Robert Mills | |||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Személyes adat | |||||||||||||||||||||||||||||
Padló | férfi [1] [2] | ||||||||||||||||||||||||||||
Ország | |||||||||||||||||||||||||||||
Szakosodás | evezés | ||||||||||||||||||||||||||||
Klub | North Star Rowing Club, Dartmouth | ||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1957. december 9. [1] [2] (64 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | |||||||||||||||||||||||||||||
Növekedés | 193 cm | ||||||||||||||||||||||||||||
Díjak és érmek
|
Róbert malmok _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _.
A jelentős nemzetközi versenyeken Robert Mills 1983-ban debütált a caracasi Pánamerikai Játékokon. A kanadai evezős egyszerre két szakágban - kettesben és négyesben - teljesített, és mindkettőben aranyérmet tudott szerezni. 1984-ben Millsnek négyesben kellett volna részt vennie a Los Angeles-i Olimpiai Játékokon , de a partnereivel való nézeteltérések miatt megtagadta a helyét a csapatban [3] . Ahelyett, hogy négyesben vett volna részt, Mills úgy döntött, hogy egyesben versenyez . Ráadásul a játékok bojkottja miatt a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és Bulgáriából számos erős sportoló nem indult egyesben. Az első körben a kanadai három másodperccel előzte meg az új-zélandi Gary Reidet, és közvetlenül az elődöntőbe jutott. Minden elődöntős futamból három-három evezős jutott a döntőbe, és a táv közepére az első három, köztük Mills is megteremtette a szükséges alapokat, és nyugodtan jutott a döntő fordulóba. Az utolsó futam elég jól indult a kanadai számára. A táv közepére Robert magabiztos harmadik helyen állt, a verseny egyértelmű favoritja [4] Pertti Karpinen és Peter-Michael Kolbe mögött , de Mills tisztes előnnyel haladt a negyedik helytől. Mills 500 méterrel a vége előtt több mint hat másodpercig nyert a követő amerikai John Biglow felett , de az utolsó szakaszban az erő kezdett elhagyni a kanadaiat, és a szakadék közte és Biglow között szűkülni kezdett. Ennek ellenére a korábban keletkezett lemaradás elég volt ahhoz, hogy Mills másfél másodperccel megelőzze az amerikai evezőst, és az olimpiai játékok bronzérmese legyen. Ugyanakkor a kanadai négypárevezősök Mills-hez hasonlóan a harmadik helyet szerezték meg szakágukban [5] .
Az olimpiai játékok vége után Robert Mills ismét a négy pár tagjaként kezdett fellépni. Robert partnerei Paul Duma , Doug Hamilton és Melvin Laform voltak . Az első szezonban a kanadai négyes aranyérmet tudott nyerni a világbajnokságon . A következő két világbajnokságon Robert Mills és társai lettek a bronzérmesek. 1988-ban a kanadai evezősök részt vettek a szöuli olimpián. A Mills-es négyes páros a verseny előfutamában a harmadik helyet szerezte meg, és közvetlenül bejutott az elődöntőbe, ahol csak hatodik lett, és kiesett az érmekért folytatott küzdelemből. A vigaszág döntőjében a kanadai sportolók Lengyelország és Hollandia evezőseit engedték előre, és az utolsó 9. helyet szerezték meg.
Robert Mills 1993-ban bekerült a Nova Scotia Hírességek Csarnokába sportolói karrierje miatt [6] [7] .
Tematikus oldalak |
---|