A Markov-Ryabov-Stas módszer vagy a radon látens energiával történő meghatározására szolgáló módszer a radioaktív anyagok (elsősorban a radon ) rövid felezési idejű bomlástermékeinek tartalmának mérésére és szabályozására a földalatti bányaműveletek levegőjében. Az 1960-as években fejlesztette ki az Allied Research Institute of Instrument Engineering kutatóinak csoportja, K. P. Markov, N. V. Ryabov és K. N. Stas .
Az 1950-es években a Szovjetunióban aktívan fejlesztették az uránlelőhelyeket. Ezzel párhuzamosan a felszín alatti bányaüzemek levegőjében a radioaktív anyagok (elsősorban a radon ) rövid felezési idejű bomlástermékeinek mérésének és monitorozásának problémája élesedett. Megoldásukat csak olyan berendezések alkalmazásával lehetne biztosítani, amelyek egyrészt kis tömegűek, másrészt lehetővé teszik a lehető legrövidebb időn belül közvetlenül a munkahelyen történő mérést. A XX. század 60-as évek elejének legjobb eszköze - a RANag-1 hazai radiométer tömege 7-8 kg, a mérési idő 10-15 perc volt. A SNIIP K. P. Markov, N. V. Ryabov, K. N. Stas kutatói megoldást kerestek . A laboratóriumi kutatásokat számos kirgizisztáni, üzbegisztáni és tádzsikisztáni expedíció kísérte a bányászati vállalkozásokhoz.
A kifejlesztett (a látens energia értékét is mérő) IZV-1 készülék alapja K. P. Markov, N. V. Ryabov és K. N. Stas egy alapvetően új expressz elemzési módszerén alapult, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:
A módszer alkalmazása lehetővé tette a látens energia mérését 1,107 MeV/m3 szinten 4 perc alatt, 1,108 MeV/m3 szinten 1-2 perc alatt. Ebben az esetben az IZV-1 eszköz tömege nem haladta meg a 4 kg-ot.
K. P. Markov, N. V. Ryabov és K. N. Stas "látens energia" mérési módszerét először az SNIIP Information Bulletin No. 1 (37) publikálták 1962-ben. Hamarosan publikációt tettek közzé az "Atomic Energy" folyóiratban . A módszerre orosz és külföldi szabadalmakat szereztek.
A Markov-Ryabov-Stas módszer nemcsak hazai szakmai körökben, hanem az ország határain túl is a legszélesebb körű elismerésben részesült, és a radiometriai műszerek egész osztályának általánosan elismert módszertani eszközévé vált. Az ezen a módszeren alapuló radiométereket továbbra is aktívan használják a gyakorlati munkában. A módszert a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 45. műszaki bizottságának (TC 45) „Nuclear Instrumentation” 45B (SC 45) „Sugárbiztonsági Berendezés” albizottságában is alkalmazták. A PK 45B-ben kidolgozott nemzetközi szabványok, amelyeket a B10 „A levegő radon és leánytermékeinek tartalmát mérő műszer” munkacsoport dolgozott ki, nagyrészt K. P. Markov, N. V. Ryabov és K. N. Stas módszerén alapulnak.