Páfosi érsekség
Paphos metropolisa ( görögül Ιερά Μητρόπολις Πάφου ) a ciprusi ortodox egyház egyházmegyéje .
Történelem
A hagyomány szerint Pál és Barnabás apostolok 46-ban alapítottak gyülekezetet Paphosban – ez volt az első általuk alapított gyülekezeti közösség. Később Barnabás apostol segítségével Szent Herakkleidios és Epaphr püspök megszervezte, és nagyban hozzájárult az ortodoxia terjedéséhez.
A várost elpusztító 332-es és 342-es pusztító földrengésekig Paphos volt Ciprus fővárosa, Páfosz püspöke pedig egész Ciprus metropolitája volt , de a földrengések után Szalamisz örökölte Páfoszt, mint a sziget fővárosát és székhelyét. a nagyvárosi.
A pusztítás ellenére Paphost a 4. század végére újjáépítették, és a templomot ismét parkosították. Ezekben az években két nagy templomot emeltek - a Szent Kyriakia -bazilikát és a Panagia Limeniotissa-bazilikát .
653-ban az arabok elfoglalták Páfoszt, és 680-ig itt maradtak. A város sokat szenvedett, mindkét bazilika majdnem elpusztult és istállóvá változott. Az arabok távozása után a bazilikákat újjáépítették, ahogy sok más templomot is. A következő évszázadok Pafian-székének írásos bizonyítékai nem maradtak fenn, de az ortodox egyház egyházi élete ezen a vidéken folytatódott.
1192-ben a frankok elfoglalták Ciprust; uralkodásuk alatt az ortodoxiát elnyomták, Páfosz a római katolikus püspök széke lett.
1570-ben a szigetet törökök szállták meg, majd a 17. század második felétől hivatalosan is jóváhagyták a paphosi egyházmegyét, az érsekkel, Kitiannal és Kyreniával együtt, azóta folyamatosan létezik, és a második legjelentősebb. fontos katedrális a ciprusi egyházban a prímás után.
Püspökök
- Epafr
- szálkás
- Cirill (vagy Kyriakos) (325. említve)
- Julius (381. említve)
- Saprikiy (? - 431)
- Sergius (VI. század)
- Theodore (Makarios) (655. említve)
- Arseny (X-XI. század)
- Macarius
- Epiphanius (XI. század)
- Bazsalikom (Kinnamos) (1176-ban említik - 1190-ben említik)
- Bacchus (1194-ben említik - 1196-ban említik)
- Savva (1209. említve)
- Nílus (1260-?)
- Neofita (XIV eleje)
- Gerasim (1320-ban említve)
- Mark (1335-ben említve)
- Barnabás (1336-1337)
- György (1339-ben említve)
- Máté (1340-ben említve)
- Gergely (1368-ban említik)
- George (1395-ben említve)
- János (1399-ben említve)
- Savva (említve 1435 - említve 1436)
- Miklós (1483-ban említik)
- Sophronius (XVI. eleje)
- Sofrony (? - 1533)
- Maxim (XVI. közepe)
- Macarius (1570-ben említik)
- Konstantin (Flaginis) (? - 1570)
- Christopher (1572-?)
- Ambrose (említve 1578-ban)
- Ioannikius (XVI. század vége)
- Philotheus (1600-ban említik - 1601-ben említik)
- Leontius (említve 1604-1617)
- Timothy (1618-?)
- Macarius (említve 1641)
- Gabriel (1650-1656)
- Macarius (1656-1670)
- Leonty (? - 1676)
- Meletius (1676)
- Nectarius (1676-?)
- Herman (1682 - említve 1692)
- Nicephorus (említve 1698-1704)
- Christodoulus (1704 és 1707 között)
- Athanasius (1707. május 7-14.)
- Parthenius (ur. 1713 – ur. 1721)
- Joachim (említve 1730-1731)
- Dionysius (1731-1735)
- Joachim (1736-1762) másodszor
- Krizanth (1762-1767)
- Panaret (1767-1790/1791)
- Sofrony (1790/1791-1805)
- Krizanth (1805-1821)
- Panaret (1821-1827)
- Khariton (1827. november - 1855. március)
- Lawrence (Mirianteus) (1855. április - 1868. március 13.)
- Neofita (Christodulidis) (1869. július - 1888. január 10.)
- Epiphanius (Kykkotis) (1890. április 12. – 1899. február 5.)
- Cyril (Vasiliou) (1900-1910) magas rangú tiszt , fővárosi. Kyrenia
- Jacob (Andzulatos) (1910. március 7. – 1929. december 25.)
- Leonty (Leontiu) (1930. augusztus 6. - 1947. június 20.)
- Kleopa (Papadimitriou) (1948. február 10. – 1951. március 30.)
- Photius (Kumidis) (1951. november 10. – 1959. május 7.)
- Gennagyij (Maheriotis) (1959. július 31. – 1973. július 14.)
- Chrysostomos (Aristodimosz) (1973. július 28. - 1977. november 13.)
- Chrysostomos (Enklistriotis) (1978. február 26. - 2006. november 12.)
- George (Papachrysostomia) (2006. december 30. óta)
Kolostorok
működő
[1]
Jegyzetek
- ↑ Forrás . Letöltve: 2015. május 3. Az eredetiből archiválva : 2015. május 1.. (határozatlan)
Linkek