A nano- assembler ( nano - 10 −9 és angol assembler - assembler ) egy olyan fejlesztés alatt álló nano méretű eszköz, amely képes egyedi atomokból vagy molekulákból tetszőlegesen összetett szerkezeteket összeállítani a beléjük bevezetett terv szerint. A kifejezést Eric Drexler alkotta meg, és ma már széles körben használják a nanopunk fikcióban . Az első ilyen irányú munka 1986 -ban készült , amikor az IBM alagút pásztázó mikroszkóp segítségével(amelynek méretei nagyon messze vannak a nanométertől) logóját egy fémlemezre helyezte, különálló xenon atomokkal . [egy]
A nanoassembler a jelenleg még meg nem alkotott nanogyár speciális esete - egy nagyobb eszköz, amelyet arra terveztek, hogy egyes atomokból tárgyakat állítson össze. Drexler szerint a nanoassembler programozható replikátornak: olyan eszköznek, amely képes másolatokat készíteni önmagáról. A nanoösszeszerelőnél egyszerűbb eszköz lehet olyan gyártó, amely külső vezérlés mellett képes nanostruktúrákat létrehozni.
A British Engineering and Physical Research Council 2007 óta finanszírozza olyan molekuláris összeszerelők fejlesztését, mint a riboszómák. Nyilvánvaló, hogy ebben a korlátozott értelemben molekuláris összeszerelők biztosan lehetségesek. Az Intézet által vezetett technológiai útiterv projekt . A Battell , amely számos amerikai nemzeti laboratóriumban található, feltárta az atomi precíziós gyártási technológiák területét, beleértve a programozható molekuláris gyártás fejlesztésének közvetlen és távoli kilátásait is. Ez a jelentés 2007 decemberében jelent meg. [2]
A nanogyár egy hipotetikus rendszer, amelyben a nanogépek (molekuláris összeszerelők vagy robotkarok) képesek molekulákat kombinálni, hogy atomi precíziós alkatrészeket hozzanak létre. Egy nanogyár különböző méretű alkatrészekből épülhet fel, és atomi pontossággal hozhat létre makroszkopikus (látható) méretű termékeket.
A nanogyárnak egy munkahelyen elhelyezett kis eszközbe kell illeszkednie – ahogy Eric Drexler elképzelte a „Nanosystems: Molecular Machinery, Manufacturing and Computation” című munkájában , Archiválva 2019. október 8-án a Wayback Machine -nél (angolul) . Az elmúlt évtized során sok más szerző javasolta a nanogyári koncepciókat, amelyeket Robert Freitas és Ralph Merkle Kinematic Self-Replicating Machines (2004) című könyvének 4. fejezete sorol fel. A Freitas és Merkle által 2000-ben alapított Nanogyár Fejlesztési Együttműködés [3] 10 intézmény és 4 ország 23 kutatóját tömörítette, hogy kidolgozzanak egy tervet [4] , amely elsősorban gyémántszerű szerkezetekből nanogyár fejlesztésére irányult.
Ha nanogyárakat építenek, azok súlyosan megzavarhatják a világgazdaságot, bár ha a nanogyárak mindenki számára elérhetőek lesznek, a veszteségek minimálisak lesznek. Ugyanakkor jelentős pozitív változásokra is lehet számítani . Az ilyen eszközökben rejlő lehetőségeket a Brit Királyi Mérnöki Akadémia részletesen feltárta ; jelentésüket 2004-ben tették közzé .
2006-ban az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia kiadott egy jelentést" [5] , amely a molekuláris termelés valós megjelenésének lehetőségét tárta fel. A „Nanorendszerek" című könyv technikai komponensének áttekintésének eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a A könyvben levont elméleti következtetések nem ismerhetők fel meggyőzően, és a leírt rendszerekhez vezető utakat nem lehet biztosan megjósolni. További kísérleti tanulmányokat javasoltak a tudományos ismeretek bővítésére ezen a területen.
A nanoösszeszerelőket különösen Michael Crichton írta le részletesen a "The Swarm" című munkájában. A nanoösszeszerelők fő problémája, hogy bizonyára sokkal bonyolultabbak, mint az általuk létrehozott struktúrák, ezért a létrehozásukhoz baktériumokat használtak – mikroszkopikus modulokat erősítettek a héjukra, ami arra ösztönözte őket, hogy ne más baktériumokat, hanem nanogépeket állítsanak össze atomokból. Ezek a baktériumok a nanogépek raj szerves részét képezték. Magukat a nanoösszeszerelőket összehasonlíthatatlanul nagyobb eszközök hozták létre - elágazó csövek vagy golyók óriási szerkezetei, amelyek molekularészeket gyűjtöttek össze, majd összekapcsolták őket, és fokozatosan kész eszközökké formálták őket.
| Nanotechnológia | |
|---|---|
| Kapcsolódó tudományok | |
| Személyiségek | |
| Feltételek | Nanorészecske |
| Technológia | |
| Egyéb |
|