Az Örmény SSR ( Örményország _ _ ) Állami Bankjának kirablása ( akkori árfolyamon körülbelül kétmillió dollár) . Végül mindkét kalacsit kirúgóosztag általi halálra ítélték.
Nikolai Kalachyan, nemzetisége szerint örmény , Borodino faluban született , Rybinsk régióban , Krasznojarszk területén . . Édesapja rákos volt, így a család összes pénze az ő kezelésére ment el. Nyikolaj negyedik osztályban elszökött otthonról egy cigánytáborba, majd kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott, és dögevőként dolgozott. Csak alapfokú végzettsége és esztergályos szakmája volt. Nikolai és barátai az első lopást egy takarékpénztár kirablásával követték el, amiért lyukat csináltak a falon. Nem kapták el őket, az ellopott pénzt gyorsan elherdálták.
Felix Kalachyan az Ashot régióban található Kazanchi faluban született , és iskola után Leninakanba távozott , ahol feleségül vett egy Marush nevű lányt, és két gyermek apja lett, de anyagilag nagyon szegény volt. Mivel drótos volt, természeténél fogva nagyon rugalmas volt, és a művészi gimnasztika sportmester-jelöltje volt. Felixet végül Nikolai rávette, hogy raboljon ki egy audiofelszerelés-boltot, ahol hasonlóképpen leszereltek egy falat és magnókat loptak. A lopás tényével ismeretlen okokból senki sem fordult a rendőrséghez (Nikolaj szerint a magnók „baloldaliak voltak”). A testvérek 15 000 rubelért adták el a magnetofonokat, amelyek egy részét Félix elküldte a családjának, a többi testvér pedig sétát tett Moszkvában, ahol szó szerint azzal dicsekedett, hogy sok pénzük van.
Amikor Nikolai elhatározta, hogy kirabolja a jereváni Állami Bankot, a bank alkalmazottja és barátja, Zaven Bagdasarjan borravalóként szolgáltak neki, aki a megbízás részeként gyakran felkereste a banki trezort, hogy megszámolja a bankjegyeket. Egy héttel a rablás tervezett időpontja előtt Nikolai autóbalesetet szenvedett, és már a kórházban fekve vezette a műtétet.
1977. augusztus 5-én este Felix Kalachyan bement egy lakóépületbe, amelynek egy emelet szintjén közös fala volt az Állami Bankkal (ma a jereváni állami bank teljesen el van választva a legközelebbi épületektől), és megpróbálta betörni. át rajta, de nagyon vastagnak bizonyult. Aztán felmászott a tetőre, és látta, hogy a boltozat felett egy emelettel lévő bankszobát felújítják, és az ablakán nincs rács, maga az ablak pedig nyitva volt (később kiderült, hogy a bankvezető elfelejtette csukd be). Kezdetben megpróbált egy kötelet odadobni, de nem sikerült neki, majd Félix az életét kockáztatva a tetőről az ablakba ugrott. Aztán miután egy mindössze 34 centiméter átmérőjű lyukat csinált a padlón, sikerült belemásznia, majd két pudzsák pénzzel kimászni (a nyomozati kísérletben azonban Félixnek nem sikerült megismételnie ezt a trükköt ).
Hamarosan a testvérek Moszkvába mentek, ahol Nyikolaj megismerkedett egy lánnyal, Ljudmila Viktorovna Aksjonovával, akinek testvére, Vlagyimir Kuznyecov, aki taxisofőrként dolgozott, cinkossá vált. Vlagyimir, akit arra utasítottak, hogy vásároljon kötvényeket három százalékos hitelből azzal az ürüggyel, hogy Nyikolaj állítólag pompás esküvőt akar rendezni a húgával, semmit sem tudott a leendő veje bűnéről. Az egyik takarékpénztárban azonban Vlagyimirt rajtakapták száz rubel (3000 rubel) köteg eladásán. Az AI sorozat százrubeles bankjegyeiből több mint 1 millió rubelt loptak el, amelyből azonban a letartóztatásig a kalacsiaknak körülbelül 100 ezret sikerült elkölteniük. 1978. június 6- ról 7-re virradó éjszaka letartóztatták Kuznyecovot és a Kalacsján testvéreket.
1979-ben a testvéreket halálra ítélték, Zaven Baghdasaryant 11 évre ítélték. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa helyt adott a kalacsjánok megbocsátására irányuló kérvényeknek, de Jerevánba csaknem egy napig nem sikerült eljutniuk – az ítéletet végrehajtották. Nyikolaj édesanyja a nyomozás során meghalt, Félix családjától pedig elkobozták a vagyont.