A Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság ( NAC ) az Orosz Föderáció tárcaközi koordináló szerve, amely a szövetségi végrehajtó hatóságok, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok végrehajtó hatóságai és a helyi önkormányzatok tevékenységét koordinálja a terrorizmus elleni küzdelem terén.
Az Orosz Föderáció elnökének 2006. február 15- i 116. számú, „A terrorizmus elleni intézkedésekről” szóló rendelete alkotta . Ugyanez a rendelet hagyta jóvá az Országos Terrorellenes Bizottságról szóló szabályzatot [1] .
A NAC elnöke hivatalból az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának igazgatója , jelenleg Alekszandr Vasziljevics Bortnyikov hadseregtábornok .
A NAC-ba szinte az összes hatalmi struktúra, speciális szolgálatok, kulcsfontosságú kormányzati osztályok, valamint az orosz parlament mindkét kamarájának vezetői tartoznak [2] .
Az Orosz Föderációt alkotó egységekben a NAC létrehozásával egyidejűleg terroristaellenes bizottságok jöttek létre , amelyeket az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok legmagasabb végrehajtó hatóságainak vezetői vezetnek.
A szövetségi végrehajtó hatóságok és területi szerveik terrorizmus elleni harci erő- és eszközhasználatának tervezésének megszervezésére, valamint a terrorellenes műveletek irányítására a NAC részeként megalakult a Szövetségi Műveleti Parancsnokság , az igazgató alárendeltségében. az orosz FSZB, valamint a terrorizmusellenes műveletek irányítása az Orosz Föderációt alkotó egységekben - műveleti parancsnokságon , amelyeket az FSZB Oroszország megfelelő alanyai területi szerveinek vezetői vezetnek.
A bizottság tevékenységének szervezési és logisztikai támogatására az Orosz Föderációt alkotó egységekben a Szövetségi Műveleti Főparancsnokság és a hadműveleti parancsnokság az Oroszországi FSZB részeként a következőket hozták létre - a Nemzeti Terrorellenes Bizottság apparátusát. , a szövetségi biztonsági szolgálat szerveiben - a megfelelő műveleti parancsnokság apparátusa.
(a NAC szabályzatának megfelelően)
a) javaslatok elkészítése az Orosz Föderáció elnökének a terrorizmus elleni küzdelem területén az állami politika kialakításáról, valamint az Orosz Föderáció ezen a területen hozott jogszabályainak javításáról;
b) az Orosz Föderációt alkotó szervek szövetségi végrehajtó hatóságai, terrorellenes bizottságai terrorizmusellenes tevékenységének koordinálása, valamint az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok végrehajtó hatóságaival, helyi önkormányzatokkal, állami szervezetekkel és szervezetek;
c) intézkedések kidolgozása a terrorizmus elleni küzdelem, a terrorizmushoz hozzájáruló okok és feltételek megszüntetése érdekében, beleértve a terrortámadások lehetséges célpontjainak védelmét biztosító intézkedéseket is;
d) részvétel a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott nemzetközi együttműködésben, beleértve az Orosz Föderáció nemzetközi szerződéstervezeteinek elkészítését ezen a területen;
e) javaslatok elkészítése a terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő és/vagy e tevékenységben részt vevő személyek szociális védelmének biztosítására, valamint a terrorcselekmények által érintett személyek szociális rehabilitációjára;
f) a terrorizmus elleni küzdelemben az Orosz Föderáció jogszabályai által előírt egyéb feladatok megoldása.
(a NAC szabályzatának megfelelően)
A bizottság feladatai ellátása érdekében jogosult:
a) döntést hoz a szövetségi végrehajtó hatóságok terrorizmusellenes tevékenységének megszervezéséről, koordinálásáról, javításáról és hatékonyságának értékeléséről, valamint ellenőrzést gyakorol ezek végrehajtása felett;
b) a megállapított eljárásnak megfelelően kérheti és megkaphatja a szükséges anyagokat és információkat a szövetségi állami hatóságoktól, az Orosz Föderációt alkotó szervezetek állami hatóságaitól, a helyi önkormányzatoktól, állami egyesületektől, szervezetektől és tisztviselőktől;
c) munkatestületeket hoz létre a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések tanulmányozására, valamint a bizottsági határozattervezetek előkészítésére;
d) bevonja a szövetségi állami hatóságok tisztviselőit és szakembereit, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok állami hatóságait, a helyi önkormányzatokat, valamint az állami egyesületek és szervezetek képviselőit (beleegyezésükkel) a bizottság munkájában való részvételre;
e) a megállapított eljárásnak megfelelően javaslatokat tenni az Orosz Föderáció elnökének vagy az Orosz Föderáció kormányának határozatát igénylő kérdésekben.
Az Orosz Föderáció elnökének [2] 2012. szeptember 2-i 1258. sz. rendeletével jóváhagyott, az Országos Terrorizmusellenes Bizottság pozíciók szerinti összetétele :
A Szövetségi Műveleti Parancsnokság beosztás szerinti összetétele, az Orosz Föderáció elnökének 2006. február 15-i 116. számú rendeletével jóváhagyva [1].
Az Orosz Föderáció területén működő terrorellenes bizottság összetétele beosztás szerint, az Orosz Föderáció elnökének 2006. február 15-i 116. számú rendeletével [1] jóváhagyva (az Orosz Föderáció elnökének rendeleteivel módosított) Szövetség 2014. június 27. 479. szám, 2013. június 26. 579. szám, 2012. szeptember 2. 1258. sz., 2010. október 8. 1222. szám, 2010. április 22. 500. november 10. 2006. sz. 2009. június 4. 631., 2008. augusztus 8. 1188., 2008. február 29. 284., 2007. november 4. 1470., 2006. augusztus 2. 832c [3] )
Az Orosz Föderáció területén működő hadműveleti parancsnokság beosztás szerinti összetétele, amelyet az Orosz Föderáció elnökének 2006. február 15-i N 116 (2019. november 25-én módosított) „A terrorizmus elleni intézkedésekről szóló rendelete” hagyott jóvá ( az Országos Terrorelhárítási Bizottságról szóló szabályzattal együtt)
A Csecsen Köztársaságban működő hadműveleti parancsnokság beosztás szerinti összetétele, az Orosz Föderáció elnökének 2006. február 15-i 116. számú rendeletével jóváhagyva ( az Orosz Föderáció elnökének 2006. augusztus 2-i rendeletével módosított 832s ), az Orosz Föderáció elnökének 2009. november 10-i 1267. számú rendeletével összefüggésben 2009. október 1-je óta érvénytelenné vált [5]
A terrorizmus elleni küzdelem az állami hatóságok, a rendfenntartó szervek és a speciális szolgálatok tevékenysége egy terrorcselekmény azonosítására, megelőzésére, visszaszorítására, nyilvánosságra hozatalára és kivizsgálására.
A terrorizmus elleni küzdelem jogi alapjainak kialakításának szakaszában az észak-kaukázusi terrorellenes műveletek irányítása, az erők és eszközök alkalmazásának tervezése a terrorista szervezetek és csoportok, vezetőik és a szervezésében és végrehajtásában részt vevő személyek felderítésére. az észak-kaukázusi terrortámadásokat, valamint tevékenységük visszaszorítását az Oroszország észak-kaukázusi régiójában zajló terrorelhárító műveleteket irányító operatív parancsnokság és a regionális hadműveleti parancsnokság hajtotta végre, amelyek tevékenységét elnöki rendeletek szabályozták. 2001. január 22- i N 61 és 2003. június 30- i N 715.
A 2004. szeptemberi beszláni események után létrehozott , a déli szövetségi körzet szövetségi végrehajtó szerveinek tevékenységét koordináló bizottságot a Déli Szövetségi Körzet társadalmi -gazdasági helyzetének javításával foglalkozó bizottsággá alakították . Ezt a bizottságot akkoriban Dmitrij Kozak , az elnök déli szövetségi körzetbeli meghatalmazott képviselője vezette .
2006 augusztusában a NAC vezetője, Nyikolaj Patrusev a déli szövetségi körzet alattvalóinak találkozóján, akik egyben a régiójukban a terrorellenes bizottságok vezetői is, azt mondta, hogy bár a csecsenföldi terrorista földalatti vereséget szenvedett, a műveleti helyzet a déli szövetségi körzetben továbbra is feszült. Szerinte "a sikeres terrorelhárító műveletek lendületet adtak a terrorista tevékenységeknek a Csecsenfölddel szomszédos régiókba való átviteléhez". Egyre gyakoribbá váltak a terrortámadások Ingusföldön és Észak-Oszétiában , ahol a lakosság erősen felfegyverzett. Nőtt az illegális fegyverforgalmazással kapcsolatos bűncselekmények száma. Ingusföld és Észak-Oszétia viszonya ismét súlyosbodott. 2006 nyarán gyilkosságok és robbantások egész sorát követték el a köztársaságok közötti közigazgatási határon fekvő településeken.
Azóta az állami hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek az észak-kaukázusi szövetségi körzet helyzetének normalizálására, és intézkedéseket hajtottak végre a terrorizmus elleni küzdelem országos rendszerének javítására.
2014. december 9-én a NAC és az FOS közös ülésén [7] a bizottság elnöke, az orosz FSZB igazgatója, A. V. Bortnikov megjegyezte, hogy az összehangolt biztonsági és megelőző intézkedések végrehajtásának eredményeként 2014-ben , közel háromszorosára csökkent a terrorista jellegű bűncselekmények száma az előző év azonos időszakához képest. Ha 2013-ban 218 ilyen jellegű bűncselekményt követtek el, akkor 2014-ben már 78. A terrorizmus elleni küzdelem terén azonban továbbra is feszült a helyzet az Orosz Föderációban. Folytatódik az észak-kaukázusi bandita földalatti és nemzetközi terrorizmus tevékenysége.
Az Orosz Föderációban minden hatalmi struktúra, rendfenntartó szerv és speciális szolgálat közvetlenül részt vesz a terrorizmus elleni küzdelemben. Az FOS tagja az orosz FSZB, az orosz belügyminisztérium, az orosz védelmi minisztérium, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az orosz külügyminisztérium, az orosz külügyi hírszerző szolgálat, a Oroszország Szövetségi Kábítószer-ellenőrző Szolgálata, Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata, Szövetségi Pénzügyi Megfigyelő Szolgálata, az Orosz Fegyveres Erők vezérkara, Oroszország Nyomozó Bizottsága és az Oroszországi Biztonsági Tanács helyettes titkára [1] .
A Szövetségi Biztonsági Szolgálatról szóló szövetségi törvénnyel [8] összhangban a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem az orosz FSZB egyik fő tevékenysége. A biztonsági szervek és alosztályaik a törvényben meghatározott eljárás szerint a terrorizmus elleni küzdelmet hadműveleti-harc- és egyéb intézkedésekkel látják el, amelyek során a terrorcselekményeket azonosítják, megelőzik, visszaszorítják, feltárják és kivizsgálják.
Ezeket a tevékenységeket a biztonsági szervek végzik a bűnüldöző szervekkel közvetlen együttműködésben. A szövetségi jogszabályok értelmében a rendőrség és a belső csapatok feladata, hogy részt vegyenek a terrorizmus elleni küzdelemben, a terrorcselekmények visszaszorításában, biztosítsák a CTO jogi szabályozását, valamint biztosítsák a terrortámadások lehetséges objektumai és a tömeges tartózkodási helyek védelmét. a polgárok számára a terrorizmus elleni védelem és a létesítmények biztonsága állapotának szakértői értékelése során. Így 2014-ben a fenti tevékenységek eredményeként a rendvédelmi szerveknek és a speciális szolgálatoknak 59 terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk, köztük 8 tervezett terrortámadást. Sikerült rávenni 30 korábban a bandita undergroundhoz kötődő személyt, hogy mondjon le terrorista tevékenységéről.
A terrorizmus elleni küzdelem ugyanakkor egy sor speciális, hadműveleti-harci, katonai és egyéb intézkedést foglal magában, amelyek katonai felszerelést, fegyvert és speciális eszközöket használnak a terrorcselekmény visszaszorítására, a terroristák hatástalanítására, az egyének, szervezetek és intézmények biztonságának biztosítására, valamint minimalizálja a terrorcselekmény következményeit. A terrorcselekmény visszaszorítását a szövetségi biztonsági szolgálat szerveinek erői és eszközei, valamint a létrehozandó erők és eszközök csoportosítása végzi. Egy ilyen csoport magában foglalhatja az orosz fegyveres erők egységeit, a szövetségi végrehajtó hatóságok egységeit, amelyek felelősek a biztonságért, védelemért, belügyekért, igazságszolgáltatásért, polgári védelemért, a lakosság és a területek vészhelyzetek elleni védelméért, a tűzbiztonságért és az emberek biztonságáért víztestek és más szövetségi végrehajtó hatóságok, valamint az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok végrehajtó hatóságainak alosztályai. Az észak-kaukázusi terrorellenes műveletek és hadműveleti-harcintézkedések eredményeként 2014-ben 233 banditát, köztük 38 vezetőt ártalmatlanítottak. A bandita underground 637 tagját és bűntársaikat vették őrizetbe. Illegális forgalomból 272 db rögtönzött robbanóeszközt, jelentős számú lőfegyvert és egyéb megsemmisítési eszközt foglaltak le.
A bűnüldöző szervek tevékenységében kiemelt szerepet kap a terrorcselekmények és egyéb terrorista jellegű bűncselekmények kivizsgálása. 2014-ben 219 bűnözőt büntettek meg, köztük 4 vádlottat a Volgográd városában elkövetett terrorcselekmények miatt indított büntetőperben.
A fentieken túl a terrorizmus elleni küzdelemről szóló szövetségi törvény értelmében a terrorizmus elleni küzdelem szervezeti alapjai közé tartozik a lakosság tájékoztatásának kérdése is ezen a területen. Annak érdekében, hogy a lakosságot időben tájékoztassák a terrorcselekmény veszélyének felmerüléséről, és megszervezzék az elkövetés elleni tevékenységeket, a jogszabály számos szervezeti és jogi intézkedést ír elő. Az Orosz Föderáció elnökének 2012. június 14-én kelt 851. számú rendelete jóváhagyta a terrorveszély szintjének megállapítására vonatkozó eljárást, amely további intézkedések elfogadását írja elő az egyén, a társadalom és az állam biztonságának biztosítása érdekében. Bizonyos feltételek mellett és megfelelő indokkal megnövelt ("kék"); magas ("sárga"); kritikus ("piros") szint.
Ezen a területen a harci feladatok minőségi teljesítése érdekében kiemelt figyelmet fordítanak a terrorizmus megelőzését célzó intézkedésekre, amelyek magukban foglalják a különböző tevékenységeket, például az úgynevezett terrorizmusellenes gyakorlatokat (parancsnoki és állományképzés, valamint speciális taktikai gyakorlatok, beleértve a nemzetközieket is). ).
A Szövetségi Műveleti Parancsnokság a NAC elnökének, Alekszandr Bortnyikovnak, az orosz FSZB igazgatójának vezetésével tartott ülésének (09.11.20) eredménye szerint 2020 eleje óta 15 terrortámadást sikerült megakadályozni az országban. Észak-Kaukázusban 35 fegyverest ártalmatlanítottak, 53 banditát vettek őrizetbe, nemzetközi terrorszervezetek 23 sejtjét pedig felszámolták [9] .
A 20. század végén, a 21. század elején jelentősen megnőtt a terrorista kihívások veszélyének mértéke. A terrorizmus olyan tényezővé vált, amely komoly veszélyt jelent mind az egyes államok nemzetbiztonságára, mind általában a nemzetközi biztonságra.
A terroristák fő feladata az volt, hogy minél több emberveszteséggel járó, nagyszabású pusztítást hajtsanak végre, feszültséget és félelmet keltő légkört keltve a társadalomban, és ezáltal nyomást gyakoroljanak az állami hatóságokra és a helyi önkormányzatokra annak érdekében, hogy a a terroristák számára szükséges döntéseket.
Az Orosz Föderációban a terrorizmus az ország alkotmányos rendjének alapjait negatívan befolyásoló és területi integritásának megsértésének eszközévé is vált. Ezt egyértelműen mutatták az észak-kaukázusi térségben zajló események, amelyeket nemzetközi terrorszervezetek és számos külföldi ország politikai köre inspiráltak.
A terrorfenyegetettség eszkalációja szükségessé tette 2006-ban a megfelelő ellenintézkedések elfogadását és egy alapvetően új országos terrorelhárítási rendszer létrehozását.
A terrorizmus elleni küzdelem terén a közigazgatás fejlesztése érdekében Vlagyimir Putyin Oroszország elnöke 2006. február 15-én 116. számú, „A terrorizmus elleni intézkedésekről” szóló rendeletet adta ki, majd 2006. március 6-án az orosz Állami Duma elfogadta. a terrorizmus elleni küzdelemről szóló szövetségi törvény 35- FZ. Ezek a jogi aktusok képezték a terrorizmus elleni küzdelem jogalapját.
A szövetségi törvény meghatározta különösen a terrorizmus elleni küzdelem alapelveit, a terrorizmus megelőzésének és leküzdésének jogi és szervezeti alapjait, a terrorizmus megnyilvánulásai következményeinek minimalizálását és (vagy) megszüntetését, valamint a terrorizmus elleni küzdelem jogi és szervezeti alapjait. az Orosz Föderáció fegyveres erői a terrorizmus elleni küzdelemben. Rögzültek Oroszország terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködésének kérdései.
A törvény először fogalmazta meg és rögzítette jogilag olyan kulcsfogalmak definícióit, mint a „terrorizmus”, „terror tevékenység”, „egy objektum (terület) terrorellenes védelme”, „terrorellenes művelet”, „terrorelhárítás”. ”, „terrorcselekmény”, „terrorista tevékenység”:
1) terrorizmus - az erőszak ideológiája és a hatóságok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek döntéshozatalának befolyásolásának gyakorlata, amely a lakosság megfélemlítéséhez és (vagy) az illegális erőszakos cselekmények egyéb formáihoz kapcsolódik;
2) terrorista tevékenység – olyan tevékenység, amely magában foglalja:
a) terrorcselekmény szervezése, tervezése, előkészítése, finanszírozása és végrehajtása;
b) terrorcselekményre való felbujtás;
c) illegális fegyveres csoport, bûnközösség (bûnszervezet), terrorcselekmény végrehajtására szervezett csoport szervezése, valamint az ilyen struktúrában való részvétel;
d) terroristák toborzása, felfegyverzése, kiképzése és felhasználása;
e) terrorcselekmény tervezésében, előkészítésében vagy végrehajtásában való tájékoztatás vagy egyéb közreműködés;
f) a terrorizmus eszméinek propagálása, terrorista tevékenység végrehajtására felhívó, vagy e tevékenység szükségességét alátámasztó vagy indokoló anyagok vagy információk terjesztése;
3) terrorcselekmény - a kormányzati szervek vagy nemzetközi szervezetek tevékenységének destabilizálása vagy befolyásolása érdekében a lakosságot megrémisztő, életveszélyt okozó, jelentős vagyoni kárt vagy más súlyos következményeket okozó robbantás, gyújtogatás vagy más cselekmény elkövetése. döntéshozataluk, valamint a meghatározott cselekményeket azonos célból végrehajtó fenyegetés;
4) terrorizmus elleni küzdelem - a hatóságok és az önkormányzatok, valamint a magán- és jogi személyek tevékenysége:
a) a terrorizmus megelőzése, beleértve a terrorcselekmények elkövetését elősegítő okok és feltételek azonosítását és utólagos megszüntetését (terrorizmus megelőzése);
b) terrorcselekmény felderítése, megelőzése, visszaszorítása, nyilvánosságra hozatala és kivizsgálása (terrorizmus elleni küzdelem);
c) a terrorizmus megnyilvánulásai következményeinek minimalizálása és (vagy) megszüntetése;
5) terrorellenes művelet - különleges, hadműveleti-harc, katonai és egyéb intézkedések komplexuma, katonai felszerelések, fegyverek és különleges eszközök alkalmazásával a terrorcselekmény visszaszorítására, a terroristák hatástalanítására, az egyének, szervezetek és intézmények biztonságának biztosítására, valamint a terrorcselekmény következményeinek minimalizálása;
6) egy objektum (terület) terrorizmusellenes biztonsága - az épület, építmény, építmény, egyéb objektum, az emberek tömeges tartózkodási helyének biztonsági állapota, amely megakadályozza a terrorcselekmény elkövetését. Az emberek tömeges tartózkodási helye ugyanakkor egy település vagy városrész közös használatú területe, vagy azokon kívül külön kijelölt terület, vagy épületben, építményben, építményben található közös használatú hely, ill. egyéb létesítmény, ahol bizonyos feltételek mellett ötvennél több személy tartózkodhat egyszerre.