Végső lövedéksebesség

A lövedék  végsebessége az aktív [sn 1] lövedék becsapódási pontban mért sebessége, melynek értéke a cél elérésekor kinetikus energiáját jellemzi [1] . Függ a kezdeti sebességtől , az oldalsó terheléstől és a lövedék fejének alakjától, az első két értékkel együtt növekszik, és a formával együtt, amely megkönnyíti a levegő áramlását repülés közben [2] . Amikor egy lövedék a levegőben mozog (és általában bármilyen, nullától eltérő súrlódású közegben ), a végső sebesség mindig kisebb, mint a kezdeti sebesség; a két sebesség közötti különbség a sebességveszteséget fejezi ki, a légellenállás erősségétől függően . A légellenállás tájékoztatja a lövedéket, ha negatív gyorsulást ( j ) mozgat; ez utóbbi idővel ( t ) megszorozva a sebességveszteséget ( jt ) kapjuk. A gyorsulás ( j ) a nehézségi gyorsulással (g) való összehasonlításból határozható meg ; mindkét gyorsulás arányos az őket előidéző ​​erőkkel; a lövedék súlyát (gravitációját) p-n keresztül, a légellenállás erejét E -n keresztül jelölve : , tehát ; elfogadva , kapjuk és ezért = V kezdeti. - V vége. Így a sebességveszteség annál kisebb, minél kisebb a lövedék sebessége és minél nagyobb a keresztirányú terhelés [1] [2] [3] .


Jegyzetek

Lábjegyzetek

  1. ↑ Mozgás a lövéskor jelentett porgázok energiája miatt a fegyver furatában (vagy hasonló elvek alapján), és nincs saját motorja.

Források

  1. 1 2 Végső sebesség // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  2. 1 2 Final Projectile Velocity Archivált : 2013. szeptember 27. a Wayback Machine -nél // Military Encyclopedia / Szerk. V. F. Novitsky és mások - Szentpétervár. : T-vo I. D. Sytin , 1911-1915. - S. 114.
  3. A lövedék végső sebessége //Had- és tengertudományok enciklopédiája / Szerk. G. A. Leera . - Szentpétervár. : Típusú. V. Bezobrazov and Comp., 1891. - T. 5 (Maanselke - Caves). - S. 444. - 656 p.

Irodalom