A tűzoltó- és mentősport (PSS) egy szolgáltatási sportág, amely a tűzoltás gyakorlatában alkalmazott különféle technikák komplexumainak megvalósításából áll, egyéni és csoportos versenyeken egyaránt.
Az első információk a Szovjetunió NKVD Tűzoltó Gárdájának versenyeiről, amelyek a tűzoltósportok prototípusává váltak, 1936-ból származnak, amikor Kijevben rendeztek ilyen versenyeket [1] . 1937-ben a Szovjetunió NKVD Tűzoltóságának alkalmazottai között került sor az első szövetségi tűzoltó sportversenyre. A versenyprogramban a következő típusok szerepeltek: rohamlétra felmászása az edzőtorony 4. emeletére; behúzható háromlábú létra felszerelése és felmászása az edzőtorony harmadik emeletére; 100 méteres akadálypálya leküzdése; 6x100 méteres tűzoltó váltó égő folyadékkal, valamint harci bevetés. Ezen kívül eredetileg torna, atlétika és lövészet szerepelt a programban.
1964-ben megalakult a Szovjetunió Alkalmazott Tűzoltó Sportszövetsége.
1965-ben Leningrádban rendezték meg a Szovjetunió első bajnokságát a tűzoltósportban.
1966 óta rendszeresen rendeznek évente tűzoltósport versenyeket a különböző sportegyesületek és szakosztályok között.
1970-ben változtattak a versenyszabályzaton. 1970-ig a gyakorlatok végrehajtása során a sportolóknak tűzoltó harci ruházatot és felszerelést kellett viselniük, amely a következőket tartalmazta: katonai stílusú fém sisak, tűzoltó harci ruházat - durva vászon anyagból készült kabát és nadrág, széles bőröv fém karabélynal, ponyvás csizma . A szabálymódosítások elfogadásával a sportolók használhatták a könnyű sportfelszerelést és -ruházatot: műanyag sisakot, könnyű kényelmes overallt, könnyűsúlyú, karabiner nélküli övet, atlétika tüskéket.
1971-ben az Egységes All-Union Sports Classification szabályozási követelményeket vezetett be a „Nemzetközi osztályú sportmester” címet igénylő sportolókra vonatkozóan a tűzoltósportban.
1973 óta a Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzvédelmi Technikai Bizottság (CTIF) úgy határozott, hogy rendszeresen (négyévente egyszer) nemzetközi versenyeket rendez a CTIF-kupáért (CTIF), amely valójában egy nem hivatalos tűzoltó-Európa-bajnokság volt. sport.
2001-ben Oroszország kezdeményezésére megalakult a Tűzoltók és Mentők Nemzetközi Sportszövetsége moszkvai székhellyel.
2002. április 12-14-én Zelenogorszkban rendezték meg a tűzoltósportok első nemzetközi tornáját - az Ázsiai Kupát.
2002. szeptember 13-16-án Moszkvában került sor az I. tűzoltó-mentő világbajnokságra tűzoltó sportágban.
2010-ben Kazany adott otthont a tűzoltó-mentő sportágak első ifjúsági világbajnokságának.
2014 óta különböző korosztályú lányok indulnak tűzoltó sportágak versenyein: junior (13-14 éves), közép (15-16 éves), idősebb (17-18 éves), női (18+) éves).
A rohamlétra felmászásában az edzőtorony emeletére a következő sorrendben zajlanak a versenyek:
A sportoló az edzőtorony alapjától 32 m 25 cm-re húzott rajtvonal előtt áll, anélkül, hogy rálépne. A rohamlétrához kényelmes helyzetben szabad kezet (kezeket) megfogni. Az induló jelzésére a sportoló bármilyen módon elindul és felmászik az edzőtorony emeleteire, anélkül, hogy a többi sávon akadályozná a versenyzőket.
Tilos a rohamlétrát az ablakpárkányon lévő „álló” helyzetből „kidobni”. A versenyző célját abban a pillanatban rögzítik, amikor a versenyző mindkét lábával a célterületre lépett (a padló talaján) és lezárta az érintkező eszközt (elektronikus időzítéssel);
A 100 méteres akadálypálya leküzdéseA 100 méteres akadálypálya leküzdésére irányuló versenyek a következő sorrendben zajlanak:
a) egy hordóval rendelkező sportoló a rajtvonal elé áll anélkül, hogy rálépne (a hordó bármilyen helyzetben van);
b) a táv futása során legyőzi a kerítést, átveszi a karmantyút, legyőzi a rönköt (gémet), összeköti a karmantyúkat egymással, felfut a villához, ráerősíti a karmantyúvonalat és lefekteti. A kerítést anélkül lehet legyőzni, hogy a lábak a keresztek oszlopaira és lejtőire támaszkodnak. Az ujjak bármilyen módon átvihetők. Az összekötő fejek egymáshoz, az elágazáshoz és a törzshöz való zárását a helyszínen és a távolság mentén mozgásban szabad elvégezni. Amikor leszáll a farönkről a földre a határvonalig, a versenyzőnek vissza kell térnie, és újra le kell győznie a rönköt. Az elágazást a telepítés helyéről átvinni tilos;
c) a cél után az összes csatlakozófejet le kell zárni;
d) a célegyenesben a versenyzőnek úgy kell tartania a tömlővezetéket, hogy a bírók megbizonyosodhassanak arról, hogy a csomagtartó és a hüvely csatlakozófejei megfelelően záródnak, ellenkező esetben az eredmény nem számítható be;
e) az indító „Március” parancsa vagy az indítópisztoly elsütése után a karmantyúhoz hozzányúlni tilos.
A versenyző célját abban a pillanatban rögzítik, amikor a képzeletbeli célsíkot bármely testrészével érinti, kivéve a fejet, a nyakat, a karokat és a lábakat.
Biatlon (a rohamlétra felmászása az edzőtorony 4. emeletére és a 100 méteres akadálypálya leküzdése)A biatlon eredményét a sportolók által az egyéni bajnokságra két sportágban szerzett pontok összege határozza meg. Ezt figyelembe veszik a csapat állásában.
Tűzoltó váltó 4×100 mA tűzoltó váltó négy 100 méteres szakaszból áll. Minden váltócsapat versenyzője csak egy szakasz lefutására jogosult. A relé egy tűzoltó tömlő. A csapat utolsó versenyzőjének törzstel kell áthaladnia a célvonalon.
A tűzoltó váltóversenyek a következő sorrendben zajlanak:
a) a rajtvonal előtt áll egy sportoló csomagtartóval és egy tűzoltó váltó létrával (fiatal férfiaknál: a házhoz egy sportlétra van rögzítve a tűzoltó váltóhoz);
b) végrehajtó parancsra vagy az induló jelzésére a versenyző indul. A következő szakaszokban a váltósportolók önállóan indulnak;
c) az első szakasz: a sportoló a házhoz felfutva, egy sportlétra segítségével tűzváltó versenyre felmászik a tetőre, azon mozog, a határvonalon túl felugrik a futópadra, érintve a helyszínt. . A határvonal előtti leszálláskor a sportolónak vissza kell térnie, és újra le kell győznie a házat;
d) a második szakasz: a sportoló, miután átvette a stafétabotot, legyőzi a kerítést anélkül, hogy lábát a kerítés oszlopaira vagy lejtőire támasztja. A sportoló leszállásának pillanatában a kerítés leküzdése után a serpenyőben egy gyúlékony folyadékot meggyújtanak;
e) a harmadik szakasz: a sportoló, miután elfogadta a törzset, felrohan a karmantyúkhoz, átveszi azokat és leküzdi a gerendát, majd a villához fut, ráerősíti a karmantyúvonalat és lefekteti. Az ujjak bármilyen módon átvihetők. A hüvelyek egymás közötti és a hengerrel való zárása helyben és mozgás közben is elvégezhető. A hordót a hüvelyhez rögzítik a "nyitóvonalhoz", és leválasztják mögötte. Amikor leszáll a farönkről a földre a határvonalig, a versenyzőnek vissza kell térnie, és újra le kell győznie a rönköt. A cső kioldó vonalának átlépésekor a versenyzőnek úgy kell tartania a tömlővezetéket, hogy a bírók ellenőrizhessék, hogy a cső és a hüvelyek csatlakozófejei megfelelően zárva vannak. A tömlővezeték helyét a csomagtartó leválasztása után a rendszer nem veszi figyelembe. A staféta (tűzoltótömlő) negyedik szakasz versenyzőjének átadása után a hüvelyek (és az elágazáshoz a hüvelyek) összekötő félanyait le kell zárni;
g) negyedik szakasz: a sportoló, miután átvette a stafétabotot, odaszalad a tűzoltó készülékhez, átveszi, a tepsire viszi és eloltja az égő folyadékot. A folyadék égésének megszüntetése után a tűzoltó készüléket a serpenyőben hagyni tilos.
A csapat célpontja abban a pillanatban rögzül, amikor az utolsó résztvevő bármely testrészével érinti a képzeletbeli célsíkot, kivéve a fejet, a nyakat, a karokat és a lábakat.
Harci bevetésA „Start” jelzés után a résztvevők lefutják a távot a pajzsig, amelyre a tűztechnikai felszerelést helyezték el, csatlakoztatják a fővezetéket a motorszivattyúhoz, elágaznak és két munkavonalat fektetnek az egyik hüvely mentén, a tűzoltók mennek a pozícióba. a határvonalig (45 m-re a pajzs közepétől). Ezzel egyidejűleg a szívótömlő csatlakoztatva van a szívóhálóhoz és a motoros szivattyúhoz (a szívóhálót a szívótömlőhöz kell csatlakoztatni, mielőtt víztartályba merítené). A gyakorlat után a pajzsnál lévő bíró ellenőrzi a háló és a hüvely közötti kapcsolatot. A motoros szivattyú elindul, és vizet vesznek a tartályból (1000 l-es kapacitással), és tömlővezetékeken keresztül táplálják. A gyakorlat akkor tekinthető befejezettnek, ha a lövészek megtöltik két (10 literes) céltábla tartályát.
A sportolók minden sportágban speciális sportruhában, tűzoltó- vagy sportsisakban, karabély és fejsze nélküli tűzoltó övvel, mindkét lábra való speciális cipőben versenyeznek.
A felszerelésnek és a ruházatnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:
a) nedvesen is átlátszatlan anyagból készült sportruhát. Az ujjak alja a kezek magasságában legyen, a nadrág alja ne legyen 10 cm-nél magasabban a talajszinttől;
b) speciális cipők célja a láb védelme és a pálya felületével való szilárd érintkezés biztosítása. A cipőnek nem szabad olyan különleges kialakításúnak lennie, amely a sportolót előnyben részesíti más sportolókkal szemben. A talpon és a sarokon megengedettek bevágások, bemélyedések, fogak vagy kiemelkedések. A talpon és a sarokon tüskék vagy aljzatok megengedettek.
c) legalább 50 mm széles sporttûzövnek csattal kell rendelkeznie.
A sport (harc) ruházat, a sisak színe (csapatversenyeken) az egész csapat számára azonos legyen (kivéve a 4. tűzváltó állomáson szereplő versenyzőt), a ruházat tiszta, szépen illeszkedő legyen.
A tűzváltó 4. szakaszának versenyzője ujjatlan kesztyűben kell, hogy legyen, arcát védőszemüveg (visor) vagy egyéb eszköz védi. Égő folyadék oltásakor a védőszemüveget le kell engedni.
A tűzoltó berendezésekre a következő követelmények vonatkoznak:
a) rohamlétra : horoghossz - legalább 40 cm, súly - legalább 8,5 kg, lépcsők száma - 13.
b) tűzoltó létra (botlétra) : tömeg - legalább 8,5 kg;
c) tűzoltó tömlők (pár) : lenvászon, szintetikus stb., hossza - legalább 19 m, szélessége - legalább 60 mm, súlya - legalább 5 kg (fiúknál a fiatalabb korosztályba - legalább 4 kg). Fém és műanyag "ROT" csatlakozófejek használata megengedett. Megengedett, hogy az ujjakon párnák (betétek) legyenek, amelyek megakadályozzák azok leesését a futópadra szerelve, amelyeket biztonságosan kell rögzíteni a hüvelyekhez. A csatlakozófejeken tömítő tömítések jelenléte kötelező;
d) tűzhordó : hossza - legalább 25 cm, súlya - legalább 0,4 kg, szalagszíj (zsinór) - legfeljebb 0,5 m hosszú;
e) háromirányú tűzág : egy központi szeleppel és az összes csatlakozófejjel, a tartóoszlopokra (oszlopok száma - legfeljebb 4, állvány átmérője - legfeljebb 4 cm) tetszőlegesen felszerelhető a futópadon. Az összekötő fej alsó agyarától a futópad burkolatáig terjedő távolság nem lehet több 6 cm-nél A fél anya függőleges síkja a futópad vízszinteséhez képest derékszögben legyen.
f) A negyedik fokozatban a tűzoltó relében 5 + 1 kg töltettömegű porral oltó készülékeket használnak, a töltettel ellátott tűzoltó készülék össztömege nem haladja meg a 10 kg-ot.
G) háromlábú létra, 40 kg-os határ.
2016. szeptember 1-től
| A gyakorlat típusa | Idő | Sportoló / Csapat | Verseny | dátum |
|---|---|---|---|---|
| Felmászás a rohamlétrán a gyakorlótorony 4. emeletére | 12.56 | Albert Loginov | 8. világbajnokság | 2012 |
| 100 méteres akadálypálya leküzdése | 14.77 | Vlagyimir Szidorenko | IX világbajnokság | 2013 |
| biatlon | 27.75 | Vlagyimir Szidorenko | IX világbajnokság | 2013 |
| tűzoltó relé | 53.10 | Ukrajna Arsen Ipiev, Sergey Prisyazhenko, Victor Golongovsky, Alexander Andriychuk | XII világbajnokság | 2016 |
| harci bevetés | 25.14 | cseh | 8. világbajnokság | 2012 |
Forrás: https://web.archive.org/web/20150405225333/http://www.interfiresport.com/ru/activity/highscore/ https://mvs.gov.ua/uk/news/news/U_CHehii_rozpochavsya_finalniy_den_hezvit_FO25333/http://www.interfiresport.com/ru/activity/highscore/
"Modern tűzoltó és mentési sport" Kalinin A.P., 212 pp., Moszkva.