Parlamenti választások Lettországban (2014)

Lettországban a tizenkettedik parlamenti választásokat 2014. október 4-én tartották. A lett CEC szerint a részvétel 58,85 százalékos volt. Hat párt lépte át az öt százalékos korlátot és jutott be a szejmbe . A parlamentben a legnagyobb, 100-ból 24 mandátumot kapott, a Szociáldemokrata Párt „Hozzájárulás” volt .

Háttér

A 2014-es választások voltak a nyolcadik parlamenti választások Lettországban az ország függetlenségének 1990. május 4-i visszaállítása óta [5] . Tekintettel arra, hogy a 2011- es tizenegyedik parlamenti választások előrehozottak voltak, a tizenegyedik parlament mandátumát Lettország alkotmányával összhangban három évre csökkentették [6] .

A 2011 -es tizenegyedik parlamenti választáson öt párt és egyesület jutott be az Országgyűlésbe, az első, a második és a harmadik helyen a Harmónia Centrum blokk , a Zatler Reformpárt és az Összefogás párt végzett. A parlamentben hárompárti koalíció jött létre a Zatler Reform Pártból , az Egységből és a Nemzeti Szövetségből , amely Valdis Dombrovskist fogadta el hivatalban lévő miniszterelnöknek [7] [8] .

2013. november 27-én Valdis Dombrovskis lemondott Lettország miniszterelnöki tisztségéről, miután a Maxima bevásárlóközpont összeomlása következtében 54 ember meghalt [9] . Az egyik változat szerint Dombrovskis lemondása nem önkéntes volt, hanem Andris Berzins köztársasági elnök nyomására , aki a Zöldek és Parasztok Szövetségének képviselőjeként ragaszkodott az SZK kormánykoalícióba való felvételéhez [10] .

A Seimas pártjai közötti tárgyalások eredményeként először Artis Pabriks honvédelmi minisztert javasolták a miniszterelnöki posztra , de az elnök a politikus közgazdasági tapasztalatainak hiányára hivatkozva megtagadta jelöltségének támogatását [11] . 2014. január 5-én az „ egység ” mezőgazdasági minisztert jelölt ki Laimdot Strauyumu miniszterelnök-jelöltként. Straujuma jelölését a volt kormánykoalíció valamennyi tagja támogatta: a Zatler Reformpárt , az Országos Szövetség , hat független képviselő, valamint az SZK és Berzins Andris elnök [12] . Az új kormányba bekerültek a korábbi kormánykoalícióhoz tartozó pártok képviselői, a Zatler Reformpárt és az Egység minisztereinek száma csökkent, az Országos Szövetségé pedig egy-három miniszterrel bővült. A kormányban az SZK három képviselője is helyet kapott [10] .

2014. május 24-én európai parlamenti választásokat tartottak Lettországban . Az Egység párt nyerte meg őket, a Lettországnak kiosztott nyolc európai parlamenti mandátumból négyet . Az Egységért Európai Parlamentbe beválasztottak között voltak olyan prominens pártfunkcionáriusok, mint Valdis Dombrovskis volt miniszterelnök és Artis Pabriks védelmi miniszter . A 2011 -ben a tizenegyedik parlamenti választást megnyerő Harmónia Központ blokkhoz tartozó két párt külön indult az európai parlamenti választásokon. Egyikük, a Harmónia Szociáldemokrata Párt kapott egy EP -képviselői mandátumot , a másik, a Lett Szocialista Párt pedig nem lépte át a választói küszöböt . A 2011 -es tizenegyedik parlamenti választáson második helyet elért Zatler Reform Párt nem vett részt a 2014-es európai parlamenti választásokon [10] .

Az új Seimas választásának előestéjén a következő változások történtek a politikai pártoknál. 2013. december 27-én a Zatler Reform Párt megállapodást írt alá az Összefogás párttal, amely szerint a Zatler Reform Párt megtagadja a részvételt a 2014-es választásokon, de ennek a pártnak számos képviselője kerül az Egység listájára [13] ] .

A Szociáldemokrata Párt "Consent" az európai parlamenti választásokhoz hasonlóan úgy döntött, hogy a " Consent Center "-en kívül önállóan vesz részt a választásokon . A „ Consent Center ” második tagja, a Lett Szocialista Párt megtagadta a részvételt a parlamenti választásokon [14] , míg a szocialista párt öt képviselője indult a „beleegyezés” párt listáján . A listán a "beleegyezés" is húsz képviselője a párt " Tisztelet szolgálni Riga» [15] .

A választásokon több új párt alakult. Így 2002-2004-ben Einars Repše volt miniszterelnök megalapította a „ Lett Fejlődés ” liberális pártot.2013 decemberében. 2014. február 25. két párt: Régiók Szövetsége” és a „Vidzeme Párt” – megalakították a centrista politikai tömböt , a Lett Régiók Szövetségét . Mārtiņš Bondars tömbvezető és miniszterelnök-jelölt lett. A választási kampány során a Lettországi Régiók Egyesítése számos kis és regionális párt támogatását kérte: LSDRP , HDS, az "Elnöki Köztársaságért", "A mi Pártunk" pártok [16] . Egy másik új párt, amelyet a 2014. május 5-i választások előtt alapítottak, a Szívből Lettországba párt volt. A „ Szívből Lettországba ” választási kampány a pártvezető és az állami ellenőrzés korábbi vezetője, Inguna Sudraba hírnevére épült , aki a korrupció és a kormányzati intézményekben elkövetett jogsértések elleni harcos képét viselte [10] .

Választási rendszer

A 2011-es választások óta számos módosítás történt a választási törvényben . A választójogi törvény módosításai között szerepelt az értelmi fogyatékossággal élő személyek szavazási tilalmának feloldása, az otthoni szavazásra és a külföldön állomásozó katonák szavazására vonatkozó részletes utasítások bevezetése, valamint a választópolgárok idő előtti részvételi jogának bevezetése. szavazni három nappal a választás időpontja előtt. A választási kampányról szóló törvény módosításai a választás napja előtt harminc nappal megtiltották a fizetett politikai reklámok televízióban történő használatát [5] .

A Seimas képviselőit arányos rendszer alapján választják nyílt listával öt többmandátumos választókerületben. Az egyes választókerületekben megválasztott képviselői mandátumok számát a lett CEC határozza meg a választókerületben lakó választópolgárok számától függően. A külföldön szavazó szavazók szavazatait a rigai választókerületben leadottnak tekintik. A mandátumelosztásban azok a pártok vehetnek részt, amelyek országos szinten átlépték az 5%-os választási akadályt , azaz a szavazáson részt vevő összes választópolgár több mint 5%-át kapták meg. Egy párt által bármely választókerületben megszerzett mandátumok számát az adott választókerületben kapott szavazatok száma alapján határozzák meg a Sainte-Lague módszerrel [5] .

A nyílt listás választási rendszer azt feltételezi, hogy a választók nemcsak a párt által felállított listára szavazhatnak, hanem a kiválasztott listán szereplő jelöltet is előnyben részesíthetik. A választópolgárnak jogában áll a listán szereplő jelöltet előnyben részesíteni a vezetékneve előtti pluszjellel, vagy a jelölt támogatását nevének törlésével megtagadni. A listán szereplő korlátlan számú jelölttől előnyben részesítheti vagy megtagadhatja a támogatását. Minél nagyobb a különbség a plusz és a törlés között, annál magasabb pozíciót kap a jelölt a listán. Azok a jelöltek, akiknél ez a különbség a legnagyobb, a szavazás eredménye alapján e listával megszerzett parlamenti mandátumokat kapják [5] .

A választási adminisztráció három szintből áll: a Központi Választási Bizottságból , 119 önkormányzati választási bizottságból (kilenc városi bizottság a köztársasági alárendeltségű városokban és 110 regionális bizottság) és 1054 körzeti választási bizottságból (PEC), ebből 98 külföldön. A CEC kilenc tagból áll, akik közül nyolcat a parlamenti pártok javaslatára a Seimas nevez ki, egy pedig a Legfelsőbb Bíróságot képviseli . A CEC négy évre szóló állandó testület [5] .

Az önkormányzati bizottságokat a CEC-hez hasonlóan négy évre nevezik ki. A helyi tanács által kinevezett 7-15 főből állnak, amely meghatározza a bizottság létszámát. Az önkormányzati választási bizottságok tagjelöltjeit politikai pártok, pártszövetségek, legalább 10 fős állampolgári csoportok vagy a helyi tanácsok képviselői állítják. A választások szervezésének alsó szintjén a PEC-ek állnak, amelyek közvetlenül a szavazás napján szervezik meg a szavazást és a szavazatszámlálást. Hét főből állnak, akiket az önkormányzati bizottságok neveznek ki pártok vagy legalább 10 polgárból álló csoportok javaslatára [5] .

Lettország minden 18. életévét betöltött állampolgára szavazati joggal rendelkezik. A lettországi parlamenti választásokon nincs előzetes választói regisztráció vagy választói névjegyzék, ellentétben a helyi vagy az európai parlamenti választásokkal . Az állampolgárok szavazati joggal rendelkeznek bármely körzetben, még a lakóhelyükön kívül is. A választói névjegyzék a választópolgárok szavazóhelyiségbe érkezésével készül. A szavazáshoz állampolgári útlevél bemutatása szükséges. A szavazólap átvételekor az útlevélbe bélyegzőt helyeznek el, amely igazolja, hogy a személy már részt vett a választásokon. Ez garantálja az újraszavazás lehetetlenségét. A Lettországon kívüli állampolgárok levélben vagy külföldön szervezett szavazóhelyiségekben szavazhattak. A mostani választásokon a választójoggal rendelkezők száma összesen 1552235 fő volt, ebből 16436 külföldön [5] .

Minden 21. életévét betöltött állampolgárnak joga van jelöltként részt venni a parlamenti választásokon. Kivételt képeznek a bíróság által alkalmatlannak elismert, szándékosan elkövetett bűncselekményekért elítélt és börtönbüntetést töltő állampolgárok. Csak pártok vagy pártkoalíciók állíthatnak jelöltet a választáson való részvételre. A parlamenti választásokon tilos önjelölni . A választáson 11 párt és 2 pártkoalíció regisztrált. Minden résztvevő jelöltlistát terjesztett mind az öt választókerületben. A szejmbe összesen 1156 jelölt indult [5] .

Eredmények

A "Consent" Szociáldemokrata Párt nyerte a választásokat . A hivatalban lévő miniszterelnöki egység pártja a második helyen végzett. Általánosságban elmondható, hogy a kormánykoalícióhoz tartozó pártok a tizenegyedik parlamentben megőrizték többségüket az új összehívású Seimasban, bár a koalíció egyik tagja, a Zatler Reformpárt nem kapott saját frakciót. Ennek eredményeként a kormányalakításról szóló megállapodást három párt írta alá: az „ egység ”, a Zöldek és Parasztok Szövetsége és az Országos Szövetség . Laimdota Strauyumát jelölték a miniszterelnöki posztra [17] . Az „ egység ” hat miniszteri tárcát kapott az új kormányban, köztük miniszterelnöki és pénzügyminiszteri posztot. A Zöldek és Parasztok Szövetsége háromról ötre növelte képviseletét a kormányban, beleértve a gazdaságfejlesztési és egészségügyi miniszteri pozíciókat is. Nem változott az Országos Szövetség kormánybeli képviselete az előző kabinet három miniszteréhez képest. Kárpótlásul az Országos Szövetség képviselője, Inara Murniece lett a tizenkettedik parlament elnöke [10] .

Eredmények régiónként

Jegyzetek

1. ↑ A pártok értékelése szeptember 30-ig (elérhetetlen link) . Letöltve: 2014. október 2. Az eredetiből archiválva : 2014. október 6.. (határozatlan) 
2. ↑ Az SZK Elnöksége Aivar Lembergst jelöli miniszterelnöknek . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 16.. (határozatlan)
3. ↑ 12. Saeimas vēlēšanas. Nacionālās apvienības mājaslapa . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 3.. (határozatlan)
4. ↑ Bondars lesz a premier jelöltje a "Regional Alliance"-ból . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 16.. (határozatlan)
5. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 LETT KÖZTÁRSASÁG PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK, 2014. október 4. EBESZ/ODIHR választási értékelő küldetés zárójelentése . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. október 13. (határozatlan)
6. ↑ 13. cikk archiválva : 2013. december 5., Lettország alkotmányának Wayback Machine oldalán
7. ↑ Ikstens J. Lettország // European Journal of Political Research Political Data Yearbook. - 2012. - T. 51. - Nem. 1. - S. 175-186.
8. ↑ Új kormányt fogadtak el Lettországban . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 27.. (határozatlan)
9. ↑ A lett kormány megdől a rigai szupermarket katasztrófája miatt Archiválva : 2017. december 3., a Wayback Machine , BBC News , 2013. november 27..
10. ↑ 1 2 3 4 5 Ikstens J. Lettország // European Journal of Political Research Political Data Yearbook. - 2015. - T. 54. - Nem. 1. - S. 181-189.
11. ↑ Lettország készen áll arra, hogy megszerezze első női miniszterelnökét . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 16.. (határozatlan)
12. ↑ Új pénznem, új vezető , The Economist  (2014.01.14.). Archiválva az eredetiből 2017. július 1-jén. Letöltve: 2017. szeptember 9.
13. ↑ 'Vienotība' un RP vienojas par kopīgu startu 12.Saeimas választás Archiválva : 2017. szeptember 2. a Wayback Machine -en LETA , 2013. december 27.
14. ↑ Lett Szocialista Párt XVII. Kongresszusa Archiválva : 2017. szeptember 16., a Wayback Machine 2014. július 28.
15. ↑ A beleegyező fél benyújtotta a Seimas jelöltjeinek listáját a CEC 2017. szeptember 16-i archív másolatának a Wayback Machine -nál 2014. július 23-án.
16. ↑ Mārtiņš Bondars összehozza a kis bulikat . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 16.. (határozatlan)
17. ↑ A Seimas jóváhagyta Laimdota Straujuma második kormányát . Letöltve: 2017. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 16.. (határozatlan)

Linkek

• A 12. parlamenti választások hivatalos honlapja A Wayback Machine 2015. május 15-i archív példánya (lett) (angol)   
• A Lettországi Központi Választási Bizottság hivatalos weboldala archiválva : 2015. június 11., a Wayback Machine  (orosz)  (lett)  (angol)