| vadásztörténetek | |
|---|---|
| angol Mesék a hosszúíjról | |
| Műfaj | mesekönyv |
| Szerző | Chesterton, Gilbert Keith |
| Eredeti nyelv | angol |
| írás dátuma | 1924-1925 |
| Az első megjelenés dátuma | 1925 |
| Kiadó | Cassell |
A Tales of the Long Bow G. K. Chesterton novelláinak gyűjteménye .
A könyv eredeti címe úgy hangzik, mint Tales of the Long Bow, ami szó szerint fordítva: Tales of the Long Bow . Az író életrajzírója szerint ennek az az oka, hogy "a hosszú íj egy makacs angol yeoman hagyományos fegyvere, aki otthonáért küzd" [1] . Ezenkívül a „Húzz hosszú íjat” kifejezés azt jelenti, hogy „hazudni, eltúlozni”.
Külön könyvként adták ki 1925 júniusában [1] (szerk. Cassell, London). Ezt megelőzően a történetek a Storyteller folyóiratban jelentek meg 1924 júniusa és 1925 márciusa között [2] .
Ismeretes, hogy Chesterton már 1908-ban a The Daily News-ban közölt egy rövid mesét "The Long Bow" címmel, amely a "Longbow League-hez" tartozó négy emberből álló csoportról szól, dicsérve a hősies angol íjászokat és a páratlan hiszékenységet. az angol nemzet [2] . Nyilvánvalóan ez évtizedekkel később lendületet adott egy új mű létrejöttének. Megjelent oroszul "The Art of Being an Arch" (G. Panchenko fordítása, a "My Crime" gyűjteményben, Harkov, 2019).
Ebben a gyűjteményben Chesterton kedvenc szerkezetét használja a történetekhez (azokhoz, ahol Brown atya nem jelenik meg): barátokról beszél, egyazon klub több tagjáról, akiket különc viselkedés jellemez (a buffon típusa [3] ). Ebben az esetben a klub neve League of the Long Bow , és a szereplők akcióinak témája az angol idiómák, értelmetlen közmondások megtestesülése, mint például az „edd meg a kalapod” vagy a „gyújts fel a Temzére” (a úgynevezett adinatonok ). Mindegyik történetnek van egy kulcsa, amely megmagyarázza a másik történet eseményeit, és nincs értelme külön-külön olvasni, csak egyetlen regényként.
Sok más Chesterton-történetgyűjteménytől eltérően ez nem bűncselekmények nyomozói nyomozása, hanem tragikomikus történetek rejtélyes eseményekről [4] , és legtöbbjük azt mondja el, hogy a főszereplő (amelyet a szerző általában középkorúnak vagy idősnek jellemez) beleszeret, és a végén boldogan megházasodik (a mondást az úton valóra váltva).
Történetek listája| Név | angol lang. | Közmondás | Leírás | |
|---|---|---|---|---|
| egy | Crane ezredes csúnya ruhája
(Vegetáriánus kalap; Crane ezredes éktelen ruhája) |
Crane ezredes bemutathatatlan megjelenése | megeszem a kalapomat
( Edd meg a kalapod ) |
Az ezredes káposztafejet tesz. |
| 2 | Owen Good váratlan szerencséje
(Aries Hood rendkívüli eredményei; Owen Hood elképesztő bravúrja) |
Mr. valószínűtlen sikere. Owen Hood | hogy felgyújtsák a Temzét
(Felgyújtani a Temzét) |
Owen Good ügyvéd egy politikussal küszködik, aki előterjesztette a jelöltségét. |
| 3 | Pierce kapitány értékes ajándékai
(Mese a sertéshúsról, a pilótáról és az angol törvényekről ) |
Pierce kapitány feltűnésmentes közlekedése | Amikor a disznók repülnek | Pierce pilótakapitány egy lány szerelmét próbálja kivívni, egy disznótartó fogadós lánya szerelmét. |
| négy | White lelkész titokzatos vadállata | Parson White megfoghatatlan társa | fehér elefánt
( fehér elefánt ) |
White lelkész rejtélyes leveleket ír egy bizonyos Hópehelyről. |
| 5 | Enoch Oates kivételes találékonysága | Enoch Oates exkluzív luxusa | Készíts egy selyem erszényt a koca füléből
(A disznófülből nem lehet selyem pénztárcát varrni) |
Oates amerikai milliomos eljön vacsorázni a klubba, és a vállalkozásáról beszél.
|
| 6 | Green professzor csodálatos tanításai | Green professzor elképzelhetetlen elmélete | A tehén átugrott a Holdon
(A tehén átugrott a Holdon) |
A csillagász egy faluban él, és beleszeret egy tehénistállóba. |
| 7 | Blair őrnagy bizarr épületei | Blair parancsnok példátlan építészete | Légvárak építése
(építs légvárakat) |
A hősök az aktív politikai tevékenység fázisába lépnek, kampányt folytatnak és szórólapokat terjesztenek |
| nyolc | Az abszurditás szerelmeseinek győzelme | A Long Bow Liga végső ultimátuma | A finálé, amely elmeséli, hogyan győzött a Liga tagjai által szervezett forradalom. |
1926-ban a moszkvai Ogonyok kiadóban a történetek egy része egy Vegetáriánus kalap című gyűjteményben jelent meg, egy bizonyos B. Boleslavskaya fordítóként tevékenykedett. Ez volt a könyv első három története, címük fordítási lehetőségei eltérnek az általánosan elfogadottaktól (a táblázatban - a címek második változatai, dőlt betűvel) [6] .
1981-ben Kemerovóban megjelent a "Történetek" gyűjtemény, amelynek szövegeinek összeállítója és fordítója Natalya Trauberg volt . Ebben a többi szöveg mellett a könyv 1. és 2. története is megjelent, más néven (a táblázatban - a nevek harmadik változata, dőlt betűvel) [7] .
1990-ben Traubergnek sikerült a teljes gyűjteményt megjelentetni a Válogatott művek három kötetben című kiadványban, ma már általánosan elfogadott elnevezéseken [8] .
Megjelenés után a könyvet "elosztói regénynek" [5] nevezték el, ami arra utal, hogy a disztributizmus társadalmi-gazdasági elméletének szerzője prédikált benne [9] . Az író életrajzírója, E. Stone Dale azt írja, hogy ez "egy másik, úgynevezett "terjesztő" Chesterton-könyv, amelyek közül az első a The Man Who Knew Too Much . Ezek a történetek egy elosztó agrárforradalomról szólnak, amelyet éppen akkor tettek közzé, amikor Lloyd George megpróbálta újjáéleszteni a Liberális Pártot a földosztás új rendszerével, ami valójában az államosítás volt . " [1]
Chesterton idejében a bírálók dicsérték a könyvet. A Sunday Times azt írta, hogy Chesterton „Rabelais és Swift jogos utódja”, és a könyv „ az ostobaságokat több bölcsességgel ötvözi , mint amennyit a legtöbb „komoly” író fel tud mutatni. Sir John Squire olyan könyvnek nevezte a gyűjteményt, amelyre "élő vagy halott ember nem gondolhatna". Elismerte Chesterton nagyszerűségét, mint egy páratlan tehetségű író, aki úgy láttatja velünk a dolgokat, mintha először látnák őket: „A közmondásokkal és metaforákkal való játék képessége nagymértékben függ attól, hogy képes-e meglátni, mit jelentenek, és figyelmen kívül hagyja azokat. őket. elérhetőek. Minden szót figyel." [5] . Egy amerikai bíráló rendkívül humorosnak találta [10] . Egy kortárs tudós azt írja, hogy ez "Chesterton antikommunista utópiája" [11] , és a könyv felfogható William Morris News from Nowhere (1890) című művének remake-jének, egy olyan korszakból, amikor a szocializmus valóban létezett [11] .
A tudományos-fantasztikus és fantasy modern szótára úgy véli, hogy fantasztikus indítékai vannak [12] . Pratchett és Gaiman Good Omens című könyve a következővel kezdődik: „ A szerzők csatlakoznak Crowley démonhoz, és ezt a könyvet H. K. Chesterton emlékének ajánlják – annak az embernek, aki tudta, mi folyik itt” , majd felgyújtották a Temzét.