Alexander Emilevich Nolde | |
---|---|
Az Orosz Birodalom szenátora | |
1917. június 29 - november 22 | |
Születés |
1873. augusztus 20. ( szeptember 1. ) , Jekatyerinoszlav |
Halál | 1919. november 4. (46 évesen) |
Nemzetség | Nolde |
Oktatás | Szentpétervári Egyetem |
Akadémiai fokozat | a polgári jog doktora |
Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
Szakma | jogász |
A valláshoz való hozzáállás | ortodoxia [1] |
Tudományos tevékenység | |
Tudományos szféra | jogtörténet |
Munkavégzés helye | Birodalmi Nyilvános Könyvtár |
Alexander Emilevich Nolde ( 1873 . augusztus 20. [ szeptember 1 . ] Jekatyerinoszlav - 1919 . november 4. ) - professzor, szenátor, a jogtudomány kutatója.
Jekatyerinoszlav városában született . Apa - a Kurland tartomány nemességéből , a jekatyerinoszláv tartományi csendőr osztály vezetője (1867-1879), vezérőrnagy (1882) báró Karl-Emil Fedorovich von Nolde (1828.10.22-1882.09.08), anyja Maria Andreevna sz. (?) (1833 —1896) [2] .
1896-ban szerzett diplomát a Szentpétervári Egyetem jogi karán . 1900 óta - a Közoktatási Minisztérium alá tartozó közszolgálatban. Ezzel párhuzamosan a pétervári egyetemen római jogi gyakorlati órákat tartott. A Császári Sándor Líceum professzora . 1917 óta - rendkívüli, 1918 óta - rendes tanár a Petrográdi Egyetemen.
1917. június 29-től szenátor és tagja a Szenátus alatt az ingatlanok állami és közhasznú elidegenítésével foglalkozó különleges jelenlétnek.
1919-ben halt meg, amikor illegálisan próbálta átlépni az orosz-finn határt.
1906-ban a Szentpétervári Egyetemen védte meg diplomamunkáját a polgári jog szakterületén a következő témában: „Esszék a helyi polgári törvények kodifikációjának történetéről Szperanszkij gróf alatt. 1. kérdés. Kísérlet a litván–lengyel jog kodifikálására”.
A gyakorlati tevékenység mellett nagy figyelmet fordított a Szenátus történetének és tevékenységének problémáinak tudományos kutatására, a jogszabályok kodifikációjára stb.
A. E. Nolde tanulmányai jelentős érdeklődésre tartanak számot a modern olvasó számára, elsősorban azért, mert egyedülálló anyagot tartalmaznak a balti népek helyi jogrendszerének történetéről és a kodifikáció során leküzdendő nehézségekről.
Nolde megmutatta, hogy az Első Sándor által létrehozott bizottság kezdetben két okból nem működött túl sikeresen:
1. a jogforrások sokfélesége és kellő tudományos kidolgozásának hiánya miatt
2. a helyi joggyakorlat által megalkotott eredeti jogrendszer hiánya
A Sámson által összeállított Helyi Polgári Törvénykönyv első tervezete hiányossága miatt nem járt sikerrel. A kódex csak az írott jog normáit tartalmazta, míg a normák jelentős része szokások formájában hatott. A S.E.I.V. Kancellária II. fiókjában megalakult számvevő bizottság által véglegesített tervezetet a helyi jogszabályok teljesebb és pontosabb bemutatása jellemezte, de nem minden rendelkezése volt az alapelvek kellően pontos és teljes kifejezése. a helyi jog szerint. A projektet jogforrásként nem hagyták jóvá, mert hiányoztak a cikkek kódexében elhelyezett forráshivatkozások.
A projektet a Dorpat Egyetem professzora, A. A. Bunge véglegesítette. A kódex a római jogból, a helyi jogforrásokból és az általános német jog normáiból vett cikkeket tartalmazott. Ugyanakkor a helyi jogforrások döntéseit megfogalmazó cikkek jelentős része szó szerint A. A. Bunge kurzusaiból kölcsönzött, hiszen azok a megfogalmazás óvatossága és a fejlemények alapossága miatt egészen alkalmasnak tűntek arra, hatályos jogszabályokat. A kódex orosz szövege elsőbbséget élvezett a német nyelvű forrásokkal szemben. Az orosz és német nyelven készült szövegek ütközésének minden esetben a Kódex szövegének kellett volna érvényesnek lennie.
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |