Az Antalyai Múzeum vagy az Antalyai Régészeti Múzeum ( tur. Antalya Müzesi ) Antalya ( Törökország ) városi régészeti múzeuma , amely a város központjában található (a történelmi villamos utolsó megállója a Konyalti negyedben). A múzeumban 14 kiállítóterem, egy gyermekterem és nyitott galériák találhatók. A múzeum kiállítása időrendi és tematikus rendszerezésű.
A múzeum szervezésének kezdetét Szulejmán Fikri bég tette, aki elkezdte gyűjteni az Antalya történelmi központjában feltárt régészeti leleteket. A múzeumot 1922-ben nyitották meg az Alaeddin-Jami mecsetben. 1937 óta a múzeum kiállítása az Iivli-Jami mecsetben található. 1972-ben a jelenlegi épületbe költözött.
Az Antalyai Helyismereti Múzeumban 13 kiállítóterem, 1 szabadtéri kiállítótér, laboratóriumok, raktár, műhelyek, fotószoba, konferenciaterem, adminisztratív irodák, kávézó és a múzeum dolgozóinak lakóhelyiségei találhatók. A bemutatótermek leírása alább található.
Bemutatják a Föld lakóit az egysejtűektől az emberig, diagramokat és képeket, kövületeket és csontokat.
Az őskori teremben Karainban, Okuziniben és Semahoyukban talált tárgyakat mutatnak be. Karain egy barlang, ahol az egymást követő kultúrák lakóinak nyomait őrizték meg. A kiállítások a paleolitikumtól az ókori római korig terjednek. Köztük állatok megkövesedett maradványai és konyhai eszközök.
Itt vannak kiállítva a Hachilarban talált neolitikus, eneolitikus és kora bronzkori tárgyak. A tárgyak többségét a Semahoyukban és környékén végzett ásatások során fedezték fel.
Ebben a teremben a mükénéi kortól a hellenisztikus korszakig tartó leleteket mutatnak be: agyagfigurákat, boros edényeket, edényeket. A hellenisztikus korszak egyik vitrinjében Apollón egy fontos szobra látható. Ezenkívül a múzeum az ókori római kor szobrászati alkotásait is kiállítja, amelyek a kiállítás legnagyobb részét alkotják.
Az istenek termében vagy a szoborteremben korunk 2-3. századából, az ókori római korból származó mítoszok hőseinek szobrait állítják ki. A pergei ásatások során találták meg őket .
Az ókori római és bizánci korból származó kis leleteket, lámpákat és üvegtárgyakat bemutató termekben, a kincsvadászok által Kumlucában felfedezett arannyal kirakott ezüsttálcát , füstölőket és lámpákat (Kr. u. 6. század) állítanak ki. A terem elülső részében a Limirával szemben talált sír figuráit állítják ki.
Ebben a teremben az ókori római kor császárait, császárnőit és más szereplőit ábrázoló szobrokat állítanak ki. A pergei ásatásokon találták meg őket. A terem közepén áll egy nagy szobor Plantia Magnának , egy nőnek, aki sokat tett Perge boldogulásáért a város aranykorában. Ugyanitt láthatók Hadrianus császár, Septimius Severus császár és felesége szobrai is.
A temetkezési kultúrcsarnokban vagy a szarkofágok termében az ókori Róma korából származó szarkofágokat állítanak ki Pamphyliából és Sidemarából. A legszebbek közülük Domitius (Domitias) szarkofágja és a Herkules tizenkét munkáját ábrázoló szarkofág .
A mozaikteremben a Xanthosban végzett ásatások során talált bizánci kor mozaikjai, valamint Antalya környékéről származó ikonok láthatók.
Az érmeteremben aranyból, elektronból, ezüstből és rézből készült érmék példányai láthatók a hellenisztikus kortól az oszmán korig. A legérdekesebbek közülük a városi és birodalmi érmék.
Az első teremben a szeldzsuk és az oszmán korból származó tárgyakat állítanak ki: csempék , porcelánok, vallási tárgyak, rendek, pecsétek, amulettek, órák, értéktárgyak, kulcsok, zárak, ruhák. A második terem négy részében szőnyegek, nomád barack háztartási cikkek, lakberendezési tárgyak és fegyverek láthatók. A hall egy része egy közönséges anatóliai ház nappalijának, hálószobájának és fürdőjének belső tereinek bemutatására van fenntartva.