A kötelező munkavégzés a büntetőjogi büntetés egyik fajtája , amely abban áll, hogy az elítélt szabadidejében fő munkáját vagy ingyenes társadalmilag hasznos munkát végez. A kötelező munkavégzés formájában történő büntetésről Franciaország és Spanyolország büntető törvénykönyve rendelkezik, Oroszország és más országok [1] .
Az orosz jogban a kötelező munkavégzés formájában kiszabott büntetés előfutára városi munkának és magánszemélyek számára végzett munkának tekinthető, az Art. Az 1832. évi Btk. 34. és 55. §-ai, melyeket az alsóbb osztályokból származó elítéltekhez rendeltek.
Az Orosz Föderáció 1996. évi büntető törvénykönyve (49. cikk) azonban először rögzítette a közmunka formájában történő büntetőjogi szankciót . 2005. január 10-én léptek hatályba az Orosz Föderáció Büntetőtörvénykönyvének kötelező munkavégzés formájában történő büntetésről szóló rendelkezései, de ez a büntetés 2005. január 10-e előtt elkövetett bűncselekmények esetén is kiszabható [2] .
A kötelező munkavégzés a büntetés egyik fő fajtája. Alapvetően a csekély súlyú bűncselekmények , különösen a lopások, kisstílű rablások és egyéb vagyon elleni bűncselekmények esetén írnak elő kötelező munkát ; a szolgálati érdekek elleni bűncselekmények kereskedelmi és egyéb szervezetekben; vandalizmus, állami jelképek meggyalázása és egyéb kisebb bűncselekmények.
A kötelező munkavégzés típusát és az ellátási helyeket a helyi önkormányzatok határozzák meg a büntetés-végrehajtási ellenőrzésekkel egyetértésben . Általában nem tekintélyes munkákról van szó, amelyek nem igényelnek speciális ismereteket és szakképzettséget: utcák és egyéb városi területek takarítása, tereprendezése, betegek és idősek gondozását segítő munkák elvégzése stb. [3]
A munkatevékenységet az elítélt erőszakkal, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, csak a főmunkától vagy tanulástól mentes időben végzi.
A büntetés időtartama 60-480 óra. A kötelező munkavégzés napi négy óránál többet nem teljesít. Munkanapokon a kötelező munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a két órát, az elítélt beleegyezésével pedig a napi négy órát. A heti kötelező munkavégzés ideje főszabály szerint nem lehet kevesebb 12 óránál. Alapos indok esetén a büntetés-végrehajtási ellenőrzésnek joga van az elítéltnek a hét folyamán kevesebb óraszámban dolgozni.
Kiskorúak esetében a büntetés időtartama 40 és 160 óra között mozog, és a kiskorú számára megvalósítható munka elvégzéséből áll, amelyet a tanulástól vagy a főmunkától szabadidejében végez. Az ilyen típusú büntetés végrehajtásának időtartama a 14 és 15 év közötti személyek esetében nem haladhatja meg a napi 2 órát, a 15 és 16 év közöttiek pedig a napi három órát.
A kötelező munkák elvégzése alóli rosszindulatú kijátszás esetén kényszermunka vagy szabadságvesztés váltja fel azokat . Ugyanakkor a büntetés időtartamának meghatározásakor figyelembe veszik azt az időt, ameddig az elítélt a kötelező munkát töltötte, egy nap kényszermunka vagy nyolc óra kényszermunka szabadságvesztése.
A kötelező munkák sajátosságai miatt nem rendelhetők hozzá:
A kötelező munkavégzés formájában kiszabott büntetés végrehajtásának eljárását az Orosz Föderáció 1996. évi büntetőjogi végrehajtási törvénykönyvének 4. fejezete szabályozza . E törvény szerint az elítélt lakóhelye szerinti büntetés-végrehajtási szemle az a szerv, amely a büntetést kötelező munkavégzés formájában végrehajtja. A felügyelőség a bírósági végzésnek az ítélet, határozat vagy bírósági végzés másolatával együtt történő kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az elítéltet kötelező munkába bevonni . A büntetés-végrehajtás főbb hatáskörei a kötelező munkák formájában történő büntetés-végrehajtás területén a következők:
Azon szervezetek adminisztrációja, amelyekben az elítéltek kötelező munkát végeznek, az elítéltek számára meghatározott munkavégzés ellenőrzésével, a büntetés-végrehajtási ellenőrzések bejelentésével a ledolgozott munkaórák számáról, illetve az elítéltek büntetés letöltése alóli kijátszásáról van megbízva.
A kötelező munkára ítéltek fő feladatai:
Ha az elítélt fő munkahelyén szabadságot kap, az nem függeszti fel a büntetés további végrehajtását. Az elítélt súlyos betegsége esetén azonban, amely megakadályozza a büntetés letöltését vagy az első csoportba tartozó fogyatékosként való elismerését, az elítéltnek jogában áll kérelmezni a bíróságtól a büntetés további letöltése alóli felmentést. . Terhesség esetén pedig a kényszermunkára ítélt nőnek jogában áll a bíróságtól kérelmezni a büntetés letöltésének elhalasztását a szülési szabadság kiadásának időpontjától.
Az elítélteknek nincs munkakönyvük. A kötelező munkavégzés ideje nem számít bele a szolgálati időbe [4] .
Az elítélt a kötelező munkavégzést rosszindulatúan elkerülőnek minősül:
A büntetés letöltését rosszindulatúan kibújó elítélt, akinek tartózkodási helye ismeretlen, körözési listára kerül, és akár 48 óráig is letartóztatható. Ezt a határidőt a bíróság legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
Az Egyesült Királyság büntetőjoga lehetőséget biztosít az elítéltekre való büntetés kiszabására a társadalomnak nyújtott ingyenes szolgáltatások formájában. Ezt a büntetéstípust 1973-ban vezették be. Ilyen büntetés kiszabására a 16. életévüket betöltött személyek beleegyezésével 40-240 órás időtartamra van lehetőség. A munka konkrét típusát az önkormányzat vagy a pártfogó felügyelői szolgálat tisztviselője határozza meg, aki az elítélt felett ellenőrzést gyakorol. A büntetés rosszindulatú elmulasztása pénzbírság vagy egyéb kényszerintézkedés alkalmazását vonja maga után [5] .
| Büntetőbüntetés Oroszországban | |
|---|---|
| Fő | |
| Alap és kiegészítő | |
| További | Rangtól, rangtól, rangtól, osztálytól vagy kitüntetéstől való megfosztás |
| Lásd még | |
| Megjegyzések | ¹ Még nem alkalmazták. ² 1996-1997 moratórium van . |