„Kreml” a kódneve a német parancsnokság azon tervének, hogy dezinformációkat terjeszt a legfelsőbb szovjet vezetés felé a német csapatok 1942 nyarán végrehajtott főtámadásának helyéről és idejéről [1] . A hadműveleti tervet 1942 májusában dolgozta ki a Hadseregcsoport Központ parancsnoksága a szárazföldi erők főparancsnoksága irányításával [1] . A hadművelet fő célja az volt, hogy titokban tartsa a Wehrmacht szovjet-német front déli szárnya ellen tervezett főtámadását ( "Blau" terv [2] ), és hamis benyomást keltsen a szovjet parancsnokságban a közelgő offenzíváról. a német csapatok azzal a céllal, hogy elfoglalják Moszkvát [1] 1942. június végén [3] .
A „Kreml” hadműveletnek titokban kellett maradnia még a német tábornokok sok képviselője számára is [2] . Komplex tevékenységek bevetését írta elő a szovjet hírszerző szolgálatok félretájékoztatására, és azt a benyomást keltve bennük, hogy a német csapatok támadó hadműveletekre készülnek a moszkvai régióban [1] . Ehhez [1] végezték el :
Már a „Kreml” hadművelet megkezdése előtt a Legfelsőbb Főparancsnokság főhadiszállásán az a vélemény uralkodott, hogy lehetséges az ellenség déli irányú offenzívája, de a legvalószínűbb támadás nem Sztálingrád és a Kaukázus felé , hanem a szárnyon történne. a Vörös Hadsereg erőinek központi csoportosítása a Központi Ipari Régió és Moszkva elfoglalására [1] . A „Kreml” hadművelet hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet vezetés a németek támadó hadműveleteinek Sztálingrád melletti bevetéséig ragaszkodott ehhez az értékeléshez [1] .
Úgy vélik azonban, hogy a Kreml-hadművelet stratégiai tervének megtervezésekor a német parancsnokság alábecsülte a szovjet csapatok azon képességét, hogy Moszkva irányában támadó hadműveleteket hajtsanak végre, ami megakadályozhatja a Hadseregcsoport Központ német egységeinek áthelyezését a Kaukázus és Sztálingrád [3] .