Monogatari

A Monogatari ( jap. 物語) egy klasszikus japán történet, hagyományos japán prózai regény, egy eposzhoz  hasonlítható kiterjesztett narratíva , költészeti elemeket tartalmazó japán novellagyűjtemény [1] . A "monogatari" kiterjedt meghatározása magát a kifejezést is feltételhez köti, és nem hozza összefüggésbe egyetlen irodalmi műfajjal sem [2] . A Monogatari szorosan kapcsolódik a szájhagyomány aspektusaihoz, és szinte mindig tartalmaz kitalált vagy kitalált cselekményeket, még akkor is, ha történelmi eseményeket mesél el. A japán szépirodalom számos nagyszerű alkotása, mint például a Taira-ház meséje és a Genji meséje , monogatari.

A monogatárok hősi-epikai, realista, lírai és másokra oszlanak [1] .

A Monogatari a 9. és a 15. század közötti japán irodalomban kiemelkedő szerepet játszik , csúcspontját a 10. és 11. század között érte el. Fuyo Wakashū (1271) szerint a 13. században legalább 198 monogatari élt. Ebből mintegy negyven maradt fenn a mai napig.

Amikor a japánok később megismerkedtek az európai és más külföldi irodalommal, a "monogatari" kifejezést kezdték használni a hasonló jellegű külföldi művek japán címeiben. Például a „ Két város meséje ” Nito- monogatari ( jap . 二都物語) , az „ Ezeregy éjszaka ” Senichiya-monogatari ( jap . 千一夜物語) néven ismert , a viszonylag újkeletű „ Lord ” pedig a gyűrűk ", mint Yubiwa Monogatari ( jap .指 輪物語) .

A leghíresebb monogatari " The Tale of Genji "-ben a történet szerzője Murasaki Shikibu arról ír, hogy mi is az a monogatari:

Ez feljegyzés arról, hogy mi történt a világban az istenek korától napjainkig. A Monogatari az életet minden oldalról, minden részletben megmutatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindent úgy kell leírni, ahogy valójában van. A monogatárok akkor jelennek meg, amikor eleget láttak és hallottak jót és rosszat az emberi dolgokról, nem tudják többé a szívükben tartani. Aztán megszületik a vágy, hogy erről meséljen az utókornak. A monogatariban természetesen a jót jónak mondják, de a rossz nem kevésbé ámulatba ejti a szerzőt, és elkezd beszélni a rosszról, mert a rossz és a jó is mind a miénk, és nem egy másik világ műve. Persze Kínában mást írnak, és nálunk ma mást, mint régen. Komoly dolgokról és komolytalan dolgokról írnak, és ez okot ad egyeseknek arra, hogy a monogatari üres fikciónak nevezzék. És Buddha szavaiban vannak valótlan szavak, ami okot ad a szűk látókörű embereknek, hogy kételkedjenek tanításában. Az igaz és hamis szavak célja ugyanaz. A különbség az igazság és a hazugság között Buddha tanításában ugyanaz, mint a jó és a rossz között a monogatariban. Buddha tanításában semmi sem értelmetlen, és semmi sem szükségtelen a monogatariban.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Monogatari - cikk a Great Soviet Encyclopedia- ból . 
  2. ↑ (német) Jürgen Berndt: BI-Lexikon, Ostasiatische Literaturen. Bibliographisches Institut Leipzig, Leipzig 1987, S. 220-221, ISBN 3-323-00128-1 . 

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban