| Peer Gynt | |
|---|---|
| Alapján | Peer Gynt darabja |
| Szerző | Henrik Ibsen |
| Zeneszerző | Szergej Rudnyickij |
| Termelő | Igor Fokin |
| Koreográfus | Oleg Glushkov |
| Vállalat | Lenkom |
| Ország | Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Év | 2011 |
A Peer Gynt a Moszkvai Lenkom Színház előadása , Henrik Ibsen norvég drámaíró drámai költeménye alapján . A premierre 2011. március 25-én került sor . Az előadás 2 óra 15 percig tart, egy szünettel.
| Színész | Szerep |
|---|---|
| Anton Shagin | Peer Gynt |
| Szergej Sztyepancsenko | Gomblyuk |
| Alexandra Zakharova | Ose, Peer Gynt anyja |
| Alla Yuganova / Anastasia Mrchuk | Solveig |
| Szvetlana Iljuhina | ingrid |
| Alexandra Vinogradova | Anitra |
| Viktor Rakov | Davorsky nagyapja, a trollok királya |
| Szemjon Skalikov | Mas Mon |
| Ivan Agapov | Solveig atya, idegen, doktor |
| Anatolij Popov, Konsztantyin Petuhov | Kis Troll |
| Alekszej Szkuratov | cigány |
| Vitalij Borovik | Husszein |
| Vaszilij Veretin, Szemjon Los, Ivan Semin | Ingrid fia |
A főszereplő apja gazdag és tekintélyes kereskedő volt, de hamar megitatta magát, és minden vagyonát elherdálta. Az anyjával egyedül maradt Peer Gynt nem lógatja be az orrát, és azt tervezi, hogy visszaadja az elvesztett vagyont. Szeles álmaiban a fiatalember készen áll bármilyen kalandra: elrabolja a menyasszonyt az esküvőről, hogy néhány perc múlva elhagyja, feleségül veszi a trollok királyának lányát, vagy több száz más szerepben próbálkozik - hogy lesz a beduinok vezére, okos üzletember és közönséges csavargó. A gyönyörű Solveiggel való találkozás után a hős boldogságot talál utazása legelején, de nem veszi észre a lényeget - a jobb élet reményében a lelkes fiatalember hosszú utakra indul. Utazásai során ellátogat majd fekete marokkói kikötőkbe, karavánokkal halad át a sivatagon, meglátja a legendás Szfinx arcát, és még egy kairói őrültek házában is kikerül. A főszereplő nyomában a titokzatos és szörnyű Gombos, aki hamarosan bejelenti Peer Gyntnek, hogy minden elkövetett bűn ellenére itt az ideje, hogy ő is, mint egy régi és haszontalan gomb, leolvadjon... És csak a gyönyörű Solveig hűsége és szeretete mentheti meg a szerencsétlen hőst.
Kifejezetten a produkcióhoz készült az eredeti orosz nyelvű új fordítása, a forrást színdarabká adaptálták és jelentősen lerövidítették. Az előadás számos zenei számot tartalmaz. Már a premier előtt is rohanás volt a jegyek körül, azokat elővételben vették [1] . A sajtó és a közönség melegen fogadta az előadást, számos hízelgő kritikát kapott [2] .
Az előadás az lesz, amit mondani akarok. Sokáig babráltam ezzel az anyaggal. Sok időt és ideget veszített. [...] Lehetetlen most megtanulni és színpadra állítani egy ilyen hatalmas darabot, abszolút nem színpadi hangerővel. A Moszkvai Művészeti Színháznak ez 1912-ben nem sikerült, pedig szerintem ott átrajzoltak valamit... Mondhatjuk, lesz ingyenes fordításunk és valamiféle saját színpadi változatunk. A produkciót a fiatal koreográfussal, Oleg Glushkovval közösen rendezem. Koreográfusnak tartják, de valójában az a gyanúm, hogy jó rendezői agya van. Láttam diákmunkáit a GITIS-nél. Most először lép színpadra rendezőként, amellett, hogy ő teszi az előadás fő koreográfiáját [3] .