← 2013 2017 → | |||
Parlamenti választások Bulgáriában (2014) | |||
---|---|---|---|
2014. október 5 | |||
Kiderül | 48,66% | ||
Pártvezető | Bojko Boriszov | Mihail Mikov | Lutvi Mestan |
A szállítmány | CÍMER | BSP | DPS |
Összes ülőhely | 84 ( ▼ 13) | 39 ( ▼ 45) | 38 ( ▲ 2) |
szavazatokat | 1 072 491 (32,7%) |
505 527 (15,4%) |
487 134 (14,8%) |
Az elmúlt választások | 97 (30,5%) | 84 (26,6%) | 36 (11,3%) |
Pártvezető | Radan Kanev | Valerie Simeonov | Nyikolaj Barekov |
A szállítmány | RB | PF | BBC |
Összes ülőhely | 23 ( ▲ 23) | 19 ( ▲ 19) | 15 ( ▲ 15) |
szavazatokat | 291 806 (8,9%) |
239 101 (7,3%) |
186 938 (5,7%) |
Az elmúlt választások | - (-) | - (-) | - (-) |
Más pártok | Támadás (11 helyet kapott), ABV(11 hely) | ||
Választási eredmények régiók szerint | |||
Választási eredmény | A kormányzó „ Bolgária Szocialista Párt ” veresége. Bojko Boriszov , a GERB párt vezetője kinevezte Bulgária új miniszterelnökét |
Portál: Politika |
Bulgária |
Közigazgatási felosztás Helyi önkormányzat Területi közigazgatás |
2014. október 5-én rendkívüli választásokat tartottak Bulgária 43. Népgyűlésében [1] .
A 2013. május 12-i választások után a Bojko Boriszov volt miniszterelnök vezette Bulgária Polgárok Európai Fejlődéséért párt szerezte meg a mandátumok többségét a parlamentben . De a GERB nem szerzett abszolút többséget, és nem tudott kormánykoalíciót létrehozni. Ezért május 23-án Boriszov visszaadta a bolgár elnöknek a kormányalakítás jogát, amelyet átruházott a „ Bolgária Szocialista Párt ”-ra, amely a választásokon második lett [2] . Május 29-én a Népgyűlés Plamen Oresarskit választotta miniszterelnöknek . A „Szocialista Párt” és a „ Jogokért és Szabadságokért Mozgalom ” [3] 120 képviselője támogatta .
Oresarszkij munkájának első napjától kezdődően tiltakozások kezdődtek az országban az új kormány ellen, aminek oka Kalin Tikholov beruházástervezési miniszteri posztra [4] és Deljan Peevszkij kinevezése volt az államelnöki posztra. Nemzetbiztonsági Ügynökség [5] . E politikusok leváltása nem nyugtatta meg a tüntetőket, akik most az egész kabinet lemondását követelték. 2013-2014 folyamán az ellenzék öt sikertelen szavazást kezdeményezett a kormányzattal szembeni bizalmatlansági szavazáson (2013. október 2. [6] , október 17. [7] , február 12. [8] , május 30. [ 9] , június 13 . 10] 2014-ben).
A 2014-es bulgáriai európai parlamenti választásokon a Bolgár Szocialista Párt vereséget szenvedett, messze elmaradva a GERB párttól (18,9% a BSP-től, 30,4% a GERB-től). Annak ellenére, hogy a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért kormánykoalíció második tagjának népszerűsége a 2013-as népgyűlési választásokhoz képest nőtt (17,3%, szemben a 2013-as 11,3%-kal), az ellenzéki pártok előrehozott parlamenti választást írnak ki. A „ DNS ” vezetője is támogatta a kormány lemondásának és a választások megtartásának gondolatát [11] . 2014. június 10-én a Bolgár Szocialista Párt elnöke, Szergej Sztanisev bejelentette, hogy a kormány legitimálásához választásokat kell tartani [12] .
Július 23-án Plamen Oresharski lemondott. Július 24-én ezt a döntést támogatta a parlament, 180 képviselő szavazta meg a lemondást [13] . Miután az összes parlamenti párt megtagadta a kormányalakítást, Rosen Plevneliev bolgár elnök bejelentette a Georgi Bliznashki vezette hivatali miniszteri kabinet létrehozását . Augusztus 6-án lépett hivatalba a szolgáltató kormány [14] .
Július 27-én négy párt – a GERB, a BSP, a DPS és a parlamenten kívüli Bulgária – vezetői cenzúráztak ."- október 5 -én megállapodott a Népgyűlés előrehozott választásainak kijelöléséről [15] . Július 30-án ezt a dátumot az elnök megerősítette [16] .
A bolgár nemzetgyűlés 240 képviselőből áll, akiket arányos rendszerrel választanak meg 31 többmandátumos választókerületben. A választási adminisztrációt három szint képviseli: a Központi Választási Bizottság, minden többmandátumos választókerületben 31 kerületi választási bizottság és mintegy 12 000 körzeti választási bizottság. A CEC állandó testület, húsz tagból áll, akiket 5 évre választanak meg. Valamennyi választási testület politikai pártok és koalíciók javaslatára jön létre.
Jelölteket politikai pártok, koalíciók és kezdeményezési bizottságok állíthatnak. A pártok és koalíciók által javasolt jelöltlistákat a CEC nyilvántartásba veszi, és 2500 választópolgárnak kell alátámasztania. A kezdeményezési bizottságokat a kerületi választási bizottság nyilvántartásba veszi. Független jelölteket állíthatnak, akiknek meg kell szerezniük az indulásuk szerinti választókerület választópolgárainak 1%-ának aláírását (a szükséges aláírások száma nem haladhatja meg az 1000-et).
Az ország területe 31 többmandátumos választókerületre oszlik. Az egyes körzetekben a mandátumok számát a CEC határozza meg, figyelembe véve a körzet lakosságszámát, legalább - 4 mandátumot. A mandátumelosztásban részt vehetnek azok a pártok és koalíciók, amelyek országos szinten több mint 4%-ot nyertek, valamint a kerületben több szavazatot kapó független jelöltek, mint amennyit a kerületi választási kvóta [17] sugall. A 2014 márciusában elfogadott új választási törvénykönyv, amely számos EBESZ/ODIHR ajánlást is figyelembe vett , bevezette a preferenciális szavazás lehetőségét . A választók most a teljes választási listára vagy a listán szereplő egyéni jelöltekre szavazhatnak. A "kedvezményes" sorrendben való mandátum megszerzéséhez a jelöltnek a listára szavazó választópolgárok legalább hét százalékát kell megszereznie.
Minden 18. életévét betöltött állampolgárnak választójoga van, kivéve azokat, akik szabadságvesztés helyén töltik a büntetésüket, függetlenül a bűncselekmény súlyosságától. A szavazók száma megközelítőleg 6,5 millió. A választópolgárok többféle módon fejezhetik ki akaratukat: szavazás a szavazóhelyiségben, távollevők szavazása, otthoni szavazás vagy külföldön történő szavazás. A törvény tiltja a többszörös szavazást. Évek óta szóba került az internetes szavazás kérdése, de az új választójogi törvény nem ad lehetőséget erre. A CEC tájékoztatása szerint az automatikus szavazatszámlálást a rendes szavazással párhuzamosan 300 szavazókörben tesztelik, bár az automatikusan kapott eredmények nem lesznek hivatalosak [18] .
A választási listákon több mint 6 millió 875 ezren szerepelnek. A választásokon 7 koalíció és 18 párt vehetett részt. Több mint 17 000 megfigyelő követte a szavazás folyamatát [19] .
Ügynökség | dátum | Forrás | CÍMER | BSP | DPS | Támadás | RB | BBC | PF | A B C | Egyéb | Teljes |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2013-as választás | 2013. május 12 | [1] Archiválva : 2013. május 15. | 30,5% | 26,6% | 11,3% | 7,3% | - | - | 3,7% | - | - | - |
Megnyílt a társadalom | 2014. július 6 | [2] Archiválva : 2014. augusztus 12. a Wayback Machine -nél | 25,4% | 12,5% | 4,5% | 2,3% | 7,0% | 2,9% | 1,3% | 1,8% | 4,4% | 62,1% |
BÜTYÖK | 2014. július 10 | [3] Archiválva : 2014. július 21. a Wayback Machine -nél | 23,9% | 13,7% | 7,9% | 2,1% | 3,3% | 2,9% | 2,2% | 2,0% | 58,0% | |
Bagoly Haris | 2014. július 15 | [négy] | 23,0% | 15,2% | 8,0% | 1,3% | 4,0% | 5,9% | 1,0% | 2,7% | 61,1% | |
Exacta ricerch | 2014. július 15 | [5] Archiválva : 2014. július 27. a Wayback Machine -nél | 25,9% | 15,3% | 6,6% | 2,0% | 6,0% | 5,2% | 2,3% | 3,2% | 66,5% | |
MANÓ | 2014. július 25 | [6] Archiválva : 2014. július 29. a Wayback Machine -nél | 27,2% | 13,5% | 7,3% | 2,4% | 4,5% | 6,0% | 2,4% | 4,0% | 4,9% | 72,2% |
Galup nemzetközi | 2014. augusztus 6 | [7] Archiválva : 2014. augusztus 14. a Wayback Machine -nél | 23,4% | 15,9% | 7,8% | 1,7% | 4,2% | 4,9% | 3,1% | 2,4% | 2,9% | 66,3% |
BÜTYÖK | 2014. szeptember 10 | [8] Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nél | 36% | 22% | tizenöt % | 3,5% | 6% | négy % | 4,8% | 3,5% | 94,8% | |
Afis | 2014. szeptember 14 | [9] Archiválva : 2014. szeptember 19. a Wayback Machine -nél | 34,3% | 23,7% | 10,1% | 3,9% | 5,5% | 5,0% | 5,5% | 5,3% | 6,8% | 100 % |
Galup nemzetközi | 2014. szeptember 18 | [10] Archiválva : 2014. szeptember 25. a Wayback Machine -nél | 35,9% | 18,3% | 14,2% | 3,4% | 5,6% | 5,8% | 4,9% | 3,6% | 8,3% | 100 % |
Exacta rizscsoport | 2014. október 1 | [11] Archiválva : 2014. október 4. a Wayback Machine -nél | 37% | 19,5% | tizenöt % | 3,3% | 7% | 7% | 4,5% | négy % | 97,3% |
Október 5-én, helyi idő szerint reggel 6 órakor 11 434 szavazóhelyiség nyílt meg azonnal. Ezenkívül 59 országban 427 telephelyet nyitottak meg a külföldön élő állampolgárok előtt [20] . A CEC szerint 13:00-ig a választók 23%-a adta le voksát [21] , 17:00-ig - 39,2% [22] . A szavazóhelyiségek országszerte 19 órakor bezártak.
Párt/Koalíció | Szavazás | Érdeklődés | +/- % | képviselők | +/- ülések | |
---|---|---|---|---|---|---|
Polgárok Bulgária európai fejlődéséért | CÍMER | 1 072 491 | 32,67% | +2,13% | 84 | -13 |
BSP – Bulgária balra | BSP | 505 527 | 15,40% | -11,21% | 39 | -45 |
Mozgalom a jogokért és szabadságokért | DPS | 487 134 | 14,84% | +3,53% | 38 | +2 |
Reform blokk | RB | 291 806 | 8,89% | +8,89% | 23 | +23 |
Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért (a Hazafias Front koalícióban) | NFSB | 239 101 | 7,28% | +4,08% | 19 | +19 |
Bulgária cenzúrázatlan | BBC | 186 938 | 5,69% | +5,69% | tizenöt | +15 |
Támadás | Támadás | 148 262 | 4,52% | -2,78% | tizenegy | -12 |
A bolgár újjászületés alternatívája | A B C | 136 223 | 4,15% | +4,15% | tizenegy | +11 |
Pihenés | 433 103 | 6,56% | — |
Választások Bulgáriában | |
---|---|
parlamenti választások |
|
Európai Parlamenti választások | |
elnökválasztás | |
népszavazások |