Mikádó

A Mikado [1] (帝 (御門) , "magas kapu") a japán császár  elavult címe , manapság inkább " tenno " (az ég fia) néven emlegetik, az ókori kínai nyelv analógiájára . ] . A kifejezés nemcsak magát az uralkodót jelentette, hanem a házát, udvarát, sőt az államot is.

Hirohito , Japán 124. császára a második világháborúban és a Nagy Honvédő Háborúban elszenvedett vereség után , az Egyesült Államok kérésére legendákon és mítoszokon alapuló hamis fogalomnak nevezte a császár istenségét egy birodalmi átiratban, amelyet átvettek a klasszikus japán irodalom amerikai fordítóinak beszámolója [2] .

Lásd még

• A Sublime Porte  egy hasonló kifejezés, amelyet az Oszmán Birodalom kormányára használnak.
• Sessei  - régens (a kuge közül ) , a csecsemőcsászár nevében uralkodó;
• Insei  – az uralkodó buddhista szerzetescsászár, aki a hagyományos lemondás helyett tonzúrát vett fel, ezért magasabb státuszú, mint a sessei , névleg egy kiskorú császár nevében uralkodik;
• Shogun  - a legfelsőbb főparancsnok, az egyik japán tábornok , aki a császár nevében uralkodik;
• Shikken  - régens , a kis sógun nevében uralkodik
• Kuge  - ősi nem szamuráj arisztokrácia, amely a császári udvart alkotta
• Fujiwara  - a sessei (regensek) dinasztiája, valamint a császári ház hagyományos menyasszonyszállítója
• Ningen-sengen  - a japán császár nyilatkozata emberi, nem isteni természetéről
• Tiltott szín  - a ruha színe a hagyományos Japánban, amelynek használata csak egy bizonyos hivatalos vagy hivatalos monopóliummal rendelkezett.

Jegyzetek

1. ↑ Zarva M. V. . mikado // Orosz verbális stressz. Szótár. - M.  : NTs ENAS, 2001. - 600 p. - 6000 példányban.  — ISBN 5-93196-084-8 .
2. ↑ 1 2 Kanʼichi Asakawa. Japán korai intézményes élete: tanulmány az i.sz. 645 reformjáról Archivált 2016. augusztus 27-én a Wayback Machine -nél . Tokió: Shueisha (1903), p. 25. "Szándékosan kerüljük a megtévesztő Mikado kifejezést, annak ellenére, hogy széles körben használják a külföldi irodalomban . Ha nem a fajok természetes kíváncsisága miatt, akik mindig valami újat keresnek, és szeretik az idegen dolgokat idegen néven nevezni, akkor Nehéz megérteni, miért kell ezt az elavult és kétértelmű szót olyan csábítóan megtartani. Itt részletesen meg kell vitatni a hivatalos dokumentumokért."

Irodalom

• Asakawa, Kan'ichi. (1903). Japán korai intézményes élete, Tokió: Shueisha. [New York: Paragon Book Reprint Corp., 1963]
• Mikado // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.