Perelman | |
---|---|
lat. Perel'man | |
Jellemzők | |
Átmérő | 48,9 km |
Legnagyobb mélység | 2288 m |
Név | |
Névnév | Yakov Isidorovich Perelman (1882-1942) - a fizika, a matematika és a csillagászat orosz és szovjet népszerűsítője. |
Elhelyezkedés | |
24°03′ dél SH. 106°01′ kelet / 24.05 / -24.05; 106.01° S SH. 106,01° K pl. | |
Mennyei test | Hold |
Perelman | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Perelman ( lat. Perel'man ) egy nagy ősi becsapódási kráter a Hold túlsó részének déli féltekén . A nevet a fizika, a matematika és a csillagászat orosz és szovjet népszerűsítője, Jakov Izidorovics Perelman (1882-1942) tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben hagyta jóvá . A kráter kialakulása a nektáridőszakra utal [1] .
A kráter legközelebbi szomszédai a Bowditch - kráter nyugat-délnyugati irányban; a Gilbert kráter észak-északkeletre; Az Alden - kráter keleten és a Scaliger -kráter délkeleten. A Perelman-kráter déli-délnyugati részén található a Magányosság tava [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 24°03′ D SH. 106°01′ kelet / 24.05 / -24.05; 106.01° S SH. 106,01° K g , átmérője 48,9 km 3] , mélysége 2,3 km [1] .
A Perelman kráter kör alakú és jelentősen megsemmisült. A hullámzást kisimul, sok kis kráter borítja, a hullám keleti részével szomszédos a Perelman E szatellitkráter, a belső lejtő szélessége egyenetlen, a keleti részen a legnagyobb a szélessége. A sánc magassága a környező terület felett eléri az 1090 métert [1] , a kráter térfogata megközelítőleg 1650 km³ [1] . A tál alja keresztezett, a tál nyugati részén egy kis tál alakú kráter található, a belső lejtő magas albedójával. A tál közepén alacsony, rövid deltoid alakú gerinc található.
Perelman [3] | Koordináták | Átmérő, km |
---|---|---|
E | 23°52′ dél SH. 107°21′ K / 23,87 / -23,87; 107,35 ( Perelman E )° S SH. 107,35° K pl. | 26.6 |
S | 24°17′ dél SH. 104°28′ kelet / 24,28 / -24,28; 104.46 ( Perelman S )° S SH. 104,46° K pl. | 23.6 |