Minusinszki Vörös Gárda – a paraszti és munkás milícia fegyveres egységei, amelyeket az RSDLP Központi Bizottságának (b) 1917. március 22-i rendeletével összhangban hoztak létre a minusinszki körzetben .
Eleinte a rendőrség feladatait bízták meg a rend helyreállításával és a holdfény elleni küzdelemmel. A Jeniszei Tartományi Végrehajtó Bizottság 1917. november 27-i ülésén először vetődött fel a Vörös Gárda különítményeinek mint a politikai ellenfelek leverését célzó fegyveres erő létrehozásának kérdése. Minusinszk városában a gárda a Kerületi Tanács Vegyes Végrehajtó Bizottságának 1917. december 21-i és 27-i határozatával összhangban jelent meg. 80-90 tagból állt. az egykori milícia, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének bolsevik szervezete és a helyőrség katonái.
1918 januárjában létrehozták a Vörös Gárdát a vasúton. állomás Abakan . Különítményeit a faluban szervezték meg. Bay , Iudino, Vostochenskoe. Az A. A. Szotnyikov vezette lázadó kozák hadosztály megjelenése Minusinszk körzetében arra kényszerítette a helyi hatóságokat az V. Rendkívüli Kerületi Parasztkongresszuson (1918. február), hogy a lakossághoz forduljanak önkéntes csoportok létrehozására állandó őrség létrehozására. Amikor beíratták őket az őrsbe, mindegyikük járandóságot kapott, egyenruhát és havi pénzjutalmat kapott. at st. Abakan és Ust-Abakanskoye faluban 105-en iratkoztak fel rá.
Vörös Gárda különítményei voltak Minusinszkban (180 fő), a csernogorszki bányákban (97 fő) és a Bogomdarovannij bányában (100 fő). Kr. A 900-1000 harcost számláló gárda K. E. Tregubenkov, E. A. Glukhik, G. V. Lebegyev, P. S. Grisin és mások vezetésével felszámolta a kozák lázadást. 1918 júniusában a minuszinszki szovjet 400 vörös gárdát küldött a krasznojarszki bolsevikok megsegítésére. Minusinszk városában a szovjet hatalom bukásával a Vörös Gárdát lefegyverezték.