Pápua | |||||
---|---|---|---|---|---|
indon. Pápua | |||||
|
|||||
Ország | Indonézia | ||||
Főváros | Jayapura | ||||
Kormányzó | Lucas Enembe | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Az alapítás dátuma | 1963. május 1 | ||||
Négyzet | 78 246 km² | ||||
Magasság | 32 m | ||||
Időzóna | UTC +9 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | ▲ 968 462 (2021) [1] pers. | ||||
Nemzetiségek | pápuák | ||||
Vallomások | Protestantizmus (51,2%), katolicizmus (25,42%), iszlám (23%), egyéb (2,5%) | ||||
hivatalos nyelvek | Indonéz , pápua és ausztronéz nyelvek | ||||
Digitális azonosítók | |||||
ISO 3166-2 kód | ID-PA | ||||
Irányítószámok | 98511-99976 | ||||
Automatikus kód szobák | D.S. | ||||
Jelmondat | Karya Swadaya | ||||
Hivatalos oldal | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Pápua ( indon. Pápua ) Indonézia tartománya , Új-Guinea nyugati felének északi részét foglalja el . 2003 - ban alakult az Irian Jaya felosztása eredményeként . 2022 júniusában a tartomány területe jelentősen csökkent, mivel három új tartományt különítettek el tőle: Közép -Pápuát , Pápua Pegununganot és Dél-Pápuát [2]
A közigazgatási központ Jayapura városa . Az Új-Guinea szigetén található többi indonéz tartományhoz hasonlóan Pápua is különleges státuszt kapott, ami azt jelenti, hogy a helyi hatóságokat további hatáskörökkel ruházzák fel társadalmi, kulturális, spirituális és egyéb területeken.
Keleten Pápua Új-Guineával határos . Folyók: Digul , hegyek: Mandala .
Pápua gazdag ásványi anyagokban. E gazdagság fejlődésével összefüggésben az elmúlt években sok indonéz az ország más tartományaiból költözött a tartományba. Az új telepesek nagyon gyakran lenézik a helyi kultúrát, és civilizálatlannak és elmaradottnak tartják a pápuákat .
A pápuák egy része elégedetlen, hogy hazájuk Indonézia része. A pápuák rosszul szervezett félkatonai csoportjai Pápua Indonéziától való függetlenségéért küzdenek [3] .
A tartomány 28 körzetet (kabupaten) és 1 városi önkormányzatot (kota) foglal magában:
Nem. | Adm. Mértékegység | Terület, km² |
Népesség, emberek (2010) |
Adm. központ |
---|---|---|---|---|
egy | Merauke | 43,979,31 | 195 577 | Merauke |
2 | jayavijaya | 12,680,06 | 199 557 | Wamena |
3 | Jayapura | 15,309,23 | 114 515 | Jayapura |
négy | Jayapura (város) | 940,00 | 261 776 | |
5 | Nabire | 16 312,00 | 130 314 | Nabire |
6 | Yapen-Waropen (Kepuluan Yapen) |
3130,72 | 83 593 | Serui |
7 | Biak Numfor | 2360,44 | 126 125 | Biak |
nyolc | Paniai | 14,214,81 | 149 093 | enarotali |
9 | Punchak Jaya | 10 852.05 | 101 906 | Kotamulia |
tíz | arckifejezések | 20 039,83 | 183 633 | Timika |
tizenegy | Boven-Digul | 28 470,68 | 55 822 | Tanahmerah |
12 | térképes | 27 632,35 | 81 781 | Képi |
13 | Asmat | 18 976,16 | 77 053 | Agats |
tizennégy | Yajukimo | 15 770,56 | 166 716 | Sumohai |
tizenöt | Pegunungan Bintang | 16 908,40 | 65 399 | Oksibil |
16 | Tolikara | 8816.34 | 114 240 | Karubaga |
17 | Sarmi | 25,901,73 | 33 263 | Sarmi |
tizennyolc | Keerom | 9364.53 | 48 527 | Varys |
19 | Varopen | 24,628,32 | 24 988 | Botava |
húsz | Supiori | 774,56 | 15 861 | Sorendiveri |
21 | Mamberamo Raya | n/a | 18 424 | |
22 | Nduga | n/a | 79 520 | |
23 | lanni jaya | n/a | 151 384 | |
24 | Central Mamberamo (Mamberamo Tengah) |
n/a | 43 266 | |
25 | Yalimo | n/a | 51 137 | |
26 | Punchak | n/a | 93 363 | |
27 | Dogiyai | n/a | 83 324 | |
28 | Intan Jaya | n/a | 38 844 | |
29 | Deiyai | n/a | 62 998 |
A közösségi hálózatokon | |
---|---|
Fotó, videó és hang | |
Szótárak és enciklopédiák | |
Bibliográfiai katalógusokban |
Pápua | ||
---|---|---|
Község | ||
kerületek |
|
Indonézia tartományai | |
---|---|
Szumátra | |
Jáva | |
kalimantan | |
Kis-Szunda-szigetek | |
Sulawesi | |
Molukkák és Pápua |