnyeszteren és elkezdte kifosztani Podoliát . A Sztanyiszlav Konecpolszkij koronahetman vezette hadsereg átűzte a tatárokat a Dnyeszteren, átlépte a határt, és a Prut feletti Sasovo Horn köre legyőzte őket.
Majd 1633 augusztus elején maga Abaza pasa kelt át a Dunán a török hadsereggel , egyesült a moldovai uralkodó hadseregével, és október közepén elfoglalta Oszmán szultán régi állásait, az 1621-es Khotyn háború idejéből. Konetspolsky hetman 1000 kvarc katonával, 1250 kozákkal és 7000 magánmágnás katonával jött ki vele. A lengyel hadsereg a Kamenyec melletti régi állásokat is elfoglalta .
1633. október 19-én a Budzsak Horda tatárjai jöttek Abaza pasa segítségére . Október 23-án Abaza pasa, bízva csapatai fölényében, megkezdte a csatát, de vereséget szenvedett, és külföldre kényszerült visszavonulni. Mivel Abaza pasa korábban meggyőzte IV. Murád szultánt , hogy a Nemzetközösség nem tud ellenállni a török támadásnak, a szultán elrendelte, hogy fojtsák meg.
A következő évben , 1634-ben IV. Murád dzsihádot hirdetett a Nemzetközösség ellen, de a koronahadsereg Sein hadserege felett aratott győzelme a szmolenszki háború során arra kényszerítette a szultánt, hogy feladja haditerveit, és "örök békét" kössön a Nemzetközösséggel. .
Lengyel-török háborúk | |
---|---|