Mono (uban nyelv)

A mono (más néven amono ) a bandai ág egyik adamava - ubangi nyelve , amelyet 65 000 ember beszél (1985), a monok nyelve . A KDK [1] [3] [4] [7] északnyugati részén elterjedt .

Dialektusok

A mononak öt dialektusa van: Bili [8] , Bubanda, Mpaka, Galaba és Kaga. [7]

Fonológia

Mono mássalhangzók listája: m, k, j, p, w, n, s, t, b, l, h, g, d, ɲ, f, t̠ʃ, ʔ, ʃ, r, z, d̠ʒ, v, gb , kp, ʒ, ɓ, mb, ŋg, nd, ɗ, n̠d̠ʒ, ŋmɡb, ⱱ. [2]
Mono magánhangzók listája: i, a, u, o, e, ɔ. [2]
Monó hangok listája: magas, alacsony, közepes. [2]

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Glottolog 2.4 – Mono (Kongói Demokratikus Köztársaság)
2. ↑ 1 2 3 4 5 PHOIBLE Online
3. ↑ 12 Etnológiai riport Monóhoz
4. ↑ 1 2 Mono nyelv (Kongó) // Wikimedia Foundation . – 2010. (Orosz)
5. ↑ Mono, Amono Kongóban, | Demokratikus Köztársaság Joshua projekt
6. ↑ Mono digitális szólista: Archív űrlap
7. ↑ 1 2 ScriptSource – Mono (Kongói Demokratikus Köztársaság)
8. ↑ Proto-niger-kongó nyelv: személyes névmások - Kirill Babaev - Google Books . books.google.com.ua. Letöltve: 2016. augusztus 16. (határozatlan)

Irodalom

• Kamanda-Kola, Roger. 2003. Phonologie et morpho-syntaxe du mono: Langue oubanguienne du Congo RD (LINCOM Studies in African Linguistics 60). München: LINCOM EUROPA.
• Olson, Kenneth S. 2004. „Mono”. Journal of the International Phonetic Association 34(2). 233–238.
• Olson, Kenneth S. 2005. The phonology of Mono (SIL International and the University of Texas at Arlington Publications in Linguistics 140). Dallas: SIL és UTA.
• Olson, Kenneth S. és Brian E. Schrag. 2000. „A monofonológia áttekintése”. In H. Ekkehard Wolff & Orin Gensler (szerk.), Proceedings from the 2nd World Congress of African Linguistics, Leipzig 1997 , 393–409. Köln: Rudiger Koppe.

Linkek

• SIL cikk a labiodentális lebeny új fonetikai szimbólumáról