A lövedék végsebessége az aktív [sn 1] lövedék becsapódási pontban mért sebessége, melynek értéke a cél elérésekor kinetikus energiáját jellemzi [1] . Függ a kezdeti sebességtől , az oldalsó terheléstől és a lövedék fejének alakjától, az első két értékkel együtt növekszik, és a formával együtt, amely megkönnyíti a levegő áramlását repülés közben [2] . Amikor egy lövedék a levegőben mozog (és általában bármilyen, nullától eltérő súrlódású közegben ), a végső sebesség mindig kisebb, mint a kezdeti sebesség; a két sebesség közötti különbség a sebességveszteséget fejezi ki, a légellenállás erősségétől függően . A légellenállás tájékoztatja a lövedéket, ha negatív gyorsulást ( j ) mozgat; ez utóbbi idővel ( t ) megszorozva a sebességveszteséget ( jt ) kapjuk. A gyorsulás ( j ) a nehézségi gyorsulással (g) való összehasonlításból határozható meg ; mindkét gyorsulás arányos az őket előidéző erőkkel; a lövedék súlyát (gravitációját) p-n keresztül, a légellenállás erejét E -n keresztül jelölve : , tehát ; elfogadva , kapjuk és ezért = V kezdeti. - V vége. Így a sebességveszteség annál kisebb, minél kisebb a lövedék sebessége és minél nagyobb a keresztirányú terhelés [1] [2] [3] .