Ocsirov, Bato-Dalai

Bato-Dalai Ocsirov
Az Orosz Birodalom Állami Duma II. összehívásának helyettese
Születés 1873 vagy 1875
Halál 1913
Apa Ochir (Yandai)
Házastárs Dagbajeva Chimit (1880)
Gyermekek

1. lánya Lygzhit (1901), gyermekkorában meghalt

2. Lygzhim (1904-1957) lánya, Baldanov Balzhinima férje (három gyermek)

3. Balzhinim fia (1910), gyermekkorában meghalt

4. lánya Butit-Khanda (1913-1996), férj Dorzhin Dashi-Dondok (három gyerek)

5. fia Cibik Batodalaev (1913 -?), feleség? (két gyermek)
Tevékenység tolmács

Bato-Dalai Ocsirov ( 1874. március 20. – 1913.  július 15. ) - közéleti személyiség, oktató, vállalkozó, az Orosz Birodalom Állami Dumájának helyettese a II .

Életrajz

A Bajkál-túli régió Chita kerületében született . burját , az ősi Khori törzs leszármazottja , Abkhan Khargan klánja. Az Aginsky ulus iskolában , majd a Chita 3 osztályos városi iskolában tanult, majd három évig tanárként dolgozott szülővárosában, Aginsky iskolájában. Az iskolai munka után az Aginszkaja sztyeppei duma  - Bodiin - vezető taisa hivatalában szolgált, akinek parancsnoksága alatt 50 ezer burját volt [1] . A burjátok helyi önkormányzatának felszámolása után az Aginszkij- voloszt elöljárójává választották .

Időnként együttműködött az " Élet a keleti peremeken " ( Csita ), a " Szibériai élet " ( Tomsk ), a "Siberia" ( Irkutszk ) újságokkal, rendszeresen látogatott Szentpétervárra . 1905 decemberében Szentpétervárra érkezett, hogy a sztyeppei dumák visszaállítását és az Állami Duma képviselőválasztásának jogát követelje a transzbajkáli burjátoktól és evenkektől . Nagyrészt petícióinak köszönhetően külön törvényt adtak ki, amely létrehozta a burjátok képviseletét az Orosz Birodalom Állami Dumájában [1] .

1907 tavaszán a 2. összehívású Állami Dumába választották a transzbajkáli vidék nem őslakosai közül , feloszlatása után visszatért Bajkántúlra, ahol aktívan részt vett a közéletben.

1908 - ban Bato-Dalai megalapította az első hiteltársaságot Transbaikalia Aginsky városában, amely kínai tea, mezőgazdasági eszközök és kenyér vásárlásával és eladásával foglalkozott. Egy hiteltársaság forgótőkéje 1909 -ben 100 ezer rubel volt. Ezt követően a társulás fogyasztói szövetkezetté alakult . Bato-Dalai Ocsirov kezdeményezte a transzbaikáliai gazdaságok megnyitását, a fűvetést [1] . Hoyto-Aga helységben állattartó telepet nyitott, ahol Kholmogory és Kostroma fajtájú teheneket, fehér angol sertéseket tenyésztett.

1909 -ben megalapította a Burjátok Oktatási Társaságát, melynek tevékenységének köszönhetően általános iskolák nyíltak Chindaleiben, Zutkuleiben, Khoyto- Agában, Dogojban, Kunkurban, Tsugoiban, 1911-ben pedig az Aginszkij plébánia négyéves iskolájában indultak el az osztályok. . Közreműködött az egyetemeken és felsőoktatási intézményekben tanulni vágyó burjáták számára külön ösztöndíjak létrehozásában.

Fordításokkal foglalkozik: oroszról burjátra fordította le A. I. Krilov 116 meséjét, L. N. Tolsztoj történetgyűjteményét , együttműködésről, törvényekről szóló könyveket és brosúrákat; mongoltól oroszig - könyvek a buddhizmusról. A Birodalmi Földrajzi Társaság Chita Osztályának vezetésével közreműködött Transbaikalia területének növény-, állat- és domborzati tanulmányozásában. Tagja volt a Földrajzi Társaságnak, a Szibériai Tanulmányozó Társaságnak, a csitai Mezőgazdasági Társaságnak [1] .

1913 nyarán halt meg , leesett lóról (feltehetően kínai kereskedők által szervezett merénylet következtében ölték meg). Koponyatöréssel találták meg. .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Tomszk helytörténete. A szibériaiak a második Állami Duma (1907) képviselői . Letöltve: 2009. szeptember 14. Az eredetiből archiválva : 2007. augusztus 12..