Helyi önkormányzat Németországban

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. március 22-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 20 szerkesztést igényelnek .

A németországi önkormányzat  a helyi állami és állami szervek rendszere Németországban .

Történelem

Helyi önkormányzat és helyi államhatalom a Második Birodalomban és a Weimari Köztársaságban (1933-ig)

A 19. századtól 1933-ig 2 önkormányzati rendszer működött Németországban:

• magisztrátus ( magistratsverfassung ), amely a helyi önkormányzatok kollegiális végrehajtó szerveinek létezéséről gondoskodott ; fellépett Poroszországban, Szászországban, Bajorországban, Braunschweigben, Oldenburgban. A városi képviselők gyűlését és a magisztrátust 1933-ig irányították a nagyvárosokból Berlin, Frankfurt am Main, Breslau, München, Lipcse. 1933-ig Königsberget, a leendő Kalinyingrádot is a városi képviselők gyűlése és az általa választott magisztrátus irányította, hasonlóképpen Kelet-Poroszország egészét a tartományi Landtag és az általa választott tartományi bizottság irányította;
• burmaster ( bürgermeisterverfassung ), amely a város képviselő-testülete által megválasztott helyi önkormányzat egyes végrehajtó szerveinek létezéséről gondoskodott; aktív Hessenben , Anhaltban , Pfalzban , Reussban, Schwarzburgban, Waldeckben , Württembergben és Badenben . Stuttgartot a városi képviselők gyűlése és az általuk a nagyvárosokból választott egyetlen polgármester irányította.

1850. március 11 - én fogadták el Porosz Állam Önkormányzati Törvénykönyvét ( Gemeinde-Ordnung für den Preußischen Staat ) , amely képviselőtestületként a községi tanácsokat ( gemeinderat ), végrehajtó szervként pedig a kommunális testületeket ( gemeindevorstand ) hozta létre [1] , azonban május 24-én 1853-ban eltörölték, a Rajna tartományban visszaállították az 1845. július 23-án elfogadott, 1856-ban regényesített önkormányzati törvénykönyvet. Ezt követően a 19. század második felében számos önkormányzati (Vesztfália esetében 1856-ban, a keleti tartományokban 1891-ben, Schleswig-Holsteinben 1892-ben, Hessen-Nassauban 1897-ben), városi (a keleti tartományokban 1853-ban, Vesztfália és Rajna tartomány 1856-ban, Schleswig-Holstein 1869-ben, Hessen-Nassau 1897-ben) és körzetkódok (a keleti tartományra 1872-ben, Hannoverre 1884-ben, Hessen-Nassau-ra 1885-ben, Vesztfáliaira 1886-ra, Rhine78-ra , Schleswig-Holstein 1888-ban ), amely a következő önkormányzati rendszert hozta létre [2] :

• Első szint:
  • Közösségek ( landgemeinde ) (a keleti tartományokban uralkodói alárendeltségű közösségek voltak):
    • a közgyűlés képviselő-testülete ( gemeindeversammlung ), amely a közösség összes ingatlantulajdonosából (a keleti tartományokban) vagy az adófizetőkből (a nyugati tartományokban) állt.
    • a végrehajtó szerv az egyetlen fizetés nélküli starosta [3] [4] [5] [6] [7] ;

• Második szint:
  • Önkormányzatok ( amtsbezirk ):
    • a helyi államhatalmi szerv a volost bizottság ( amtsausschuss ), amely a főelnök által kinevezett volost vezetőből (amtsvorsteher) és a közösség véneiből állt;
  • Körzeti alárendeltségű közösségek ( amtsfreie gemeinde ) (a nyugati tartományokban domináltak, a Rajna tartomány kizárólag járási alárendeltségű településekből állt):
    • képviselő testület - a nép által választott (a Rajna tartományban háromosztályos választási rendszer szerint) többségi rendszerrel 2 fordulóban, ingyenes második fordulóval, egyetlen többmandátumos választókerületben a nép által megválasztott közösségi képviselet ( gemeindevertretung ). 6 éves időszak, a közösség képviselőinek egyharmada 3 évente rotál;
    • A végrehajtó szerv a kommunális testület ( gemeindevorstand ), amely a következőkből állt:
      • fizetett főispán ( gemeindevorsteher ) (Poroszországban schulze-nak ( schulze ), bírónak ( richter ), falubírónak ( dorfrichter ), más államokban falufőnöknek ( dorfvorsteher ) is nevezhetnénk, akiket a kommunális képviselet nevez ki 12 éves időtartamra. évek;
      • fizetés nélküli Scheffenek ( schöffen ) (nevezhetnénk gerichtsmannoknak ( gerichtsmann ) , esküdtek ( gerichtsgeschworen ) , falusi esküdtek ( dorfgeschworen )), akiket a közösség képviselete választ meg 6 évre a többségi rendszer szerint 3 fordulóban, korlátozott 2. (4) jelöltek) és 3 m-es fordulók (2 jelölt) fordulók;
  • Városok ( stadtgemeinde ):
    • az önkormányzati szerv a városi bizottság ( stadtausschuss ), amely a következőkből állt:
      • polgármester ( bürgermeister ) (Poroszországban a tartományi alárendeltségű városokban - fizetett főpolgármester ( oberürgermeister ), más államokban szintén - városi schulzgeiss ( Stadtschultheiss )) és asszisztens ( bezhordneter ) (tartományi alárendeltségű városokban - a polgármester) király a magisztrátus javaslatára 12 évre
      • a bíró által 6 éves időtartamra, a többségi rendszer szerint a tagok felének 3 évenkénti rotációjával 3 fordulóban, korlátozott 2. (4 jelölt) és 3. fordulós (2 jelölt) fordulóban;
    • képviselő testület - városi képviselők gyűlése ( stadtverordnetenversammlung ) (a Német Birodalom más vidékein - polgári vének kollégiuma ( Kollegium der Bürgervorsteher ) , városi vének ( Stadtältesten ), városi ügyvédi kollégium ( Stadtverordneten kollegium ), városi tanács bizottság ( städtischer ausschuss ), Közösségi Biztosok Kollégiuma ( Gemeindebevollmächtigtenkollegium ), amelyet többségi rendszerben háromosztályos választójog alapján választanak meg a népek 2 fordulóban, ingyenes második fordulóval, egyetlen többmandátumos választókerületben, időtartamra. 6 év, a tagok egyharmada kétévente cserélődik (a tartományi alárendeltségű városokban körzetenként 2 fordulóban), tagjai közül megválasztva:
      • üléseinek lefolytatására a városi képviselő-testület ( stadtverordnetenvorstand ), amely a városi képviselők vezetőjéből, a városi képviselők helyetteseiből, a városi képviselők titkárából és a városi képviselők bírálóiból áll.
    • a végrehajtó szerv - a magisztrátus ( magistrat ) fellebbezéssel élhetett a városi képviselőgyűlés határozatai ellen, az alábbiakból állt:
      • fizetett tagok (kammerer ( kämmerer ) (a város pénzügyeiért), szindikus ( szindikus ), iskolatanácsos ( schulrat ) és építési tanácsadó ( baurat )), akiket a városi képviselő-testület nevez ki 12 évre.
      • fizetés nélküli sheffens ( schöffen ) (Poroszországban tanácsosoknak ( stadtrat ), patkányembereknek ( ratmann ), ratsherreknek ( ratsherr ), más államokban szenátoroknak ( senator ), magistrate tanácsosoknak ( magistratsrat ) is nevezhettek, akiket a városi képviselő-testület választ. többségi rendszer szerint 6 évre a tagok felének 3 évenkénti rotációjával a többségi rendszer szerint 3 fordulóban, korlátozott 2. (4 jelölt) és 3. fordulós (2 jelölt) körrel [8] [9 ] [10] ;
      • a magisztrátus elnöke hivatalból a polgármester vagy a főpolgármester (tartományi alárendeltségű városokban)
  • Városi körzetek ( ortsbezirk ): élén egy fizetés nélküli kerületi vezető ( bezirksvorsteher ) áll, akit a városi képviselők 6 évre választottak meg a városi kerület lakói közül a választási tanácsokkal, és hagyott jóvá a bíró (ez a hogyan osztották fel Königsberget 36 kerületre, amelyek élén a kerületi vezető állt [11] );

• Harmadik szint
  • kerületek ( landkreis ):
    • képviselő testület - kreistag ( kreistag ) (más államokban - kerületi tanács ( distriktsrat ) ( Bajorország ), amta közgyűlés ( amtsversammlung ) ( Württemberg ), kerületi gyűlés ( Bezirksversammlung )), amelynek legfeljebb felét a város képviselőiből álló közgyűlések választották kerület részét képező városok, a fennmaradó felét - nagybirtokosok, a fennmaradó másik felét (a Rajna tartomány kivételével) - választói gyűlések ( wahlmann ), amelyek választópolgárokból állnak, amelyeket viszont a közgyűlések vagy a kommunális gyűlések választanak. képviseletek, Rajna tartományban pedig a vidéki polgárőr körzetek gyűlései ( landbürgermeistereiversammlung ), amelyek nagybirtokosokból, közösségi vénekből és a közösségi képviseletek által választott képviselőkből állnak; A Kreistag mandátuma 6 év volt, a tagok fele 3 évente rotált;
      • a kreistag elnöke hivatalból a landrat
    • a végrehajtó szerv és önkormányzati szerv a kerületi bizottság ( kreisausschuss ), amely a következőkből állt:
      • fizetett földrakó, hivatalból a kerületi bizottság elnöke volt, akit a király nevez ki a creistag javaslatára 12 évre.
      • a kreistag által 6 éves időtartamra választott fizetés nélküli tagok, a többségi rendszer szerint a tagok egyharmada kétévente 3 fordulóban, korlátozott 2. (4 jelölt) és 3. fordulós (2 jelölt) körben váltakozik [12] [13 ] ] [14] [15] [16] [17] ;
  • Tartományi alárendeltségű városok ( stadtkreis ) - a helyi önkormányzati szervek hasonlóak az alárendeltségi régió városának önkormányzati szerveihez;

• Negyedik szint
  • Megyék ( regierungsbezirk ):
    • önkormányzati hatóság - megyei bizottság ( bezirksausschuss )
      • amely a király által kinevezett regirungs elnökből állt, aki hivatalból a kerületi bizottság elnöke volt.
      • a tartományi bizottság által választott tagok.

• Ötödik szint
  • Tartományok ( provinz ):
    • az önkormányzati szerv a tartományi tanács ( provinzialrat ), amely a következőkből állt:
      • főelnök, aki a király által kinevezett tartományi tanács hivatalból elnöke volt
      • a tartományi Landtag által 6 évre megválasztott tagok a többségi rendszer szerint háromévente a tagok felének rotációjával 3 fordulóban, korlátozott 2. (4 jelölt) és 3. fordulóban (2 jelölt);
    • a képviselőtestületet - a tartományi landtagot ( provinziallandtag ) a kreisztágok választották meg a többségi rendszerben, 2 fordulóban, 6 éves időtartamra, a tagok egyharmada kétévente rotál;
      • a tartományi parlament elnököt választ üléseinek levezetésére
    • a végrehajtó szerv a tartományi bizottság, amely a következőkből állt:
      • fizetett igazgató ( landesdirektor ), általában landeshauptmann-nak (landeshauptmann) hívják , akit a tartományi landtag választ meg legalább 6 és legfeljebb 12 évre
      • A tartományi bizottságok fizetés nélküli tagjai, akiket a tartományi Landtag választ 6 évre, háromévente fele-fele arányban a többségi rendszer szerint, 3 fordulóban, korlátozott 2. (4 jelölt) és 3. fordulóban (2 jelölt) [18] [19] [20] [21] [22] .
      • A tartományi bizottság elnökét és helyetteseit a tartományi tanács választja meg

1919-ben demokratizálták a helyi önkormányzatokat - bevezették az általános, egyenlő és közvetlen választójogot (eltörölték a választópolgárok osztályokra való felosztását, bevezették a kreisztágok és a tartományi landtagok közvetlen választását), a titkos szavazást és az arányos választási rendszert. minden szintű helyi képviseleti testületekhez [23] . A berlini városrészek helyi önkormányzatot kaptak képviselők gyűlése ( bezirksversammlung ) és kerületi közigazgatás ( bezirksamt ) formájában, amelyek mindegyike egy-egy polgármesterből ( bezirksbuergermeister ) és tagokból állt [24] .

Helyi önkormányzat a Harmadik Birodalomban (1933–1945)

1935-ben eltörölték helyettük Poroszország és más földek önkormányzati kódexét, bevezették a német önkormányzati törvénykönyvet, amely szerint megszűntek a városi képviselőgyűlések, a tartományi földbirtokok, kerületek és a kreisztágok jogkörét pedig átruházták a városra. a tartományi bizottságok, járási bizottságok és járási bizottságok [25] , majd később megszűntek [26] , a következő helyi hatóságok rendszere jött létre [27] :.

• Első szint
  • Közösség: élén a közösség ülésén megválasztott és a földrakó által jóváhagyott, fizetés nélküli vezető áll
• Második szint
  • Volost: élén a landrat által kinevezett fizetett volost vezető áll
  • Város: élén a regierungs-elnök által kinevezett fizetett polgármester áll, aki alatt az első polgármester-asszisztens, fizetett asszisztensek (tanácsadók) és a közösségi tanácsadó testület ( gemeinderat ) ( a legtöbb városban magisztrátusnak ( magistrat ) nevezik) működött, amely ratsherrekből állt. a polgármester nevezte ki
  • Kerületi alárendeltségben lévő közösségek: élén földbirtokosok által kinevezett fizetett vének álltak, amely alatt a közösség tanácsadó testülete működött (a legtöbb közösségben közösségi képviseletnek nevezték), amely az idős által kinevezett patkánybérekből állt.
• Harmadik szint
  • Kerület: élén az Ober-elnök által kijelölt Landrat áll
  • Szárazföldi alárendeltség városa: élén fizetett főpolgármesterrel, a főelnök által kinevezett főpolgármesterrel, a kormányzóval, a 100 000 főnél nagyobb lakosú városok főpolgármestereit a belügyminiszter nevezte ki, amely alatt fizetett polgármester és asszisztensek (tanácsadók), ill. a közösség tanácsadó testülete, amelyet a főpolgármester nevezett ki
• Negyedik szint
  • Kerület: A kancellár által kinevezett Regirung-elnök vezeti
• Ötödik szint
  • Tartomány, Land, Reichsgau: élén a kancellár által kinevezett Ober-elnök vagy alkirály áll

Helyi önkormányzat a korai NDK-ban (1949–1952)

1946-ban 5 kelet-német államban demokratikus körzeti és demokratikus önkormányzati törvényeket adtak ki, amelyek némileg módosították a bírói bizottsági rendszert:

• kommunális testületeket kezdték el nevezni - közösségek tanácsai, magisztrátusok - városi tanácsok, kerületi bizottságok - kerületi tanácsok;
• létrejöttek a kommunális képviseleti testületek, a kreisztág testületek, a kommunális képviseleti elnöki és a kreisztág elnöki posztok;
• szemben a bírói bizottsági rendszer módosított nyugatnémet változatával, a helyi önkormányzatok végrehajtó szerveinek pozíciója egyrészt a képviselők javára gyengült - elvesztették tiltakozási jogukat az önkormányzati döntések ellen. a képviselő-testületek, a közösségek, városok és kerületek tanácsainak felelőssége a közösségi képviseletek, városi képviselői találkozók felé bevezették és kreystagami, de megerősítették másrészt - közösségek, városok és kerületek szintjén pozitív szavazást bizalmatlanságot vezettek be .

A bírói rendszer módosított keletnémet változata kiszorította Türingiából és az egykori Anhaltból a burmaster-landrat rendszert.

Az alábbi önkormányzati rendszer jött létre:

• Első szint:
  • Közösségek ( landgemeinde ):
    • képviselő testület - közösségi képviselet ( gemeindevertratung ) (kis közösségekben - közösségi összejövetel ( gemeindeversammlung ), amely a közösség összes választójából áll), a közösség képviselőiből ( gemeindevertreter ) áll, akiket a pártlistán szereplők választanak 4 évre , megválasztása:
      • közösség képviseleti bizottságai a döntések előkészítésére
      • üléseinek lebonyolítására a közösségi képviselet elnöksége ( vorstand der gemeindevertretung ) (a közösség ülésének elnöke volt az elnök), amely a közösségi képviselet ( vorsitzenden der gemeindevertretung ) elnökéből, a közösségi képviselet elnökhelyetteseiből, a a közösségi képviselet titkára és a közösségi képviselet elnökségi tagjai;
    • A végrehajtó szerv a közösségi tanács ( gemeinderat ), amely a következőkből állt:
      • a közösségi képviselet által arányos rendszer szerint 4 évre megválasztott, fizetés nélküli községi tanácsosok ( gemeinderat )
      • fizetett közösségi tanácsosok, vének és helyettes vének, akiket a közösségi képviselet nevez ki 4 évre [28] ;
  • Városok ( stadtgemeinde ):
    • képviselő-testület - a városi képviselőkből álló városi képviselők ( stadtverordnetenversammlung ) ( stadtverordneter ), akiket a pártlistákon 4 évre választanak meg, tagjai közül választva:
      • a városi képviselők bizottságai döntéseik előkészítésére
      • üléseinek lebonyolítására a városi képviselő-testület ( vorstand der stadtverordnetenversammnlung ) testülete, amely a városi képviselő-testület elnökéből ( vorsitzender der stadtverordnetenversammlung ), a városi képviselők helyetteseiből, a városi képviselők titkárából állt. városi képviselő-testület;
    • a végrehajtó szerv a városi tanács ( stadtrat ), amely a következőkből állt:
      • fizetés nélküli tanácsosok ( stadtrat ), akiket a városi képviselő-testület arányos rendszerben választ meg 4 évre
      • a város fizetett tanácsosai, a polgármester ( bürgermeister ) és a polgármester-helyettes ( stellvertreter des bürgermeisters ), akiket a városi képviselőgyűlés választ meg 4 évre;

• Második szint:
  • kerületek ( landkreis ):
    • képviselő-testület - kreistag ( kreistag ), amely a kreistag ( mitglied des kreistages ) tagjaiból áll, akiket a pártlistán szereplők választanak 4 évre, és tagjai közül választanak:
      • határozataik előkészítésére a kreistag bizottságai;
      • üléseinek lebonyolítására a kreistag elnöksége ( vorstand des kreistages ), amely a kreistag elnökéből ( vorsitzender des kreistages ), a kreistag alelnökéből, a kreistag titkárából és a kreistag elnökségének értékelőiből állt. ;
    • a végrehajtó szerv a kerületi tanács ( kreisrat ), amely a következőkből állt:
      • fizetés nélküli kerületi tanácsosok ( kreisrat ), akiket a kreistag arányos képviselettel választ meg 4 évre
      • a kerület fizetett tanácsosai, a landrat ( landrat ) és a landrat ( stellvertreter des landrats ) képviselői, akiket a kreistag nevez ki 4 évre [29] [30] [31] ;
  • Szárazföldi alárendeltségű városok ( stadtkreis ) - a helyi önkormányzati szervek hasonlóak az alárendeltségi régió városának önkormányzati szerveihez;
  • Berlin városi területei ( verwaltungsbezirk ):
    • képviselő-testület - a kerületi képviselők gyűlése ( bezirksverordnetenversammlung ), amely kerületi képviselőkből ( bezirksverordneter ) áll, akiket a pártlistán szereplők választanak 4 évre, tagjai közül megválasztják:
      • határozataik előkészítésére, kerületi képviselők bizottságai
      • üléseinek lefolytatására a kerületi képviselő-testület, amely a kerületi képviselők vezetőjéből ( bezirksverordnetenvorsteher ), a kerületi képviselők helyettes vezetőjéből, a kerületi képviselő-titkárból és a kerületi képviselő-testület értékelőiből állt.
    • a végrehajtó szerv a kerületi önkormányzat ( bezirksamt ), amely a következőkből állt:
      • fizetés nélküli kerületi tanácsosok ( bezirksstadtrat );
      • fizetett kerületi tanácsosok, első kerületi tanácsosok ( erste bezirksstadtrat ) és kerületi polgármesterek ( bezirksbürgermeister ) [32] .

Helyi önkormányzatok a korai Nyugat-Németországban: Hesse, Schleswig-Holstein, Bréma, Berlin

A Hessenben és Schleswig-Holsteinben elfogadott önkormányzati és járási törvények, Berlin és Bremerhaven alkotmánya némileg korszerűsítette a korábbi városi bírói rendszert, és ennek megfelelően újjáépítette a járási és vidéki közösségek önkormányzati rendszerét:

• bevezették a kommunális képviselet elnöki és a kreisztági elnöki tisztséget;
• létrejöttek a közösségi képviseletek testületei és a kreisztágok testületei;
• létrejöttek a kommunális képviseletek bizottságai (beleértve a főbizottságokat is), a városi képviselő-testületek és a kreisztágok
• a városi bizottságok végül megszűntek, a kerületi bizottságok kizárólag önkormányzatokká váltak,
• földpatkányok, főpolgármesterek, polgármesterek és vének kizárólag a helyi önkormányzat testületi végrehajtó testületeinek elnöki címével, és a helyi önkormányzatok képviselő-testületei által választottak a felsőbb hatóságok jóváhagyása nélkül;
• szétváltak a közösség vagy város első tanácsosi és a polgármester-helyettesi tisztségek (a szárazföldi alárendeltségű városokban a polgármesteri állások);
• a hitközségi esküdt tisztségeket a hitközségi tanácsosokká, a kerületi bizottságok tagjait a kerületi tanácsosokká nevezték át;
• Az önkormányzati szerveket (rendőrség-elnökséget stb.) kivonták az alárendeltségükből, így a rendõrséget felosztották a földek fizetett rendõrségére, amely a rendõr-elnökségeken keresztül a földek kormányainak volt alárendelve, valamint a nem fizetett közösségi rendõrségre. A magisztrátusok, az amtsgerichts és landgerichts elnökök, a városi és esküdt közösségek tanácsosai, Scheffen tisztségeivel ezekben a bíróságokban megszűnt az a gyakorlat, hogy a polgármesterek és a vének pozícióit egyesítsék.

Maga a bírói bizottsági rendszer váltotta fel a hesseni, brémai és a Rajna-vidék északi részéből származó burgomaster-landrat rendszert. Így az alábbi önkormányzati rendszer jött létre:

• Első szint
  • Közösségek:
    • képviselő-testület - közösségi képviselet ( Gemeindevertretung ) (kisközösségekben -közösségi összejövetel ( Gemeindeversammlung )), amely közösség képviselőiből ( Gemeindevertreter ) áll, akiket a nép arányos rendszerben választ 4 évre, tagjait megválasztva:
      • döntés-előkészítő bizottságok (főbizottság, pénzügyi bizottság stb.), amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökökből, titkárból és tagokból állt;
      • üléseinek lebonyolítására a kommunális képviselet elnöksége ( Vorstand der Gemeindevertretung ), amely a kommunális képviselet elnökéből ( Vorsitzender der Gemeindevertretung ), a kommunális képviselet alelnökeiből , a kommunális képviselet titkárából és a bírákból áll. a kommunális képviselet testülete
    • a végrehajtó szerv - a közösségi testület ( Gemeindevorstand ) - a következőkből állt:
      • a közösség ( Gemeinderat ) fizetés nélküli tanácsosai, akiket a közösségi képviselet arányos rendszerben választ meg tagjai közül (Schleswig-Holstein) vagy külső személyek közül (Hesse) 4 évre;
      • fizetett hitközségi tanácsosok, a közösség első tanácsosa ( Erste Gemeinderat ), helyettes vének és vének ( Gemeindevorsteher ) (egyben a közösség pénzügyeiért is felelősek), akiket a többségi rendszerben a közösség képviselete nevez ki 12 éves időtartamra. évek
  • Városok:
    • képviselő-testület - a városi képviselőkből ( Stadtverordneter ) álló városi képviselők közgyűlése ( Stadtverordnetenversammlung ), akiket a nép választ meg arányos rendszer szerint 4 évre, tagjai közül választva:
      • döntéseik előkészítésére, bizottságaira (főbizottság, pénzügyi bizottság stb.), amelyek egy-egy elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és tagokból álltak;
      • üléseinek lefolytatására a városi képviselő-testület ( Stadtverordnetenvorstand ), amely a városi képviselők vezetőjéből ( Stadtverordnetenvorsteher ), a városi képviselők helyetteseiből, a városi képviselő-titkárból és a városi képviselő-testület értékelőiből áll.
    • a végrehajtó szerv - a magisztrátus ( Magistrat ) fellebbezéssel élhetett a városi képviselőgyűlés határozatai ellen, a következőkből állt:
      • fizetés nélküli tanácsosok ( Stadtrat ), akiket a városi képviselőgyűlés arányos rendszer szerint [33] választ a sajátjaiktól (Schleswig-Holstein) vagy kívülállóktól (Hesse) 4 éves időtartamra;
      • fizetett tanácsosok (kamarai főtanácsos, iskolai tanácsos és építési tanácsos), első tanácsos ( Erste Stadtrat ) (földi alárendeltségű városokban - polgármester), polgármester-helyettes és polgármester ( Bürgermeister ) (föld alárendeltségű városokban - főpolgármester ( Oberbürgermeister )), megválasztva a többségi rendszerben [33] 12 évre szóló városi képviselő-testület

• Második szint
  • Területek:
    • A képviselő-testület a Kreistag ( Kreistag ), amely a Kreistag ( Kreistagsabgeordneter ) képviselőiből állt, akiket a nép arányos rendszer szerint választ 4 évre, amely tagjai közül választott:
      • döntés-előkészítő bizottságok (főbizottság, pénzügyi bizottság stb.), amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökökből, titkárból és tagokból állt;
      • üléseinek lebonyolítására a kreisztag ( Kreistagsvorstand ) elnöksége, amely a kreisztag elnökéből ( Kreistagsvorsitzender ) és a kreisztag alelnökeiből, a kreisztág titkárából és a kreisztág elnökségi értékelőiből állt.
    • A végrehajtó szerv a kerületi bizottság ( Kreisausschuss ), amely a következőkből állt:
      • fizetés nélküli kerületi tanácsosok ( Kreisrat ), akiket a Kreistag arányos alapon választ meg saját tagságukból (Schleswig-Holstein) vagy kívülállók közül (Hesse) 4 éves időtartamra;
      • fizetett kerületi tanácsosok, az első kerületi tanácsos ( Erste Kreisrat ), a landrat és a landrat ( Landrat ) képviselői (a kerületi pénzügyekért is felelősek), akiket a többségi rendszer szerint a kreisztág választ meg 12 évre.
  • Földalatti alárendeltségű városok - a helyi önkormányzatok hasonlóak az alárendeltség szerinti város önkormányzati szerveihez
  • Berlin városi területei :
    • képviselő-testület - a kerületi képviselők gyűlése ( Bezirksverordnetenversammlung ), amely a járási képviselőkből ( Bezirksverordneter ) áll, akiket a nép választott meg arányos rendszer szerint 4 évre, akik tagjai közül választottak:
      • előkészíti a bizottságok döntéseit, amelyek egy-egy elnökből, alelnökökből, titkárból és tagokból álltak;
      • üléseinek lebonyolítására a kerületi képviselő-testület ( Bezirksverordnetenvorstand ), amely a kerületi képviselők vezetőjéből ( Bezirksverordnetenvorsteher ), a kerületi képviselők helyetteseiből, a kerületi képviselő-titkárból és a kerületi képviselő-testület értékelőiből áll.
    • a végrehajtó szerv a kerületi önkormányzat ( Bezirksamt ), amely a következőkből állt:
      • fizetés nélküli kerületi tanácsosok ( Bezirksstadtrat ), akiket a kerületi képviselők gyűlése választ meg arányos rendszerben 4 évre;
      • kerület fizetett tanácsosai, a kerület első tanácsosa ( Erste Bezirksstadtrat ) és a kerület polgármestere ( Bezirksbürgermeister ) (egyben a kerület pénzügyeiért is felelős), akiket a többségi rendszer szerint a kerületi képviselők választanak meg. 12 éves időszak [34] [35] [36] [35] [37] [38] .

Helyi önkormányzat a korai Nyugat-Németországban: Alsó-Szászország és Észak-Rajna-Vesztfália

Az 1956-ban elfogadott Alsó-Szász Önkormányzati Törvénykönyv és Alsó-Szász Kerületi Törvénykönyv, valamint Észak-Rajna-Vesztfália önkormányzati törvénykönyve, amely egyesítette a városi bírókat és a városi képviselő-testületeket a városi képviselők főbizottságával, hasonlóan a kommunálissal. testületek és kommunális képviseleti testületek a kommunális önkormányzat főbizottságával, testületek és a kreisztágok főbizottságai a járási bizottságokkal, a földalatti alárendeltségű városokban a kamarai tisztséget egyesítették a város első tanácsosi állásával, a sőt megtartották a kommunális képviseletek, a városi képviselő-gyűlések és a kreisztágok elnöki posztját. Így az alábbi önkormányzati szervrendszer épült ki:

• Első szint
  • Közösségek:
    • képviseleti testület - tanács ( patkány ) (sok közösségben közösségi képviseletnek hívták), amely ratsherrekből ( ratsherr ) áll (sok közösségben közösségi képviselőknek nevezték őket), akiket a nép választ meg arányos rendszer szerint egy időtartamra. 4 éves, összetételéből megválasztva:
      • döntéseik előkészítésére bizottságok (pénzügyi bizottság stb.), amelyek egy-egy elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és tagokból álltak, kivéve az ügyviteli bizottságot, amelynek elnöke a közösség igazgatója volt, amelybe a polgármester, ill. polgármester-helyettesek (sok közösségben a közösségi képviselet alelnökének hívták őket), és amely az igazgató tanácsadó testülete volt
      • a polgármester találkozóinak levezetésére (sok közösségben a közösségi képviselet elnökének hívták),
    • végrehajtó szerv - a közösség fizetett igazgatója (sok közösségben vezetőnek nevezték), akit a tanács saját összetételéből (Alsó-Szászország) vagy kívülről (Észak-Rajna-Vesztfália) választ meg, és amelyben a közösség igazgatóhelyettesei a közösség fellépett (sok közösségben polgármester-helyettesnek nevezték őket), az első közösségi tanácsadó és közösségi tanácsadó;
  • Városok:
    • képviselő testület - a tanács (sok városban városi képviselőgyűlésnek nevezték), amely ratsherrekből áll (sok városban városi képviselőnek nevezték), amelyet a nép választ meg arányos rendszer szerint 4 évre, megválasztva. összetételéből:
      • a döntések előkészítésére bizottságok (pénzügyi bizottság stb.), amelyek mindegyike egy elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és tagokból állt, kivéve az ügyviteli bizottságot, amelynek elnöke a város igazgatója vagy főigazgatója volt, amelybe a polgármester és helyettesei (a szárazföldi alárendeltségű városokban - polgármesterek, sok szárazföldi és kerületi alárendeltségű városban a városi képviselők helyettes vénének nevezték őket), és amely egyúttal az igazgató tanácsadó testülete is volt.
      • polgármesteri találkozóik lebonyolítására (a föld alárendeltségű városokban a főpolgármester, sok járási és földalatti alárendeltségű városban a városi képviselők vezetőjének hívták).
    • a végrehajtó szerv a város fizetett igazgatója ( stadtdirektor ) (sok városban polgármesternek hívták, a föld alárendeltségű városokban - a város főigazgatója, sok föld alatti városban - a főpolgármester), megválasztják. a tanács által, amely alatt a város igazgatóhelyettesei jártak el (sok városban polgármester-helyettesnek, szárazföldi alárendeltségű városokban városi igazgatóknak, sok föld alatti városban polgármesternek nevezték őket), a város első tanácsosa. a város (egyben a város pénzügyeiért felelős) és a városi tanácsosok.

• Második szint
  • Területek:
    • a képviselő-testület a kreisztág, amely a nép által arányos rendszer szerint 4 évre megválasztott kreisztág tagjaiból állt, amely tagjai közül választott:
      • döntéseik előkészítése, bizottságai (pénzügyi bizottság stb.), amelyek mindegyike egy elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és tagokból állt;
      • a Landrat üléseinek levezetése (sok területen a kreistag elnökének hívták);
    • végrehajtó testület - a kerület első igazgatója (sok körzetben Landratnak hívták), akit a Kreistag saját állományából ( Alsó-Szászország ) vagy kívülről ( Észak-Rajna-Vesztfália ) választ meg, amely alatt a kerület igazgatója kerület működött (sok körzetben körzeti asszisztensnek nevezték) [39 ] [40] és tanácsadó testületként a kerületi bizottság, amelybe a Landrat és a Landrat képviselői is beletartoztak (sok körzetben alelnöknek nevezték őket). kreistag), amely egyben a kreisztág főbizottsága is volt, amely a főigazgatóból, igazgatóból és tagokból állt;

Hannover, Osnabrück, Emden, Celle, Lüneburg, Hildesheim, Göttingen, Oldenburg, Braunschweig, Köln, Düsseldorf, Essen, Duisburg, Aachen, Bonn, Münster, Dortmund, Gelsenkirchen, Bielefeld városi képviselőgyűlése és a város igazgatója irányította. általa nagyvárosokból kinevezett város.

Helyi önkormányzatok a korai Nyugat-Németországban: Rajna-vidék-Pfalz, Saar-vidék, Baden és Württemberg-Hohenzollern

Rajna-vidék-Pfalz és Saar -vidék önkormányzati törvénykönyvei gyakorlatilag változatlanul hagyták a polgármesteri rendszert (bevezették a közösségi tanácsok, városi tanácsok és a kreisztágok szakbizottságait), ami általános volt Baden és Württemberg déli részén. Baden és Württemberg-Baden önkormányzati törvénykönyve a bírákat és a városi képviselő-testületeket a városi képviselők főbizottságaihoz, a városi képviselők vezetői pozícióját a polgármesteri vagy főpolgármesteri pozícióhoz (aki a város főbizottságának elnöke is volt) csatolta. Változatlan maradt az önkormányzati rendszer a vidéki közösségekben Rajna-vidék-Pfalz, Saar-vidék, Baden és Württemberg-Hohenzollern járási kódjai változatlanul hagyták a korábbi járási önkormányzati rendszert.

Így ezeken a területeken a következő önkormányzati rendszer jött létre:

• Közösségek:
  • képviselőtestület - a közösség tanácsa vagy a város tanácsa, amelyet a nép választ, tagjai közül választanak
    • döntések előkészítésére, bizottságok, amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökökből, titkárokból és tagokból állt, kivéve a főbizottságot, amelynek elnöke a polgármester, aki egyben a tanács elnökségeként is tevékenykedett és tanácsadó testület volt. a polgármesternek
  • a végrehajtó szerv a polgármester, akit a tanács választott meg annak összetételéből (Rajna-vidék-Pfalz, Saar-vidék, Baden és Württemberg-Baden ) vagy kívülről (Saarland), ő volt a tanács elnöke is [41] , a első asszisztens a polgármester (aki a város pénzügyeiért is felelős volt) és néhány rendes asszisztens alatt

• Területek:
  • a képviselő-testület a nép által választott kreisztág, amely tagjai közül választ:
    • döntés-előkészítő bizottságok, amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökökből, egy titkárból és tagokból állt, kivéve a főbizottságot, amelynek elnöke a földúr volt.
  • a végrehajtó szerv a földbirtok, akit az ország kormánya nevezett ki a kreistag tagjai közül (Rajna-vidék-Pfalz, Saar-vidék, Baden és Württemberg-Baden) vagy kívülről (Saarland), ő volt az elnöke is. a kreistag, vele a kerületi bizottság tanácsadó testületként működött, amely egyszerre látta el a főbizottság és a kreisztag elnökségének feladatait, amely a landratból (amely alatt az első körzeti asszisztens és a körzeti asszisztens működött), az első kerületből állt. asszisztens és a kerületi bizottság tagjai

A városi tanács által megválasztott polgármester Koblenz, Trier, Saarbrücken, Karlsruhe, Mannheim, Ulm, Baden-Baden nagyvárosokból irányított.

Helyi önkormányzatok a korai Nyugat-Németországban: Bajorország és Württemberg-Baden

A bajor önkormányzati kódex, a bajor körzeti kódex, Baden-Württemberg települési és kerületi törvénykönyve, amelyet a második világháború után fogadtak el , amelyek:

• a közösségi biztosok kollégiumait és a városi bizottságokat városi tanácsokká, a közösségi bizottságokat közösségi tanácsokká nevezte át
• szakbizottságokat hozott létre a városi tanácsokon, a közösségi tanácsokon és a kreisztágokon belül
• bevezette a polgármesterek és földbirtokosok közvetlen választását
• a községi biztosi testület elnökének, a városi tanácsok főbizottságának elnöki posztjával egészült ki a polgármesteri pozícióval
• egyesítette a bírókat és a kommunális biztosok testületeit a városi tanácsok főbizottságaival

Így ezeken a területeken az alábbi önkormányzati rendszer jött létre

• Közösségek:
  • képviselő-testület - a közösség vagy a város tanácsa, amelyet a nép választ, tagjai közül választva:
    • döntéseik előkészítésére bizottságok, amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökökből, egy titkárból és tagokból állt, kivéve a főbizottságot, amelynek elnöke a polgármester volt
  • végrehajtó szerv - fizetett polgármester, a nép által választott és a tanács tagja

• Területek:
  • a képviselő-testület a nép által választott kreisztág, amely tagjai közül választ:
    • a döntések előkészítésére - bizottságok, amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökökből, egy titkárból és tagokból állt
  • végrehajtó szerv - a nép által megválasztott fizetett landrat, aki tagja a kreisztágnak, amelyben a kerületi bizottság tanácsadó testületként működött, egyidejűleg ellátta a kreisztag elnökségi és főbizottságának feladatait, amely a földratból, az első kerületi asszisztens és tagjai

A nagyvárosok lakossága által közvetlenül választott polgármestert München, Augsburg, Nürnberg, Regensburg irányította és irányítja.

Helyi önkormányzatok az NDK-ban (1952-1990)

1952-1953-ban a keleti földeken eltörölték a földönkormányzati és járási kódokat, ezzel egyidejűleg bevezették a járási és járási kódokat, amelyeket 1957-ben egyesítettek az „Önkormányzati szervekről szóló törvényben” [42] , létrehozva a következő rendszert . önkormányzatok:

• Első szint:
  • Területeken:
    • Közösségek ( gemeinde ) - képviselő-testület - a nép által 5 évre választott közösségi képviselet ( gemeindevertretung ), amely tagjai közül az ülés időtartamára megválasztja az üléseinek lebonyolítására a közösségi képviselet elnökét, végrehajtó szerv - a közösség tanácsa ( rat der gemeinde ), amely az elnökből (burgomaster), az elnökhelyettesekből, a titkárból és a közösség tagjaiból (a közösség tanácsosaiból) áll, akiket a közösség gyűlése vagy a közösség képviselete választ meg (kis közösségekben az egyedüli burgomaster) [43] ;
    • Városok ( stadt ) - képviselő-testület - a városi képviselő-testület ( stadtverordnetenversammlung ), amelyet a nép választ 5 évre, az ülés időtartamára megválasztja a városi képviselő-testület elnökét, a végrehajtó testület - a városi tanács ( rat der stadt ) (Berlinben - a Magistrate), amely elnökből (a kerületi alárendeltségű városokban - főpolgármester, a kerületi alárendeltségű városokban - polgármester), a polgármester-helyettesből, a titkárból és a tagokból áll (a legtöbb városban ők voltak tanácsadóknak nevezett), a városi képviselőgyűlés választja meg;
  • A járási alárendeltségű városokban:
    • Lakókerületek ( wohngebiete ) - képviselő testület - lakókörzet közgyűlése ( wohngebietsversammlung ), amely egy lakókörzet valamennyi választójából áll, végrehajtó szerv - egy lakókörzet bizottsága ( wohngebietsausschuss ), amelyet egy lakókörzet közgyűlése választ meg terület;

• Második szint:
  • kerületekben
    • Kerületek ( landkreis ) - képviselőtestület - kreistag ( kreistag ), amelyet a nép választ 5 évre, tagjai közül választja meg az ülések lebonyolítását a kreisztág elnökének, a végrehajtó testületnek - a kerületi tanácsnak. rat der kreis ), amely a Kreistag által választott elnökből, elnökhelyettesekből, titkárból és tagokból áll [44] ;
    • A járási alárendeltségű városok ( stadtkreis ) – a helyi önkormányzati szervek hasonlóak az alárendeltségi körzet városának önkormányzati szerveihez [45] ;
  • Berlinben
    • Városi kerületek ( stadtbezirk ) - képviselő-testület - a nép által 5 évre választott képviselő-testület ( stadtbezirksversammlung ), amely tagjai közül az ülés időtartamára megválasztja a kerületi képviselő-testület elnökét. , a végrehajtó szerv - a városi kerületi tanács ( rat der stadtbezirk ), amely egy elnökből ( kerületi polgármester ( bezirksbuergermeister ) ), az alelnökökből, a titkárból és a tagokból (a kerületi tanácsosokból) áll, akiket a városrész közgyűlése választ [ 46] ;

• Harmadik szint:
  • Kerületek ( bezirk ) - képviselő-testület - bezirkstag ( bezirkstag ), amelyet a pártlistákon 5 évre választanak meg, tagjai közül az ülés időtartamára megválasztják az ülések lebonyolítására a Becirstag elnökét, a végrehajtó szerv - kerületi tanács ( rat der bezirk ), amely elnökből, alelnökökből, titkárból és tagokból áll, a bezirkstag választja [47] [48] .

Helyi önkormányzat a késő NDK-ban (1990)

Az 1990-ben elfogadott kommunális törvénykönyv megszüntette a községi, városi és járási tanácsokat, a kommunális képviseletek testületeit, a városi képviselő-testületeket és a kreisztágokat, felvette ez utóbbiak főbizottságaiba, és a következő helyi önkormányzati rendszert alakította ki:

• Első szint
  • A kerületekben
    • Közösségek:
      • képviselő-testület - a nép által arányos rendszerben választott közösségi képviselet, amely tagjai közül választ:
        • találkozókat vezetni - a polgármester (a legtöbb közösségben a közösségi képviselet elnökének hívták)
        • ülések lebonyolítására - bizottságok, amelyek mindegyike egy elnökből, helyettesekből, elnökből, titkárból és tagokból állt, kivéve a főbizottságot, amelynek elnöke a polgármester volt
      • a végrehajtó testületet - az első asszisztenst (a legtöbb közösségben polgármesternek hívták), a közösségi képviselet választotta meg 4 évre, amely alatt az asszisztens tevékenykedett;
    • Városok:
      • a képviselő-testületet - a városi képviselő-testületet - arányos rendszerben választotta meg a nép, tagjai közül megválasztva:
        • a polgármester találkozóinak levezetésére (a legtöbb városban a városi képviselőgyűlés elnökének hívták)
        • a döntés-előkészítő bizottságok, amelyek mindegyike egy elnökből, egy elnökhelyettesből, egy titkárból és egy tagból állt, kivéve a főbizottságot, amelynek elnöke a polgármester
      • a végrehajtó testületet - az első asszisztenst (a legtöbb városban polgármesternek, a legtöbb szárazföldi alárendeltségű városban - főpolgármesternek hívták) a városi képviselőgyűlés választotta meg 4 éves időtartamra, amely alatt az asszisztens járt el;
  • A föld alárendeltség városaiban
    • Városi kerületek ( Ortsteil ), élén az igazgatóval ( Ortsvorsteher )

• Második szint
  • kerületekben
    • Területek:
      • képviselő-testület - a nép által arányos rendszer szerint választott, tagjai közül megválasztott kreisztág
        • a Landrat találkozóinak levezetésére (a legtöbb területen a kreistag elnökének hívták)
        • döntési bizottságok előkészítése, amelyek mindegyike egy elnökből, alelnökből, titkárból és tagokból áll
      • a végrehajtó testület az első asszisztens (a legtöbb körzetben landratnak hívták), amely alatt egy asszisztens járt el (a legtöbb kerületben első asszisztensnek hívták), a kerületi bizottság pedig tanácsadó szervként működött, amely egyidejűleg látta el a a kreisztág elnökségét és főbizottságát, amely az első segédből, segédből és tagokból állt, a Kreistag választotta 4 évre;
    • Szárazföldi alárendeltségű városok - a helyi önkormányzati szervek hasonlóak az alárendeltség szerinti város önkormányzati szerveihez [49]
  • Berlinben
    • Városi terület:
      • képviselőtestület - a városrész közgyűlése ( Stadtbezirksversammlung ), amelyet a nép választ meg arányos rendszer szerint;
      • a végrehajtó szerv a városi kerületi tanács ( stadtbezirksamt ), amely a városrész polgármesteréből ( Stadtbezirksbürgermeister ) és a városrész ( bezirksstadtrat ) tanácsosaiból állt [50] .

Az önkormányzatok modern rendszere Németországban

1990-ben Schleswig-Holsteinben megszüntették a bírókat, a kommunális testületeket, a városi képviselő-testületeket, a kommunális képviseleti testületeket, és bevezették a polgármesterek és földraták közvetlen választását, 1993-ban pedig Hessenben is bevezették a közvetlen választásukat (ugyanakkor , a képviselői pozíciókat összevonták Hessen polgármestere és a község vagy város első tanácsosa (a vidéki közösségekben első asszisztensként váltak ismertté), a földbirtokos helyettesei és a járás első tanácsosa az első regionális asszisztens, polgármester pozícióban. a föld alárendeltség városa és a város első tanácsosa), 1996-ban Alsó-Szászországban, 1994-ben Észak-Rajna-Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban és Saar-vidéken, ugyanezekben az években Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Brandenburgban és Szász-Anhaltban, 1993-ban Szászországban és Türingiában megszűntek a városi vének, a kommunális képviseletek elnökei és a Kreustag elnöki posztjai. Jelenleg a 16 tartományból 12-ben működik a polgármester-földrata rendszer, minden esetben közvetlen polgármester- és földbirtokválasztással, míg 4 dél-német és 2 észak-német tartományban nincs külön tanácselnöki poszt, ill. kreistag, és 5 észak-német államban létezik ez a pozíció, és csak 3 országban (Hessen, Berlin, Bréma) van bírói bizottsági rendszer.

Modern önkormányzati rendszer Hessenben, Bremerhavenben és Berlinben

• Közösségek: a képviselő-testületet - a közösségi képviseletet - a lakosság választja meg, aki megválasztotta a közgyűlés elnökét, a végrehajtó testület - a közösségi képviselet, amely a nép által választott polgármesterből és asszisztensekből áll, a közösségi képviselet választja;
• Városrészek: a lakosság által választott képviselő-testület - a hely tanácsa ( ortsbeirat ), a végrehajtó szerv - a helység vezetője ( ortsvorsteher ), a lakosság által megválasztott és a hely tanácsának elnöke;
• Városok: képviselő-testület - a lakosság által megválasztott városi képviselő-gyűlés, aki megválasztotta a városi képviselők elnökét az üléseik lebonyolítására, a végrehajtó testület - a bíró, amely a nép által választott polgármesterből és a városi tanácsosokból áll, a városi képviselőgyűlés választja meg;
• A kerületek: a képviselő-testületet, a kreisztágot a lakosság választja meg, aki megválasztja a kreisztág elnökét, aki üléseit vezeti, a végrehajtó testület, a járási bizottság a nép által választott földbirtokosból és a körzeti asszisztensekből áll. a kreistag választotta.

A városi képviselők gyűlését és az általa választott bírót Frankfurt am Main, Kassel, Wiesbaden, Fulda, Hanau, Marburg, Darmstadt, Giessen, Offenbach, Bremerhaven irányítja.

Az északi vidékek modern önkormányzati rendszere

• Közösségek: képviselőtestületet - közösségi képviseletet (Alsó-Szászországban - tanács ( patkány ), Észak-Rajna-Vesztafíliában és Szász-Anhaltban közösségi tanács), a lakosság választja meg, megválasztja a közösségi képviselet elnökét, aki vezeti. ülésein a végrehajtó szerv a lakosság által választott polgármester;
• Városok: képviselőtestület - a városi képviselők gyűlése (Alsó-Szászországban - a tanács ( patkány ), Észak-Rajna-Vesztfáliában és Szász-Anhaltban a városi tanács, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Schleswig-Holstein városi képviselete ( stadtvertretung ), Schleswig-Holsteinben - ritkábban - tanácsülés ( ratsversammlung )), a lakosság választja, üléseinek levezetésére a városi képviselők vezetőjét választja, a végrehajtó szerv a lakosság által választott polgármester;
• Városrészek: képviselő-testület - székhelytanács (Észak-Rajna-Vesztfáliában - kerületi képviselet ( bezirksvertretung )), a lakosság által választott, végrehajtó szerv - a helység vezetője (Észak-Rajna-Vesztfáliában - kerületi polgármester ( bezirksbürgermeister )), megválasztja a lakosság és a kerület tanácsi helyeinek vagy képviseleteinek elnöke;
• Kerületek: a képviselő-testület - kreisztág, a lakosság által megválasztott, üléseinek levezetésére a kreisztág elnökét választja, a végrehajtó szerv a lakosság által választott földbirtokos.

Modern önkormányzati rendszer Rajna-vidék-Pfalz és Saar-vidéken

• Közösségek és városok: képviselő-testület - községi tanács vagy városi tanács, a lakosság által megválasztott, végrehajtó testület - polgármester, aki egyben a közösség vagy a városi tanács elnöke is, a lakosság által megválasztott, amely alatt a tanács által kinevezett első asszisztens , cselekszik;
• Városi körzetek: képviselő testület - a hely tanácsa (Saar-vidéken - a kerület tanácsa ( bezirksrat )), a lakosság választja, a végrehajtó szerv a helység vezetője (Saar-vidéken - a város polgármestere). a kerület ( bezirksbuergermeister )), a lakosság választja, és a kerületi tanács vagy a hely tanácsának elnöke;
• Kerületek: a képviselő-testület a lakosság által választott kreisztág, a végrehajtó szerv a földbirtokos, aki egyben a lakosság által választott kreisztág elnöke is, amely alatt a kreisztág által kinevezett első körzeti asszisztens működik.

A délvidéki önkormányzatok modern rendszere

• Közösségek: a lakosság által választott képviselő-testület - közösségek tanácsa vagy városi tanács, végrehajtó szerv - polgármester, a lakosság által választott, aki egyben a közösség vagy város tanácsának elnöke is;
• Városi körzetek: Bajorországban képviselőtestület - kerületi bizottság ( bezirksausschuss ) vagy Baden-Württembergben kerületi tanács ( bezirksbeirat ), a lakosság által választott, végrehajtó testület - kerületi vezető ( bezirksvorsteher ), a lakosság választja és a bizottság elnöke, ill. kerületi tanács;
• Kerületek: a képviselő-testület a lakosság által választott kreisztág, a végrehajtó szerv a lakosság által választott földbirtokos, amely egyben a kreisztág elnöke is.

Önkormányzati társulások

• Bejegyzett egyesület "German Landkreistag" ( Deutscher Landkreistag )
  • Bajorországi Landkreistag ( Bayerischer Landkreistag )
  • Landkreistag Baden-Württemberg ( Landkreistag Baden-Württemberg )
  • Landkreistag Brandenburg ( Landkreistag Brandenburg )
  • Hesse Landkreistag ( Hessischer Landkreistag )
  • Landkreistag Mecklenburg-Vorpommern ( Landkreistag Mecklenburg-Vorpommern )
  • Alsó-Szászország Landkreistag ( Niedersächsischer Landkreistag )
  • Észak-Rajna-Vesztfália Landkreistag ( Landkreistag Nordrhein-Westfalen )
  • Landkreistag Rheinland-Pfalz ( Landkreistag Rheinland-Pfalz )
  • Landkreistag Saarland ( Landkreistag Saarland )
  • Szászországi Landkreistag ( Sächsischer Landkreistag )
  • Landkreistag Sachsen-Anhalt ( Landkreistag Sachsen-Anhalt )
  • Schleswig-Holsteini Landkreistag ( Schleswig-Holsteinischer Landkreistag )
  • Türingiai Landkreistag ( Thüringischer Landkreistag )
• német Stedtetag
  • Bajorországi Stedtetag ( Bayerischer Städtetag )
  • Städtetag Baden-Württemberg ( Städtetag Baden-Württemberg )
  • Hesse Stadtetag ( Hessischer Städtetag )
  • Alsó-Szászország Stedtetag ( Niedersächsischer Städtetag )
  • Städtetag Nordrhein-Westfalen ( Städtetag Nordrhein-Westfalen )
  • Rajna-vidék-Pfalz Städtetag ( Städtetag Rheinland-Pfalz )
  • Städtetag Schleswig-Holstein ( Städtetag Schleswig-Holstein )
  • Saarland Städte- und Gemeindetag ( Saarländischer Städte- und Gemeindetag )
  • Mecklenburg-Vorpommern Städte- és Gemeindetag ( Städte- und Gemeindetag Mecklenburg-Vorpommern )
  • Brandenburgi Városok és Közösségek Ligája ( Städte- und Gemeindebund Brandenburg )
  • Szász-Anhalti Városok és Közösségek Ligája ( Städte- und Gemeindebund Sachsen-Anhalt )
  • Szászországi Städte- und Gemeindetag ( Sächsischer Städte- und Gemeindetag )
  • Türingia Városok és Közösségek Ligája ( Gemeinde- und Städtebund Thüringen )
• Bejegyzett Szövetség "Német Városok és Közösségek Ligája" ( Deutscher Städte- und Gemeindebund )
  • Bajorország Gemeindetag ( Bayerischer Gemeindetag )
  • Gemeindetag Baden-Württemberg ( Gemeindetag Baden-Württemberg )
  • Hesse Városok és Közösségek Ligája ( Hessischer Städte- und Gemeindebund )
  • Alsó-Szászországi Városok és Közösségek Szövetsége ( Niedersächsischer Städte- und Gemeindebund )
  • Észak-Rajna-Vesztfália városainak és közösségeinek szövetsége ( Städte- und Gemeindebund Nordrhein-Westfalen )
  • Rajna-vidék-Pfalz Városok és Közösségek Ligája ( Gemeinde- und Städtebund Rheinland-Pfalz )
  • Schleswig-Holsteini Gemeindetag ( Schleswig-Holsteiniscinher Gemedetag )
  • Saarland Städte- und Gemeindetag ( Saarländischer Städte- und Gemeindetag )
  • Mecklenburg-Vorpommern Stadt- és Gemeindetag ( Städte- und Gemeindetag Mecklenburg-Vorpommern )
  • Brandenburgi Közösségek és Városok Ligája ( Städte- und Gemeindebund Brandenburg )
  • Szászország Stadt- és Gemeindetag ( Sächsischer Städte- und Gemeindetag )
  • Szász-Anhalt Közösségek és Városok Ligája ( Städte- und Gemeindebund Sachsen-Anhalt )
  • Türingia tartományi közösségek és városok szövetsége ( Gemeinde- und Städtebund Thüringen )

Jegyzetek

1. ↑ Gemeinde-Ordnung für den Preußischen Staat . Letöltve: 2017. július 24. Az eredetiből archiválva : 2017. február 21.. (határozatlan)
2. ↑ 49. § Helyi önkormányzat Poroszországban. | "Történelmi anyagok" projekt . istmat.info. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2017. május 19. (Orosz)
3. ↑ [email protected]. Landgemeindeordnung für die sieben östlichen Provinzen der Preußischen Monarchie (1891) . www.verfassungen.de. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
4. ↑ Städteordnung für die Provinz Hessen-Nassau . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. július 16. (határozatlan)
5. ↑ Landgemeindeordnung für die Provinz Hessen-Nassau . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. július 16. (határozatlan)
6. ↑ Gemeindeordnung für die Rheinprovinz . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. július 16. (határozatlan)
7. ↑ Landgemeindeordnung für die Provinz Westphalen . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. július 16. (határozatlan)
8. ↑ [email protected]. Städte-Ordnung für die sechs östlichen Provinzen der Preußischen Monarchie (1853) . www.verfassungen.de. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
9. ↑ Städte-Ordnung für die Rheinprovinz . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
10. ↑ Städteordnung für die Provinz Westphalen . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
11. ↑ Die Haupt- und Residenz-Stadt Königsberg in Preußen
12. ↑ [email protected]. Kreisordnung für die Provinzen Preußen, Brandenburg, Pommern, Posen, Schlesien und Sachsen (1872) . www.verfassungen.de. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
13. ↑ Kreisordnung für die Provinz Hannover . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
14. ↑ Kreisordnung für die Provinz Hessen Nassau . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. július 14. (határozatlan)
15. ↑ Kreisordnung für die Provinz Westfalen . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. július 14. (határozatlan)
16. ↑ [email protected]. Kreisordnung für die Provinz Schleswig-Holstein (1888) . www.verfassungen.de. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
17. ↑ Kreisordnung für die Rheinprovinz . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2016. november 6.. (határozatlan)
18. ↑ Provinzialordnung für die Provinz Hannover . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
19. ↑ Provinzialordnung für die Provinz Westfalen . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
20. ↑ Provinzialordnung für die Provinz Hessen-Nassau . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 16.. (határozatlan)
21. ↑ Provinzialordnung für die Rheinprovinz . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2016. november 30. (határozatlan)
22. ↑ Provinzialordnung für die Provinzen Preußen, Brandenburg, Pommern, Schlesien und Sachsen . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2016. május 26. (határozatlan)
23. ↑ Német Birodalom 1919 . Letöltve: 2020. február 9. Az eredetiből archiválva : 2011. október 17. (határozatlan)
24. ↑ Gesetz über die Bildung einer neuen Stadtgemeinde Berlin (elérhetetlen link) . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2007. október 8.. (határozatlan) 
25. ↑ Gesetz über die Übertragung von Zuständigkeiten der Provinzial- (Kommunal-)landtage, der Verbandsversammlung des Siedlungsverbandes Ruhrkohlenbezirk und der Kreistage auf die Provinzial- (Landes-)ausschüsse, die Kreis undsüsseuschu . Letöltve: 2022. január 17. Az eredetiből archiválva : 2022. január 17. (határozatlan)
26. ↑ Gesetzüber die Erweiterung der Befugnisse des Oberpräsidenten . Letöltve: 2022. január 17. Az eredetiből archiválva : 2022. január 17. (határozatlan)
27. ↑ Deutsche Gemeindeordnung . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. július 16. (határozatlan)
28. ↑ Demokratische Gemeindeordnung für das Land Sachsen . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 15. (határozatlan)
29. ↑ Demokratische Kreisordnung für das Land Mecklenburg . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2011. július 6.. (határozatlan)
30. ↑ Die demokratische Kreisordnung . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2011. július 6.. (határozatlan)
31. ↑ Demokratische Kreisordnung für die Mark Brandenburg . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2011. július 6.. (határozatlan)
32. ↑ Vorläufige Verfassung für Groß-Berlin . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan)
33. ↑ 1 2 Előadás 12. Német önkormányzati intézmények . Letöltve: 2019. november 11. Az eredetiből archiválva : 2019. november 11. (határozatlan)
34. ↑ Állami és önkormányzati igazgatás külföldön ::: OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS IRODALMI KÖNYVTÁR . sbiblio.com. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2018. november 8.. (Orosz)
35. ↑ 1 2 Az önkormányzati és önkormányzati rendszer Németországban . Studiopedia. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2018. november 8.. (határozatlan)
36. ↑ § 6. Az állam helyi szervei: A Német Szövetségi Köztársaság földjei közigazgatási-területi értelemben (angol) vannak felosztva  . scibook.net. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2018. november 8..
37. ↑ Hessische Gemeindeordnung . Letöltve: 2017. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 15. (határozatlan)
38. ↑ Hessische Landkreisordnung . Letöltve: 2017. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 15. (határozatlan)
39. ↑ ÖNKORMÁNYZAT V. ÉS TERÜLETI FEJLESZTÉS . Letöltve: 2017. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 25.. (határozatlan)
40. ↑ 17. témakör "Német önkormányzati rendszer" archiválva 2017. július 28-án a Wayback Machine -nél (amely alatt az első kerületi tanácsos és kerületi tanácsosok működtek)
41. ↑ A német önkormányzati rendszer . Letöltve: 2017. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 15. (határozatlan)
42. ↑ Gesetz über die örtlichen Organe der Staatsmacht . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2018. április 11. (határozatlan)
43. ↑ [ http://vasilievaa.narod.ru/13-1.htm HELYI ÖNKORMÁNYZAT NÉMETORSZÁG ÚJ FÖLDEITEN] . vasilievaa.narod.ru. Letöltve: 2018. november 7. Az eredetiből archiválva : 2019. március 21. (határozatlan)
44. ↑ Ordnung über den Aufbau und die Arbeitsweise der staatlichen Organe der Kreise . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2018. május 12. (határozatlan)
45. ↑ Ordnung über den Aufbau und die Aufgaben der Stadtverordnetenversammlung und ihrer Organe in den Stadtkreisen . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2018. április 13. (határozatlan)
46. ↑ Ordnung über den Aufbau und die Aufgaben der Stadtbezirksversammlung und ihrer Organe in den Stadtbezirken . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2018. április 13. (határozatlan)
47. ↑ Ordnung über den Aufbau und die Arbeitsweise der staatlichen Organe der Bezirke . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2018. április 13. (határozatlan)
48. ↑ Gesetz über die Wahlen zu den Bezirkstagen der Deutschen Demokratischen Republik . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2018. április 14. (határozatlan)
49. ↑ Gesetz über die Selbstverwaltung der Gemeinden und Landkreise in der DDR . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2018. április 26.. (határozatlan)
50. ↑ Die Verfassung von Berlin . Letöltve: 2017. július 14. Az eredetiből archiválva : 2011. július 6.. (határozatlan)