| Gerson Poik | |
|---|---|
| Herson Gubertus Gerson Poyk | |
| Gerson Poik | |
| Születési dátum | 1931. június 16 |
| Születési hely | Namodele, Roti , Holland Kelet-India |
| Halál dátuma | 2017. február 24. (85 évesen) |
| A halál helye | Depok , Indonézia |
| Polgárság | Indonézia |
| Foglalkozása | regényíró, újságíró |
| Irány | realizmus |
Poik, Gerson ( Indon. Gerson Poyk , 1931. június 16., Namodele, Roti -sziget – 2017. február 24. , Depok ) indonéz író és újságíró, a 66. generáció képviselője. Teljes név ( Indon. Herson Gubertus Gerson Poyk ). A barátok között van Pak Bea (Bea apja) vagy Oom Bea (Bea nagybátyja). Fanny J. Poik apja .
1956-ban végzett a Surabayai Keresztény Tanítóképzőben . Ternate (1956-1958) és Bima (1958) iskolájában tanított . 1962-1970-ben a Sinar Harapan esti fővárosi újság, 1970-1971 között pedig az Antara hírügynökség újságírója volt . Ezután két évig tanult az Iowai Egyetem (USA) nemzetközi írói programjában. 1982-ben részt vett egy irodalmi szemináriumon Indiában [1] .
Az 1950-es években kezdett irodalmi kreativitással foglalkozni. Megjelent a "Mimbar Indonesia", "Budaya", "Sastra", " Horison " magazinokban. Az 1960-as és 70-es években. kiemelkedő író lett. Több mint 100 verses-, novellás-, esszé- és novellát publikált [2] . 2016. június 25-én mutatták be a Dari Rote ke Iowa (Rote to Iowa) című legújabb versgyűjteményt az író 85. születésnapja alkalmából tartott ünnepség keretében [3] .
Az első "First Days" című történetet 1964-ben tették közzé a "Mimbar Indonesia" folyóiratban, és a híres kritikus, H. B. Yassin nagyra értékelte . Az 1968-ban megjelent „Három szólókoncert”, „Gyöngy” című történetek. A „The Teacher” című történetet, amely az író egy ternati iskolában szerzett tapasztalatain alapul, 1971-ben írta, és a tekintélyes jakartai „Pustaka Jaya” kiadó adta ki. Novellagyűjtemények közül: "Mathias Akankari" (1971), "Jock and Love Letters of Alexander Rajaguguk" (1974), "Nosztalgia a Kis-Szunda-szigetekért" (1976), "Csapda" (1978), "Under" the Bali Sun" (1982), "Baby Coral" (1985). Az 1970-es évek végén - 1980-as évek regényei: "A lepel szerelmi simogatása" (1979), "Szerelemszál" (1982), "Harangszó" (1982), "Requiem egy nőnek" (1983), "Gyöngy a házban" Rice Field "(1984), "Prayer for the Reose" (1987), "Nyoman Sulastri és Hannibal álma" (1988), "Poti Volo" (1988), "Vihar az ország felett" (2010) [4] .
Az író műveit lefordították angolra, hollandra, németre, oroszra, törökre és japánra.