| Kolostor | |
| Rabbana Ormizda kolostor | |
|---|---|
| Rabbana Ormizda kolostor | |
| 36°44′57″ s. SH. 43°06′52″ K e. | |
| Ország | Irak |
| Alqash | Alqash |
| gyónás | Káldeus katolikus templom |
| Egyházmegye | Alqash egyházmegye |
| Alapító | Rabban Hormizd |
| Első említés | 640 |
| Az alapítás dátuma | 7. század |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Rabbana Ormizda kolostor a Káldeai Katolikus Egyház kolostora, amely egy hegyen található, három kilométerre Alqash városától és 28 kilométerre Moszul városától . Jelenleg a Káldeai Katolikus Egyház híveinek zarándokhelye.
A kolostor nevét Rabban Hormizd szerzetesről kapta , aki 640 körül alapította [1] . A kolostor a 10. és 12. század között érte el virágzásának csúcsát . A XIV. században a kolostor sokat szenvedett Tamerlane csapatainak inváziójától . 1540 körül Yuhannan Sulaga lett a kolostor apátja, aki 1551-ben a Káldeai Katolikus Egyház első pátriárkája lett Shimun VIII néven .
A 16. század második felének elején a kolostor a nesztoriánus szerzetesek tulajdonába került, és 1551-től 1804-ig a keleti nesztoriánus asszír egyház pátriárkájának rezidenciája volt . Jelenleg a kolostorban kilenc nesztoriánus pátriárka [2] sírja található . 1743 óta a kolostor fokozatosan leromlott a helyi kurd lakosság folyamatos támadásai miatt, a nesztoriánus szerzetesközösség pedig a 19. század elején megszűnt. 1808-ban Jibrail Danbo katolikus szerzetes Moszuli püspök, Hormizd János leendő pátriárka támogatásával szerzetescsoportot gyűjtött maga mellé, és újjáélesztette a kolostort. A kolostor idővel a káldeus katolikus egyház szellemi központja lett, teológiai szemináriumnak is otthont adott. Gabriel Dumbo megalapította a Káldeai Szent Ormisd Antonianus szerzetesrendet , amelynek alapokmányát 1845. szeptember 26-án hagyta jóvá XVI . Gergely pápa . A 19. század elején VI. Audo József pátriárka a kolostor szerzetese volt .
A 19. században a kolostort számos muszlim támadás érte. 1838-ban a kolostort megtámadták a kurdok, és ennek során keresztények százait öltek meg. 1843-ban a kurdok kifosztották a kolostort és a környező keresztény településeket. E támadások során a kolostor szír nyelvű szövegeit tartalmazó könyvtára jelentősen megsérült [3] [4] .
1859-ben VI. Audo József pátriárka a Szentszék pénzügyi támogatásával új kolostort épített a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, nem messze a kolostortól, Alqash városa közelében.
1975-ben a kolostort felújították, ma keresztény zarándokközpont.