Okinawai vezetéknevek
Az okinawai vezetéknevek (沖縄県の名字okinawaken no myoji ) a japán Okinava prefektúrában gyakori vezetéknevek . Sok vezetéknevet nem okinawai nyelven olvasnak , hanem irodalmi japánul . Az okinawai vezetéknevek meglehetősen egyediek – például Japánban a 200 leggyakoribb vezetéknévből csak 31 szerepel egy hasonló okinawai listán, és az Okinawában elterjedt vezetéknevek legalább 80%-a rendkívül ritka más prefektúrákban [1] . Az Okinawa mellett ezek a vezetéknevek Hawaiin is gyakoriak , különösen Oahu szigetén a leggyakoribb okinawai Higa vezetéknév [2] .
A kánok felszámolása után , ha egy személynek vezetékneve és címe is volt, az utóbbit rendszerint elvetették.
A diszkrimináció miatt néhány okinawai japánra változtatta vezetéknevét, például a Higa ( jap. 比嘉) Ige-re ( jap. 伊芸) változott . Néha a japánosítást az olvasás megváltoztatásával hajtották végre: a Kanasuku vezetéknév ( jap . 金城) még japánul olvasható - Kanashiro ( jap . 金城) [3] .
Jellemzők
Rod, uji
( jap. 姓) |
Valódi név, Imina
( jap . 諱) |
Általános név, kamei
( jap . 家名) |
Cím
( japánul: 称号) |
Mindennapi név
( jap. 名乗)
|
Sho
( Jap. 向) |
Shoken
( jap. 象賢) |
Haneji
( japánul: 羽地) |
Oji
( jap . 按司) |
Choshu
( jap . 朝秀)
|
| Kínai név ( jap. 唐名)
|
Japán keresztnév (大和 名)
|
Történelmileg a ryukyuanoknak nem volt vezetéknevük; a 15. századtól a ryukyuan nemesség az "uji + imina + kamei + titulus + köznapi név" képlet szerint kezdett nevet viselni. Az első kettőt "kínai névnek" hívták, és a hivatalos Ryukyuan és a kínai dokumentumokban használták.
A később vezetéknévvé alakult családnév ( jap. 家名 kamei , i: numa :) ) általában helynévből vagy családi birtok nevéből alakult ki. Gyakran előfordult, hogy a generikus név megváltozott, hogy szerencsét vonzzon. Abban az esetben, ha a szülőknek és a gyerekeknek vagy testvéreknek különböző vagyonuk volt, akkor a kamei is különbözött.
A mindennapi név ( jap . 名 乗nanori ) mindig hieroglifákból állt. Az első hieroglifát nanori-gashira-nak ( jap . 名乗頭) hívták . A Sho Shoken példájában a Choshu ( jap . 朝秀 Cho: shu: ) köznapi névben a 朝 karakter "nanori-gashira", így kezdődik a Sho királyi családjába tartozó emberek összes neve.
Azok az emberek, akik nem birtokoltak földet, általában a Nashima (名島 ) családi nevet viselték .
A szakisimai harcosoknak tilos volt egy kanjiból uji-t használniuk, ezért a helyi családok általános nevükben kettő szerepelt: Chudo- uji (忠導氏chu: do: uji ) 、 Kimbo-uji (錦芳 氏kimbo : uji ) .
Baba neve
A ryukyuk "gyerekneveket" (童名do :na; warabina:) is használtak , nem vonatkoztak rájuk korlátozások – ezek közönséges népnevek voltak. Viselőjének társadalmi osztályától függően a ma- ( jap . 真) vagy umi- ( jap . 思) előtaggal és -kani ( jap . 金) előtaggal szólították meg: például a második dinasztia alapítója. Sho Sho Ent Umitukukaninak ( jap . . 思德金) hívták .
Példák babanevekre a monarchikus Ryukyuban [4]
| Tudni |
Katonai |
Közönségesek
|
| 思徳金 (umitukugani) |
思徳 (umituku) |
徳 (tuga:)
|
| 思樽金 (umitarugani) |
樽金 (tarugani) |
樽 (taru:)
|
| 思次良金 (umijirugani) |
思次良 (umijiru) |
次良 (jira:)
|
| 真三良金 (masanrugani) |
真三良 (masanru) |
三良 (sanru:, sanra:, sanda:)
|
| 思五良金 (umigurugani) |
思五良 (umiguru) |
五良 (gura:)
|
| 真鶴金 (majirugani) |
真鶴 (majiru) |
鶴 (tiru:)
|
| 真牛金 (mousigani) |
真牛 (mōshi) |
牛 (wuxi:, USA:)
|
| 思真呉勢 (umimaguji) |
真呉勢 (maguji) |
呉勢 (guji:)
|
Az öt család
Az öt legelőkelőbb család ( Jap. 五大姓 godaisei ) az udvarhoz közel álló nagycsalád, a fő tisztviselők klánjai és maga a király klánja.
| Uji |
Sho |
O |
Bo |
Moikegusukudunchi |
Motomigusukudunchi
|
| A klán alapítója
|
Sho En |
国頭親方盛順 |
大浦添親方良憲 |
新城親方安基 |
中城護佐丸盛春
|
| Nanori gasira
|
朝 |
盛 |
良 |
安 |
盛
|
| Kamei
|
伊江、小禄、本部、読谷山… |
永山、玉城、伊舎堂、仲井真… |
小禄、与那原、宮平、仲吉、仲眞… |
池城、美里、東風平、佐渡山… |
豊見城、国頭、富川、亀川…
|
| Megjegyzések
|
A királyi család tagjai és a főnökök, akiket 28 személynek adott a Sansikan |
6 személynek adjuk |
21 főnek adják |
18 főnek adják |
15 főnek adják
|
Történelem
Ősi Ryukyu
Az egyik legkorábbi ryukyuan vezetéknevű felirat egy 1501-ben épült tamaudun sztélé, amelyet néhány hieroglifától eltekintve
főleg kana nyelven írtak:
中ぐすく helyett 中城 (
Nakagusuku );
こゑく a 越来 (Goeku) helyett;
とよミぐすく a 豊見城 (Toyomigusuku) helyett.
Satsuma Invasion
A Satsuma Khan inváziója után az összes kamei-t hieroglifákkal kezdték írni . 1624-ben elfogadták a Yamato vezetéknevek tilalmáról szóló törvényt (大和 めきたる名字の禁止 , yamatome kitaru myōji no kinshi ) , és a japán stílusú vezetékneveket megszüntették vagy atejivel helyettesítették ( Fuinami (园, 丽鸽) .船越) → Jap.富名腰, Maeda ( Jap.前田) → Jap.真栄田, stb. Emellett elkezdődött a Satsuma vezetéknevek és nevek észlelése. A japán vezetéknevek tilalma ellenére ezek végrehajtását nem hajtották túl szigorúan, és sok ilyen kamei fennmaradt, ellentétben a japán helynevekkel, amelyeket teljesen lecseréltek.
Meiji Restoration
Ryukyu annektálása és Okinawa prefektúrává való átalakulása után minden közembernek saját vezetéknevét kellett választania, ebben az időszakban sok vezetéknév született helynevekből. A vezetéknevek olvasatát japánosították, így például a Kyan vezetéknév ( jap. 喜屋武) „Kiyatake”, Ufugusuku ( jap . 大城) → Ooshiro stb.- t kezdett olvasni . A ryukyu nyelvű olvasmányok a kezdetekig általános használatban maradtak. világháború. A 21. században gyakoriak maradtak az olyan olvasmányok, mint az Agarie ( Jap. 東江) , a Nakandakari ( jap . 仲村渠) és néhány másik.
1953. évi népszámlálás
A második világháború után Okinawán népszámlálást végeztek, amely előtt a klántalálkozókon úgy döntöttek, hogy a vezetékneveket Higa-ról Aokira, Uchida-ra, Kitida-ra és másokra változtatják.
Az 50 leggyakoribb vezetéknév
Megjegyzendő, hogy sok megadott vezetéknévnek van olyan változata, amely a 里 vagy a 城[5] hieroglifákkal egészül ki .
| Szám [5] |
Japán olvasás |
Okinawai olvasás
|
| 01 比嘉 |
Higa |
Fija [6]
|
| 02 金城 |
Kaneshiro, Kinjou: |
Kanagusuku, Kanagusuku [6]
|
| 03 大城 |
Ooshiro |
Ufugusuku, Ufugusuku [6]
|
| 04 宮城 |
Miyagi |
Címzett: liba, Címzett: liba, Mm: liba [6]
|
| 05 新垣 |
Arakaki, Aragaki, Singaki, Niigaki |
Aragachi [6]
|
| 06 城 |
Tamaki, Tamashiro |
Tamagusuku, Tamagusuku [6]
|
| 07 上原 |
Uehara |
Ui:baru [6]
|
| 08 島袋 |
Shimabukuro |
Shimabuku [6]
|
| 09 平良 |
tayra |
Te:ra [6]
|
| 10 山城 |
Yamashiro |
Yamagusuku, Yamagusuku [6]
|
| 11. fejezet |
Teanan
|
| 12 宮里 |
Miyazato, Miyasato, Na:zato |
Mya:zatu, Myanzatu [7]
|
| 13 仲宗根 |
Nakasone |
Nakazuni, Nakajuni [8]
|
| 14 下地 |
Shimoji |
Shimuji [9]
|
| 15 照屋 |
Teruya |
Ti:ra [10]
|
| 16. fejezet |
Sunagawa |
Uruga: [11]
|
| 17 城間 |
Gusukuma, Shiroma, Joma |
Gusikuma [12]
|
| 18 仲村 |
Nakamura |
|
| 19 新里 |
Niisato, Shinzato
|
| 20 新城 |
Aragusuku, Arashiro, Shinshiro, Shinjou |
Yaragusiku [13]
|
| 21 安里 |
asato |
Acetu [6] [14]
|
| 22 伊波 |
Iha |
Ifa [15]
|
| 23 赤嶺 |
Akamine |
Yacammi [16]
|
| 24 上地 |
Uchie, Kamiji
|
| 25 川 |
Ishikawa
|
|
| Szám [5] |
Japán olvasás |
Okinawai olvasás
|
| 26 又吉 |
Matayoshi, Matakichi
|
| 27 具志樫 |
tyúkszem
|
| 28 főnév |
Takara, Ko:ra
|
| 29 松田 |
Matsuda
|
| 30 仲間 |
Nakama
|
| 31 国吉 |
Kuniyoshi |
Kunisi [17]
|
| 32 与那嶺 |
Yonamine |
Yunammi [18]
|
| 33 仲里 |
Nakazato |
Nakazatu [19]
|
| 34 中村 |
Nakamura
|
| 35 山内 |
Yamauchi
|
| 36 長嶺 |
Nagamine |
Nagammi [20]
|
| 37 外間 |
Hokama, Sotoma |
Fukama [21]
|
| 38 与那覇 |
Yonaha |
Yunafa [22]
|
| 39 上間 |
Wema |
Ui:ma [23]
|
| 40 神谷 |
Kamiya, Kabeya, Kamitani, Konotani
|
| 41 友利 |
Tomori |
Tumui [24]
|
| 42 仲本 |
Nakamoto |
Nakamutu [25]
|
| 43 川満 |
Kawamitsu |
Ka:mitsu, Ka:michu [26]
|
| 44 喜屋武 |
Kyan, Kayan, Kiyatakenado
|
| 45 宮平 |
miyakhira |
Me:de:ra, Na:de:ra [27]
|
| 46 当山 |
Ez: gödör
|
| 47 伊佐 |
Egy
|
| 48 喜納 |
kina
|
| 49 岸本 |
Kishimoto
|
| 50 与儀 |
Jógi |
Yuji [28]
|
|
Irodalom
- Nagy okinavai genealógiai szótár _ _ _ _
- 別冊歴史読本『日本の苗字ベスト30000』（新人物往来社平成12年）
Jegyzetek
- ↑ Shizuoka Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Tanszék, Összehasonlító Nyelvészeti Szekció . - «沖縄 県 は 人口 で は 全国 の の 1%ちょっと で ， ， 上 200 の 姓 の 多く 極端 に 沖縄 県 集中 し て 姓 ， ， ， ， 県 に の １０ １０ １０ 未満 と いう 条件 で で で 他 他 他 ， ， ， ， ， ， ， ， 極端 に 沖縄 県 し ， ， ， ， ， 極端 に都道府 県 に も 比較 的 分布 て いる 姓 探し て も も も 200 の の うち うち しか しか ませ ん （石川, 松田, 中村, 内, 神谷, 山田, 前田, 平田, 山川, 石垣, 石垣, ő, ő, ő, ő, ő, 松田, 松田, 中村, 内, 山田, 前田, 平田, 山川, （石川, 中村, 山 山 内 神谷 うち, 吉田, 大田, 大田, HEL松本 川上 松川 新川 町田 前原 前川 Letöltve: 2013. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2012. december 19.
- ↑ Nomoto, Kikuo . — 現代日本語言語活動. -三省堂, 1997. - S. 299.
- ↑ David John Obermiller. Okinawa amerikai katonai megszállása: Politizáló és vitatott okinavai identitás, 1945--1955 / The University of Iowa. - 2006. - S. 66. - ISBN 9780542795923 .
- ↑ Naha története = 那覇市史. - Naha, 1979.
- ↑ 1 2 3 名字資料館. 都道府県別名字ランキング 沖縄県 (jap.) . Letöltve: 2013. augusztus 5. Az eredetiből archiválva : 2013. július 19.
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11おきな わワールド HÍREK ! Letöltve: 2013. augusztus 5. (elérhetetlen link)
- ↑ ニコニコ大百科. 宮里 (japán) . Nico Nico. „宮里 （みやざ と 、 みやさ） とは 、 日本 の 苗字 地名。 沖縄 読み は ミャーザトゥ」 「ミャンザトゥ」。。 ”. Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 25..
- ↑ ニコニコ大百科. 仲宗根 (japán) . Nico Nico. - "仲宗根（なかそね）とは、日本の苗字、地名である。地元読み。地元読み。地元読みは「ナ". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 21..
- ↑ 下地 (japán) .ニコニコ大百科. - "苗字としては沖縄地方に多く分布している。琉球読みは「シムジ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 9..
- ↑ ニコニコ大百科. 照屋 (japán) . - "沖縄特有の苗字で地元読みは「ティーラ」". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 31..
- ↑ ニコニコ大百科. 砂川 (japán) . - "苗字としては沖縄県に多く分布し、特に宮古島に集中している。沖縄耂". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. április 26..
- ↑ ニコニコ大百科. 城間 (japán) . - "苗字としては沖縄特有のもので、沖縄読みは「グシクマ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 31..
- ↑ ニコニコ大百科. 新城 (japán) . - "沖縄地方に非常に多く分布しており、琉球読みは「アラグシク」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 3..
- ↑ ニコニコ大百科. 安里 (japán) . - "苗字としては沖縄特有のもので琉球読みは「アサトゥ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 31..
- ↑ ニコニコ大百科. 伊波 (japán) . - "苗字としては沖縄特有の物で琉球読みは「イファ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 1..
- ↑ ニコニコ大百科. 赤嶺 (jap.) . - "沖縄読みは「アカンミ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 31..
- ↑ ニコニコ大百科. 国吉 (japán) . - "琉球読みは「クニシ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. május 12.
- ↑ ニコニコ大百科. 与那嶺 (japán) . - "沖縄特有のもので、地元読みは「ユナンミ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 29.
- ↑ ニコニコ大百科. 仲里 (japán) . - "沖縄特有のもので琉球読みは「ナカザトゥ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. november 13..
- ↑ ニコニコ大百科. 長嶺 (japán) . - "琉球読みは「ナガンミ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 31..
- ↑ ニコニコ大百科. 外間 (japán) . - "沖縄特有のもので琉球読みは「フカマ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. május 3..
- ↑ ニコニコ大百科. 与那覇 (japán) . - "沖縄特有のもので琉球読みは「ユナファ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 31..
- ↑ ニコニコ大百科. 上間 (japán) . - "琉球読みは「ウィーマ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 22..
- ↑ ニコニコ大百科. 友利 (japán) . - "沖縄特有のもので琉球読みは「トゥムイ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. május 11.
- ↑ ニコニコ大百科. 仲本 (japán) . - "琉球読みは「ナカムトゥ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 9..
- ↑ ニコニコ大百科. 川満 (japán) . - "沖縄特有のもので琉球読みは「カーミツ」「カーミチュ」。". Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. május 11.
- ↑ ニコニコ大百科. 宮平 (japán) . - "琉球読みは「ミャーデーラ」「ナーデーラ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 31..
- ↑ ニコニコ大百科. 与儀 (japán) . - "沖縄特有のもので琉球読みは「ユージ」。" Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 19.
Irodalom