homoktövis | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:VirágzásOsztály:Kétszikű [1]Rendelés:RosaceaeCsalád:szívóNemzetség:HomoktövisKilátás:homoktövis | ||||||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||||
Hippophae salicifolia D.Don. | ||||||||||||||
|
A homoktövis fűz ( lat. Hippophae salicifolia ) fás szárú növény, a homoktövis ( Hippophae ) nemzetség faja, a Lokhov családba ( Elaeagnaceae ). A Himalája középső és keleti részén elterjedt [2] - a Kínai Hszincsiang Autonóm Régió déli részén , az indiai szubkontinens hegyvidékein , Bhutánban , Indiában , Nepálban nő [3] .
15 m magas fa , ágai lelógnak, tövis nincs. Hordó 30 cm átmérőjű. A levélnyél 2-3 mm hosszú. A levéllemezek fehéresek, vörösesbarna erekkel [4] . Levelei lándzsásak, élesek, sötétzöld színűek, 4,5-8 cm hosszúak, 0,6-1,5 cm szélesek [2] . A hím virágok 2,5-4 mm hosszúak, a portokok 2-2,5 mm. A női csészék körülbelül 2 mm hosszúak. Termése sárga sphalerocarp [ 2 ] , 5-7 mm hosszú, kerek [4] .
A természetes élőhelyek sziklás talajú területek, gyakran folyók és patakok közelében. Eloszlási magasság 2200 - 3500 m [4] . A homoktövist 1822 óta használják az emberek [2] - ennek a növénynek a leveleiből teát készítenek, terméséből pedig aranyat és ezüstöt csiszolnak [4] .