Valentin Olegovics Mihajlov | |
---|---|
Születési dátum | 1948. december 7. (73 éves) |
Ország | Szovjetunió → Oroszország |
Tudományos szféra | geofizika |
Munkavégzés helye | O. Yu. Schmidt Földfizikai Intézet RAS , Fizikai Kar, Moszkvai Állami Egyetem |
alma Mater | Moszkvai Állami Egyetem Földtani Kara |
Akadémiai fokozat | A fizikai és matematikai tudományok doktora (1989) |
Akadémiai cím |
professzor (2006) az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja (2019) |
Valentin Olegovics Mihajlov ( 1948. december 7. ) szovjet és orosz geofizikus , az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja (2019).
1948. december 7-én született.
1971-ben kitüntetéssel szerzett diplomát a Moszkvai Állami Egyetem Geofizikai Kutatási és Feltárási Módszertani Tanszékén, Földtani Karán.
Az egyetem elvégzése után az Összszervezeti Tudományos Kutató Földtani és Kutatóolaj Intézet (VNIGNI) geológiai matematikai módszerek tanszékére került, ahol kísérleti adatok feldolgozásával, szerkezeti térképek készítésével foglalkozott. számítógép, valamint az olaj- és gáztartalékok számítási módszereinek kidolgozása.
1976 és 1978 között a Moszkvai Állami Egyetem Mechanikai Kutatóintézetének Természeti Folyamatok Mechanikai Tanszékének tudományos főmunkatársa volt .
1978-ban védte meg PhD disszertációját.
1978-tól napjainkig a Földfizikai Intézetben dolgozik, tudományos főmunkatársból a földi és műholdadatok integrált geodinamikai értelmezésével foglalkozó laboratórium vezetője lett.
1989-ben védte meg doktori disszertációját, melynek témája: "A litoszféra-szerkezetek dinamikus modelljei geológiai és geofizikai adatok értelmezésében".
2019-ben az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagjává választották .
A geofizika, a geodinamika, a numerikus modellezés, a műholdas technológiák földtudományi felhasználásának szakértője.
Munkákat végzett a különböző mélységű forrásokhoz kapcsolódó gravitációs anomáliák szétválasztására, módszereket dolgozott ki a tengeri mágneses anomáliák kvantitatív értelmezésére, geodinamikai modelleket épített passzív kontinentális peremek, lemezen belüli üledékmedencék, óceáni hasadékzónák kialakulására, kidolgozta a elmélet és módszerek a paleotektonikai elemzés problémájának megoldására. A megszerkesztett geodinamikai modellek alapjául szolgáltak a geológiai és geofizikai adatok integrált értelmezésének elméletének és módszereinek kidolgozásához.
118 tudományos közlemény szerzője, köztük három monográfia, 1 szabadalom.
2006 óta professzorként tanít a Moszkvai Állami Egyetem Fizikai Karának Földfizikai Tanszékének Geofizikai Tanszékén [2] .
Az Orosz Tudományos Akadémia Földtudományi Osztályán a Föld Belső Fizikai Tudományos Tanácsának elnökhelyettese, a Geofizikai terek és folyamatok matematikai modellezésével foglalkozó tudományos tanács szekciójának elnöke, az Amerikai Geofizikai Unió tagja.