Tűz (dal)

szikra
Dal
Végrehajtó Vlagyimir Nechaev
Kiadási dátum 1947
Műfaj dal
Nyelv orosz
Zeneszerző ismeretlen
Lírikus Mihail Isakovszkij

A pozícióban a lány
levette a harcost, Egy
sötét éjszakán elbúcsúzott
A veranda lépcsőjén. S míg a fiú
a köd mögé látott, a lányszoba ablakán égett minden.


Az Ogonyok  szovjet katonadal. A szavak szerzője Mihail Isakovsky , a zene szerzője ismeretlen. A dal egy frontra vonult srácról szól, akit kedvese emlékei segítenek a Szülőföldért harcolni.

Történelem

1943. április 19- én a Pravda újság megjelentette Mihail Isakovszkij Szikra című költeményét, amelynek zenéjét számos zeneszerző és zenész kezdte komponálni, mint például M. Blanter, A. Mityushin, N. Makarova , L. Schwartz és And . Lavrentiev [1] és amatőrök (N. Chugunov, V. Nikitenko). Mindezen dallamoknak azonban semmi közük nem volt ahhoz, amellyel a dal népszerűvé vált. Szerzője ismeretlen. A "Spark" ezzel a dallammal először 1947-ben szólalt meg Vladimir Nechaev előadásában . Felvételeket adtak ki, amelyek azt jelezték, hogy a szöveg szerzője Isakovsky, a zene pedig népi. Isakovsky felidézte, hogy sokan próbálták bebizonyítani, hogy ők a dal zenéjének szerzői. Összehívták a Zeneszerzők Szövetségének külön bizottságát , amely megállapította, hogy egyikük sem tudja megírni, és a dallam leginkább a " Stella " tangóhoz hasonlít, amelynek szerzője szintén ismeretlen (M. Freidkin szerint ez Jerzy Petersbursky [2] ) . A dallam szerzőjét V. P. Nikitenko (Kharkov), M. I. Nikonenko [3] [4] (Moszkva), L. V. Prokofjeva (Sztálingrád), N. F. Shibaev (Elektrostal), N. A. Kaporszkij (Cserepovec) és mások állították maguknak [5] ] .

Népszerűség Japánban

Japánban a "Spark" és a " Katyusha " a legnépszerűbb orosz kórusdal . 1955- ben Tokió Shinjuku kerületében megnyílt a dalról elnevezett "Tomoshibi" (ともしびlight ) dalkávézó , amely az akkoriban egyre népszerűbb kórusmozgalom szimbólumává vált. 1958-ban a dalt japán fordításban az NH -K csatorna kilencedik Kohaku uta gassen versenyén a Duck Dax[6] . Jelenleg ezen a fordításon kívül a Katyusha zenekar változata is széles körben ismert. A fordítás harmadik változatát a Minna no uta sugározta 1966 decemberében. Maneyo (峯陽) adta elő, Masanobu ShishikuraSuginami Gyermekkórussal . Érdekes módon Minna-no-utában a dalt orosz folknak hívták.

Az orosz dalokat Japánban általában lassabb ütemben adják elő, mint Oroszországban, és ez különösen szembetűnő az Ogonyokon. Shigemi Yamanouchi szerint, aki a dalt az azt kísérő orosz zenésszel együtt adta elő, a "Spark" a legnehezebb dal ebből a szempontból [7] .

A dalt a fentieken kívül Japán egyik leghíresebb női énekese, Hibari Misora ​​[8] adta elő .

Jegyzetek

  1. ↑ A Literaturnaja Gazetában megjelent publikáció szerint Igor Lavrentiev a dal zenéjének lehetséges szerzője. - "Nincs "Spark"?" 2015. március 16-án kelt archív másolat a Wayback Machine -nél Maga a zeneszerző azonban soha nem ragaszkodott szerzőségének elismeréséhez, csupán azt hangsúlyozta, hogy szemben áll a háború utáni években felbukkanó szélhámos szerzőkkel.
  2. ↑ Mark FREIDKIN. Plágium a szovjet dalban . Letöltve: 2021. február 16. Az eredetiből archiválva : 2021. január 15.
  3. ↑ Boris Pervun. A "Spark" (elérhetetlen link) első dalszöveg születése (2011. december 16.). Letöltve: 2016. március 30. Az eredetiből archiválva : 2016. július 30. 
  4. ↑ Izraelben megtalálták a második világháború (2015. május 12.) slágerének szerzőjét. Letöltve: 2016. március 30. Az eredetiből archiválva : 2016. április 10.
  5. ↑ Jurij Birjukov. A "Spark" élvonalbeli dal történetéből . Letöltve: 2012. február 16. Az eredetiből archiválva : 2012. február 4..
  6. ↑ A "Spark" című dal a "Duck Dax" kvartett előadásában . Letöltve: 2012. december 8. Az eredetiből archiválva : 2016. április 15..
  7. ↑ Shigemi Yamanouchi. A "Fekete szemtől" a "Million Roses"-ig. Kedvenc orosz dalok gyűjteménye - Toyo Shoten , 2002. - ISBN 978-4885953934 .
  8. ↑ Hibari Misora ​​​​előadás a YouTube -on

Linkek