Monoszkóp

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 5-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Monoszkóp ( elavult  - monotube , titoscope , ez utóbbi a TIT - televíziós teszttábla rövidítéséből származik ) - átvivő katódsugár-eszköz , amely egyetlen képet (innen a név) alakít át elektromos jellé, a heterogenitás miatt a célponton készül. fizikai tulajdonságairól. A monoszkópokat általában a televíziós tesztminta képének elkészítésére használják. A monoszkóp egy írásvédett memóriaeszköz

A monoszkóp készüléke és működési elve

A monoszkóp felépítésében hasonlít a katódsugárcsövek fogadására ( kinescope ), de lumineszcens képernyő helyett célpontja van, amellyel kölcsönhatásba lépve az elektronsugár elektromos jelet állít elő, amely a külső áramkörbe kerül. A felület különböző pontjai eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A monoszkóp céltárgyaknak két típusa van: nem egyenletes elektromos ellenállású és nem egyenletes elektronmunka funkciójúak.

Egy nem egyenletes elektromos ellenállású célt úgy kapunk, hogy egy fémlemez felületére dielektromos réteget, általában oxidot vagy üveget viszünk fel. A céltárgy elektronsugárral történő letapogatásakor az utóbbi a fém bevonat nélküli területeinek érintésének pillanatában a külső áramkör vezetési áramába kerül, és a fedett területek érintésekor kikapcsol. A másodlagos elektronokat, amelyek a dielektrikum elektronsugárral történő bombázásakor keletkeznek, egy speciális elektróda - egy kollektor - gyűjti össze. Így a jelet a célpontból választják ki a külső áramkör számára.

Inhomogén munkafunkciós célpontot úgy kapunk, hogy egy másik, alacsony munkafunkciójú fémből vagy oxidból (például céziumból, báriumból vagy ezek oxidjaiból) vékony réteget helyezünk fel egy nagy munkafunkciójú fémből készült céltárgy felületére (pl. például wolfram vagy aranyozott réz). Cél pásztázása során az elektronsugár a bevonat nélküli területeket eltalálva kis mennyiségű másodlagos elektront termel, ha pedig bevont területeket ér, nagy mennyiséget. A szekunder elektronokat egy kollektor gyűjti össze. A külső áramkör jelét a kollektor veszi.

Monoszkópok használata

A monoszkópok használatának két módja van - közvetlen és fordított.

A közvetlen módszerrel a monoszkópot egy speciális eszközbe - egy tesztasztal-generátorba - szerelik fel, amelynek kimenetén televíziós jel keletkezik. Ezzel a jellel képet kapunk a vizsgált televíziókészülék képernyőjén. A direkt módszert általában tévék és monitorok beállítására használják.

A fordított módszernél a monoszkópot a fő katódsugárcső helyett a vizsgált készülékbe szerelik be, és a monoszkóp televíziós jelét egy speciális monitor képernyőjén figyelik. A fordított módszert általában a látható kép nélküli CRT-t tartalmazó eszközök beállításakor alkalmazzák: potenciáloszkópokon alapuló számítógépes memória , televíziós kamerák átvitele, grafikus konverterek. Természetesen a monoszkópnak mechanikusan és elektromosan kompatibilisnek kell lennie a céleszköz CRT-jével.

Ezenkívül az 1950-es években a monoszkópokat a számítógépek első generációjának csak olvasható memóriaeszközeiként használták.

Irodalom