Merka (Radibor)
Merka vagy Merkov ( németül Merka ; v.-lugs. Měrkow ( inf. ) ) falu Németországban , Felső -Lauzsiában . Radibor község része, a Bautzen kerületben , Szászországban . Drezda közigazgatási körzetétől függően .
Földrajz
A 106-os főút (Kleinvelka - Milkel) halad át a falun. Budyshyntől körülbelül hét kilométerre északra található , a Lusatian-hegység északi határán. Szomszédos települések: északon - Kameney falu és keleten - Grosdubrau község Mala -Dubrava faluja és délen -
Lyutobch falu [2] .
Történelem
1524-ben említik először Merkhe/Merko néven [3] .
A 17. században téglagyár kezdte meg működését a faluban. 1842-től kezdték meg a lignit , homok és fehér agyag bányászatát a falu környékén . A homokot 1906-ban a Löbau-Radibor vasútvonal egy szakaszának építéséhez használták fel. Ugyanebben az évben a falu közelében vasútállomás épült a szomszédos Luttovits (Ljutobcs) falu nevével [4] .
1936 és 1994 között Luttowitz önkormányzatához tartozott. 1994 óta a modern Radibor község része [5] .
Jelenleg a község a " Lauzsi Települési Régió " kulturális-területi autonómiához tartozik, amelynek területén Szászország és Brandenburg tartomány törvényhozási aktusai vannak érvényben, amelyek hozzájárulnak a lousi nyelvek megőrzéséhez és a a luzatiak kultúrája [6] [7] .
Történelmi német nevek
[3]
- Merkhe, Merko, 1524
- Mergkaw, 1658
- Morckau, 1732
- Mercka, 1768
- Mercke, 1777
- Mercka, Mirka, 1791
- Mirka, 1840
- Merka, 1875
Népesség
A hivatalos nyelv a helységben a német mellett a felsőlausi nyelv is .
Arnosht Muka "Dodawki k statisticy a etnografiji łužickich Serbow" statisztikai munkája szerint 1884-ben 146 ember élt (ebből 137 szerbolusán (94%)) [8] .
Látnivalók
Szászország kulturális és történelmi emlékei
[9]
- Kő úttábla, st. Dorfstraße 11, 1886 (09253185. sz.)
- Keleti istálló pajtával (Östliches Wohnstallhaus und Scheune über Eck), st. Dorfstraße 12, 1800 (09253208. sz.)
- Istálló, st. Dorfstraße 14 (09253186)
Nevezetes lakosok és bennszülöttek
- Brankaczk, Achim (1926-2013) - szerb lugiánus zenetanár, zenekritikus, zeneszerző és kórusvezető, író
- Michalk, Maria (született 1949) német politikus és laúza közéleti személyiség. Az NDK Népi Kamarája és a Bundestag tagja
- Tsyzh, Byarnat (született 1951) szerbolusz közéleti személyiség. A Domovina Társaság elnöke (1990-1991).
Jegyzetek
- ↑ Gemeindeblatt für Doberschau-Gaußig Archivált : 2013. június 5. a Wayback Machine -nél . Statistisches Landesamt des Freistaates Sachsen, 2014. szeptember, abgerufen 2. 2015. február
- ↑ Jenička serbska karta w syći. Die einzige sorbische Karte im Netz . Letöltve: 2019. január 8. Az eredetiből archiválva : 2019. március 27. (határozatlan)
- ↑ 1 2 Merka/ Měrkow Archiválva : 2019. január 9., a Wayback Machine , Historischen Ortsverzeichnis von Sachsen
- ↑ Luttowitz/Lutobč mit Merka/Měrkow, Oberlausitzer Heide- und Teichlandschaft (= Werte der deutschen Heimat. Zwjazk 67). 1. naklad. Böhlau, Köln/Weimar/Wien 2005, ISBN 978-3-412-08903-0 , str. 228sl.
- ↑ Dubrau, Luppe- | Łupjanska Dubrawa archiválva : 2019. január 8. itt: Wayback Machine , Historischen Ortsverzeichnis von Sachsen
- ↑ Gesetz zur Ausgestaltung der Rechte der Sorben (Wenden) im Land Brandenburg (Sorben (Wenden)-Gesetz - SWG) Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nél 1994. július 7.
- ↑ Gesetz über die Rechte der Sorben im Freistaat Sachsen (Sächsisches Sorbengesetz - SächsSorbG) Archiválva : 2019. március 13. a Wayback Machine -n 1999. március 31.
- ↑ Ernst Tschernik: Die Entwicklung der sorbischen Bevölkerung. Akademie-Verlag, Berlin 1954, str. 52
- ↑ DIVIS - Die Denkmaldatenbank des Landesamtes für Denkmalpflege Sachsen . Letöltve: 2019. május 4. Az eredetiből archiválva : 2013. április 11. (határozatlan)
Irodalom
- Luttowitz/Lutobč mit Merka/Měrkow. W: Oberlausitzer Heide- und Teichlandschaft (= Werte der deutschen Heimat. Zwjazk 67). 1. naklad. Böhlau, Köln/Weimar/Wien 2005, ISBN 978-3-412-08903-0 , str. 228sl.
- Olaf Bastian, Henriette Joseph, Haik Thomas Porada: Oberlausitzer Heide- und Teichlandschaft-eine landeskundliche Bestandsaufnahme, Böhlau Verlag, Köln/Weimar 2005, S. 228 f.
Linkek