Kegyenc

Mignon ( fr.  mignon  - kedves, kedves, apró) Johann Wolfgang Goethe " Wilhelm Meister tanításainak évei " (1795) című regényének szereplője , egy visszahúzódó tinédzser lány.

A regényben

A regény hőse, az író, Wilhelm Meister megismerkedik egy 12-13 éves lánnyal, Mignonnal, egy vándorcirkuszossal, aki egy művészcsoport tagjaként vándorol. Mignona nem beszél jól németül, dalaiban hazája - Olaszország - utáni vágyakozás hangzik . Fiú ruháit hord, és fiúnak nevezi magát. Más művészek sértegetik és különféle támadásoknak teszik ki. Wilhelm Meister pártfogolja, és harminc tallérért kiváltja a tulajdonostól, aki megverte . A csatlós követni kezdi őt mindenhová, és szolgálja őt és társait. Tud táncolni és akrobatikus gyakorlatokat végezni. Wilhelm atyai érzésekkel bánik vele. Hozzájuk csatlakozik az öreg Harper – egy félőrült ember.

Mignon kötődése Wilhelm Meisterhez szerelembe vész, féltékeny rá más nők miatt. Amikor Wilhelmet megsebesítették a rablók, a nő a hajával próbálta elállítani a vérzést a sebből. A Hamlet sikeres produkciója után a színészek lakomát rendeznek, ahol egy Aurelius nevű nő figyelemfelkeltő jeleket mutat Wilhelmre. Mignon megharapja Wilhelm kezét, amikor kiment a társával. Éjszaka egy idegen jön a szobájába, akivel egy szenvedélyes éjszakát tölt, de sötétben és az alkohol miatt nem tudja, ki az. Reggel Mignon megjelenése meglepte Wilhelmet, megváltoztatta a viselkedését vele, úgy tűnik neki, hogy egyik napról a másikra érett.

Wilhelm úgy dönt, hogy elhagyja Mignont Teresa falujában, hogy javítsa az egészségét. Minionról kiderül, hogy Harper lánya a nővérével való vérfertőzés miatt. A regény végén Mignon súlyos betegség után Wilhelm karjai között hal meg. Nem sokkal halála előtt beleegyezett, hogy női ruhát viseljen. Wilhelm megtudja, hogy Mignon belépett a szobájába azon az éjszakán, hogy vele töltse az éjszakát "lelki intimitásban". Ott bújt el, várta, de egy idegen lépett be utána, majd maga Wilhelm, aki becsukta az ajtót. Egész éjszaka titokban a szobában maradt, "égett" a féltékenységtől és a kéjtől. Ez sokk volt számára, és felgyorsította a betegség lefolyását.

Dalok

Mignons dalainak orosz nyelvű fordítását Borisz Paszternak [1] készítette . Fjodor Tyucsev [2] , Apollo Maykov [3] , Mihail Mihajlov [4] fordításai ismertek .

Minyonok képe a művészetben

Mignon képe zenészek és írók műveiben található.

• Ludwig van Beethoven német zeneszerző írta zongorára "A Mignon dalát".
• Robert Schumann írta a Mignon című zongoradarabot. Írta a Requiemet is Mignonnak kórusra és zenekarra (1849).
• Az osztrák zeneszerző , Franz Schubert Mignontól három dalt komponált (női hangra és zongorára), valamint Mignon és Harpist duettet (két női hangra és zongorára; 1815-1826).
• Liszt Ferenc magyar zeneszerző írta a Minion's Song című dalt [5] .
• A francia zeneszerző , Ambroise Thomas írta a Mignon (1866) című operát, ahol a hősnő visszatér gyermekkori otthonába.
• Pjotr ​​Csajkovszkij orosz zeneszerző írta a "Nem, csak az, aki tudott" (1869) című románcát a Mignon című dal alapján [6] .
• Emils Darzins lett zeneszerző írta a "Mignon" (1900) című dalt vegyeskarnak J. V. Goethe szavaira, R. Blaumanis fordításában .
• Goethe szerint a siketnéma szolga Fenella alakját a „ Peveril Peak ” (1823) regényben Walter Scott másolta le a Minions-ból [7] .
• Angela Carter angol író Éjszakák a cirkuszban című regényében Mignon egy cirkuszi lány, akit a cirkuszi dolgozók szexuálisan kizsákmányolnak .
• Mignont Vladimir Nabokov Pomplimusu (pomplimus - grapefruit) című költeménye említi.
• A német rendező, Wim Wenders Goethe regénye alapján készült " Hamis mozgalom " ( 1975 ) című filmjében Mignon szerepét a 14 éves Nastassja Kinski játssza .
• Fjodor Dosztojevszkij orosz író azt tervezte, hogy egyik művét "Mignonnak" nevezi. [9] Később Mignon képét használta a karakterek fejlesztése során [10] . Munkásságának kutatói Mignon és Nellie hasonlóságáról írtak (a " Megalázottak és sértettek " című regényből) [11] .
• I. S. Turgenev 1857-ben az azonos nevű történetből megalkotta Mignon orosz analógját Asya képére [12] . A történet szintén Németországban játszódik, és a szövegben elszórtan szerepelnek utalások Goethe műveire.
• Erich M. Remarque Álmok menedékhelye című regényében az egyik főszereplőt, Elizabethet Mignonnak hívják.
• Lermontov a " Korunk hőse " című regényben szereplő csempészlányt a "Taman" fejezetben Goethe Mignonjával hasonlítja össze.
• Goethe találkozását hősnője prototípusával Bunin „Mignon” (1916) című költeménye mutatja be.
• Anna Akhmatova megemlíti Mignont az „Alice” című versében az „Este” gyűjteményből.

Jegyzetek

1. ↑ Mignon (1785). B. Pasternak fordítása
2. ↑ "Ismered a földet, ahol mirtusz és babér nő..." , 1851
3. ↑ Mignon (1866). A. N. Maikov. Válogatott művek. Költői Könyvtár. Nagy sorozat. Leningrád, Szovjet író, 1977. Az eredetiből archiválva : 2011. december 15.
4. ↑ Minion dala ("Ismered-e azt a földet, ahol virágzik a citromliget...") , 1859
5. ↑ Hangra és zongorára: Mignons Lied, első kiadás 1842, második kiadás 1856 körül
6. ↑ Lev Mey szavaihoz
7. ↑ I. P. Eckerman. Beszélgetések Goethével élete utolsó éveiben. M.: Csuklya. irodalom, 1981. S. 467.
8. ↑ Terence-barlang. Mignon utóéletei: Kultúrák keresztezése Goethétől a huszonegyedik századig Archiválva : 2016. augusztus 9. a Wayback Machine -nél . Oxford University Press, 2011
9. ↑ I. Z. Serman. Megjegyzések: F. M. Dosztojevszkij. Új ötletek regényekhez, drámákhoz, történetekhez . Letöltve: 2010. február 24. Az eredetiből archiválva : 2016. június 10. (határozatlan)
10. ↑ Az ötvenes évek végén, majd az idióta című regény írásakor Dosztojevszkijt szinte megszállottja a Tanulás évei, különösen a Minion-kép.アーカイブされたコピー. Letöltve: 2016. május 14. Az eredetiből archiválva : 2015. június 16. (határozatlan)
11. ↑ F. M. Dosztojevszkij. Új anyagok és kutatások archiválva 2016. június 5-én a Wayback Machine -nél . Irodalmi örökség, 86. évf. M., Nauka, 1973.
12. ↑ Komlózás. századi orosz próza – Elena D. Tolstaya – Google Könyvek

Linkek

• Vándor Minionok