Nyikityinszkij, Oleg Dmitrijevics
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. január 11-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Oleg Dmitrievich Nikitinsky ( 1967. szeptember 14., Moszkva - 2015. június 6. , Münster ) - orosz és német klasszikus filológus, a filológiai tudományok kandidátusa , új latin író.
Oktatás és munka
1984-1986-ban. A MISiS -en tanult , ahonnan 1986-ban a Moszkvai Egyetem Klasszikus-filológia szakára került, ahol 1991-ben szerzett diplomát. 1991-1995. Klasszikus filológiai tanulmányait a Freiburgi Egyetemen folytatta, majd megvédte németül (1995-ben) és oroszul (1997-ben [1] ) „A mitikus múlt Kallimakhosz és kortársai költészetében” című disszertációját ( Studien zum Vergangenheitsbezug bei Kallimachos ). 1995-től élete végéig latin irodalmat tanított a Moszkvai Egyetemen. Ezzel párhuzamosan dolgozott a müncheni egyetemen (1998-1999-ben, 2008-2010-ben), Berlinben (1999-2000), a Thesaurus linguae Latinae Institute -ban (2000-2001) stb. 2003-2008-ban. A latin mint Európa egyetemes nyelve a 17-18. században című projektet vezette. ( Latein als europäische Universalsprache im 17. und 18. Jh. ). Végül 2010-2015. dolgozott a münsteri Vesztfáliai Egyetem Középkori és Újkor Latin Filológiájával foglalkozó Szemináriumán. 2012-ben az új latin irodalom XV. Kongresszusának egyik szervezője [2] .
Kreativitás
A Callimachusról szóló értekezés és a szatírokról szóló kiterjedt, latinul írt kommentár után Persia Nikitinsky főleg a 17-18. századi latin prózával foglalkozott, ennek szentelte a „Sergius” latin dialógust (amely S. I. beszélgetés formájában íródott) . Szobolevszkij és M. M. Pokrovszkij ) . A párbeszéd folytatja a sorozatot, amelyet Cicero "Brutusa" és a Rotterdami Erasmus "Ciceronian" indított el . A XVII-XVIII. század legjobb prózaírói. a beszélgetőpartnerek felismerik Justus Lipsiust , Mark Antony Muretet és David Runkent [3] . Nyikityinszkij latin nyelvű könyvei egyedülállóak a 20. század végén és a 21. század elején. [négy]
Ezt követően megjelentette Runken [5] , Gian Vincenzo Gravina műveit, Josef Deltz és Eduard Frenkel levelezését . Münster történelméről, látnivalóiról és humanista múltjáról (a 18. század óta az első, a humanista hagyományt felelevenítő [6] ) könyvet is kiadott, szintén latinul.
Memória
2016. december 7-én a Moszkvai Állami Egyetem Filológiai Karának Klasszikus Filológiai Tanszéke tudományos felolvasásokat tartott „A Novolatin hagyomány Európában” Oleg Nyikityinszkij emlékére. A felolvasásokon minden jelentést latinul olvastak [7] .
Főbb munkák
Könyvek
- Kallimachos-Studien. Frankfurt amM; New York: Peter Lang, 1996. (Studien zur Klassischen Philologie. Band 98; = Diss. Freiburg). ISBN 9783631300701 .
- Sergius, siue de eloquentia grammaticorum saec. XVII et XVIII libri duo. Vivarium Novum, Neapoli MM (= De eloquentia latina saec. XVII et XVIII dialogus. Napoli: Vivarium, 2000. ISBN 9788885239456 )
- Davidis Runhkenii oratio De doctore umbratico. Szerkesztő Helgus Nikitinski, Vivarium Novum, Neapoli MMI.
- A. Persii Flacci sature. Commentario atque index rerum notabilium instruxit Helgus Nikitinski. Accedunt varia de Persio iudicia saec. A XIV-XX. KG Saur, München; Lipcse, 2002. (a GoogleBooks-ban) .
- Gian Vincenzo Gravina nel contesto dell'umanesimo europeo. Vivarium, 2004.
- David Ruhnkenius. Elogium Tiberii Hemsterhusii. Edith Helgus Nikitinski. München; Leipzig: KG Saur, 2006. - Recenzió: David Butterfield, Bryn Mawr Klasszikus Szemle 2007.05.34 .
- A kiadás utánnyomásának megjelenése (tudományos szerkesztés, előszó): Io. Mátyás Gesner. Novus linguae et eruditionis Romanae tezaurusz. Lipcse, 1749. 2 Bde. 2500 S. (Neapoli: La scuola di Pitagora, 2006-2008).
- De laudibus Monasterii Westphaliae metropolisz. Neapoli: La scuola di Pitagora, 2012. ( ISBN 978-88-6542-115-4 ).
- Josef Delz , Eduard Fraenkel . Briefwechsel 1947-1969. Eine Gelehrtenfreundschaft . Hrsg. Georg Schwarz, Oleg Nikitinski. München: SYMPOSION eleutheron, 2015. ( ISBN 978-3-928411-81-3 ; lásd WorldCat ).
- Lateinische Musterprosa und Sprachflege der Neuzeit (17. - Anfang des 19. Jhs.). Ein Wörterbuch. Leiden: Brill, 2017.
Cikkek
- Plinius der Ältere: Seine Enzyclopädie und ihre Leser // ScriptOralia Romana. Gattungen wissenschaftlicher Literatur in der Antike / Hrsg. Wolfgang Kullmann, Jochen Althoff, Markus Asper. Tübingen, 1998, 341-360. (a Google Könyvekben)
- Zum Ursprung des Spruches nulla dies sine linea // Rheinisches Museum für Philologie. 142. 1999. S. 430-431 (online) .
- De Conradi Celtis Protucii carmine ad Udalricum Zasium // Horaz und Celtis / Hrsg. U. Auhagen, E. Lefèvre, E. Schäfer. (NeoLatina. Bd. 1). Tübingen, 2000. S. 221-226. (latinul)
- Praefatio // Henricus Stephanus, Thesaurus Graecae Linguae (Reprint kiadás: Párizs 1831-1861). Montella – Nápoly, 2000, 1. kötet (latin nyelven)
- Die (mündliche) Rolle von Briefboten bei Cicero // ScriptOralia Romana. Die römische Literatur zwischen Mündlichkeit und Schriftlichkeit / Hrsg. Lore Benz . 2001. S. 231-250 (a Google Könyvekben)
- Iusti Lipsii ad Michaelem Montanum (Michel de Montaigne) epistulae // Vox Latina 36 (2001). Fasc. 139. S. 52-57. (latinul)
- Szobolevszkij ítéletei Perzsiáról és a filológiai módszerről. // ΣΤΡΩΜΑΤΕΙΣ. A klasszikus filológia kérdései. Probléma. 12. M., 2002. S. 273-283.
- De grammaticis musicae arti faventibus vel eam aspernantibus // Vox Latina. 38 (2002). Fasc. 147. S. 136-138. (latinul)
- Ruhnkenii ad Cantium (Immanuel Kant) epistula // Vox Latina. 39 (2003). Fasc. 153. S. 310-316. (latinul)
- D. Runken levele Kanthoz. Előszó a kiadványhoz: O. D. Nikitinskiy, A. A. Rossius // Történelmi és filozófiai évkönyv (2004). M., 2005. S. 306-311.
- Ovidius filozófus vagy Arisztotelész? Literarische und philosophische Methode bei Pierre-Daniel Huet // Para/Textuelle Verhandlungen zwischen Dichtung und Philosophie in der Frühen Neuzeit / Hrsg. Bernhard Huss, Patrizia Marzillo, Thomas Ricklin. Berlin, 2011. S. 279-292 (online)
- Petron értelmezéséhez. 62 // Nymphon antron. A klasszikus filológia kérdései. Probléma. XV. M., 2012.
Jegyzetek
- ↑ Disszertáció absztrakt az Orosz Nemzeti Könyvtárban . Letöltve: 2016. november 10. Az eredetiből archiválva : 2016. november 11.. (határozatlan)
- ↑ Acta Conventus Neo-Latini Monasteriensis: Proceedings of the Fifteenth International Congress of Neo-Latin Studies (Münster 2012) Archivált 2016. augusztus 20-án a Wayback Machine -nél ; ( a GoogleBooks -on archiválva 2016. augusztus 28-án, a Wayback Machine -nél ).
- ↑ E. Iljuseckina. A vita folytatása a lankadatlan nyelven. . Letöltve: 2016. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 27.. (határozatlan)
- ↑ Belikov A.E. Oleg Dmitrievich Nikitinsky (1967-2015) // Bulletin of Ancient History. 2016. 1. szám (76). 203-205. . Letöltve: 2016. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 2.. (határozatlan)
- ↑ Bryn Mawr klasszikus áttekintése archiválva : 2016. március 4., a Wayback Machine -nél
- ↑ Vélemény itt: Westfälische Nachrichten Archiválva : 2016. augusztus 16. a Wayback Machine -nél
- ↑ Olvasóprogram archiválva : 2017. január 10. a Wayback Machine -nél ; Konferencia anyagai: Klasszikus filológia a világkultúra kontextusában — IX. Új latin hagyomány Európában. Az O. D. Nyikityinszkij emlékének szentelt nemzetközi konferencia anyagai. Moszkva, 2016. 148 p. = De utriusque linguae grammatica et quatenus illa cum cum omnium gentium litteris artibusque coniuncta sit. Conuentus IX a. MMXVI. De linguae Latinae aetate latesti studiis. Acroases in memoiam Helgi Nikitinski Moscuensis. Muscoviae MMXVI. (A kiadó honlapján) Archiválva : 2017. március 24. a Wayback Machine -nél
Linkek
| Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|
---|