A számelméletben egy nem teljes számon olyan pozitív egész számot értünk, amely nem az Euler-függvény értéke , azaz nem szerepel a φ Euler-függvény tartományában . Így egy nem-totient számra a φ( x ) = n egyenletnek nincs megoldása. Más szóval, n nem teljes szám, ha nincs olyan x egész szám , amelynél pontosan n -nél kisebb koprímszám lenne. Az 1 kivételével minden páratlan szám nem totiens , mivel az Euler-függvény csak páros értékeket vesz fel. Az első ötven páros nem-totient szám:
A _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 182 , 186 , 188 , 194 , 202 , 206 , 214 , 218 , 230 , 234 , 236 , 242 , 244 , 246 , 248 , 254 , 258 , 266 , 254 , 258 , 266 , 254 , 258 , 266 , 27, 28 , 20 , 27, 28 OEISEgy páros nem-totient szám lehet eggyel több, mint egy prímszám , de soha nem lehet kisebb egynél, mivel a definíció szerint minden prímnél kisebb szám viszonylag prímszám. Formálisan fogalmazzuk meg: p prím esetén az Euler-függvény φ( p ) = p − 1. A p ( p − 1) téglalapszám pedig biztosan nem totiens p prím esetén , mivel φ( p 2 ) = p ( p − 1).
Végtelen sok nem-totiens szám van, mivel végtelenül sok p prímszám van , így minden 2 a p alakú szám nem- totiens.